"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács
Az oktatási miniszterek videokonferenciája, 2020. november 30.
Főbb eredmények
Szolidaritás az európai terrortámadások áldozataival
A véleménynyilvánítás szabadsága és az európai értékek iránti elkötelezettségük jeleként a miniszterek szolidaritásukat fejezték ki a közelmúltbeli európai terrortámadások áldozataival.
Európai oktatási térség
A miniszterek megvitatták, hogy az oktatás és képzés területén folytatott tagállami együttműködésnek milyen célok és prioritások mentén kell megvalósulnia ahhoz, hogy 2025-ig létrejöhessen az európai oktatási térség.
A világjárvány nyomán kialakult körülmények Unió-szerte próbára teszik az oktatási és képzési rendszereket. Új tanulási és tanítási módszerek vannak elterjedőben, és az oktatási szakembereknek, a tanulóknak és a hallgatóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. A tagállamok ezért szilárdan elkötelezettek az iránt, hogy reziliens oktatási és képzési rendszereket építsenek. Továbbra is kiemelt cél, hogy 2025-ig létrehozzuk az európai oktatási térséget, amihez elengedhetetlen lesz a tagállamok közötti együttműködés. A jövőben is folytatni kell az oktatási és képzési célú beruházásokat, ezzel is támogatva az EU talpra állását, hogy az európai társadalom és gazdaság inkluzívabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljon.
Anja Karliczek, Németország szövetségi oktatási és kutatási minisztere
A vita „Az európai oktatási térség alakítása és az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésre vonatkozó következő stratégiai keret: a további lépések” címmel került megrendezésre. A megbeszélések a következő kérdések köré rendeződtek:
Figyelembe véve az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló általános célkitűzést, véleménye szerint melyek azok a legfontosabb stratégiai célok és kiemelt kérdések, amelyeknek az elkövetkező 5–10 évben központi szerepet kell kapniuk az oktatás és képzés terén folytatott tagállami együttműködésben?
Ennek alapján hogyan értékeli a 2030-ig elérendő öt javasolt uniós szintű célértéket?
A miniszterek megerősítették, hogy a tagállamok támogatják az európai oktatási térség elképzelését és annak fő céljait, valamint üdvözölték az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-án közzétett bizottsági közleményt. Megállapították, hogy vannak még nyitott kérdések; ilyen például az európai oktatási térség irányítási mechanizmusa és a 2030-ig uniós szinten teljesítendő javasolt célértékek.
Számos miniszter szorgalmazta a jelenlegi irányítási struktúrával való folytonosságot, és azon a véleményen volt, hogy a nemzeti hatásköröket tiszteletben kell tartani. A delegációk emellett azzal érveltek, hogy a meglévő bevált – például a bolognai folyamat keretében működő – együttműködési mechanizmusokat a jövőben is fenn kell tartani.
A miniszterek hangsúlyozták: fontos, hogy a különböző programok és kezdeményezések között szinergiák jöjjenek létre, és ezek valóban érvényesüljenek is, példaként említve az Európai Kutatási Térséget és az európai készségfejlesztési programot.
Széles körű egyetértés mutatkozott azt illetően, hogy az európai oktatási térség kialakítását célzó erőfeszítések középpontjában a tanárok és az oktatók képzésének és továbbképzésének kell állnia. Néhány delegáció felvetette, hogy a tanárok és az oktatók számára jobb karrierlehetőségeket kellene kínálni, továbbá végig kellene gondolni, hogy milyen intézkedésekkel növelhető a tanári pálya vonzereje.
A tanácsi közleményben meghatározott és a javaslat szerint 2030-ig elérendő uniós szintű célértékeket illetően több miniszter hangsúlyozta, hogy tekintettel kell lenni a nemzeti körülményekre, illetve sajátosságokra, és olyan mutatók kidolgozását szorgalmazták, amelyek figyelembe vennék a nemzeti oktatási rendszerek sokféleségét.
A színvonalas oktatás, az eredményesebb nyelvtanulás, a fokozott mobilitás, a nemek közötti egyenlőség és a képesítések kölcsönös elismerése néhány olyan kiemelt cél, amelyeket az európai oktatási térség sikeres megvalósításának feltételeként említettek.
Az elnökség nyilvános ülés keretében tájékoztatást nyújtott arról, hogy állnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Erasmus+ programról szóló rendelettel kapcsolatos tárgyalások.
Az elnökség emellett az alábbiakról tájékoztatta a minisztereket:
a Tanács ajánlása a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről
a Tanács következtetései a digitális oktatásról az európai tudásalapú társadalmakban
A miniszterek naprakész tájékoztatást kaptak arról, hogy az uniós tagállamok, valamint az EFTA- és EGT-tagországok jelenleg miként kezelik az oktatás és képzés területén a Covid19-világjárvány nyomán kialakult helyzetet.
A Tanács soron következő portugál elnöksége ismertette az oktatás területére vonatkozó prioritásait.
A világjárvány nyomán kialakult körülmények Unió-szerte próbára teszik az oktatási és képzési rendszereket. Új tanulási és tanítási módszerek vannak elterjedőben, és az oktatási szakembereknek, a tanulóknak és a hallgatóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. A tagállamok ezért szilárdan elkötelezettek az iránt, hogy reziliens oktatási és képzési rendszereket építsenek. Továbbra is kiemelt cél, hogy 2025-ig létrehozzuk az európai oktatási térséget, amihez elengedhetetlen lesz a tagállamok közötti együttműködés. A jövőben is folytatni kell az oktatási és képzési célú beruházásokat, ezzel is támogatva az EU talpra állását, hogy az európai társadalom és gazdaság inkluzívabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljon.
