"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése (Belügyek), 2023. szeptember 28.
Főbb eredmények
Belügyek
Menekültügy és migráció: a külső dimenzió
Tekintettel arra, hogy az EU egész területére nagyszámú migráns és menedékkérő érkezik irregulárisan, a Tanács megvitatta, hogy miként lehetne szoros és állandó együttműködést kialakítani a migráció szempontjából legfontosabb tranzit- és származási országokkal.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni az uniós migrációs politika külső dimenzióját annak érdekében, hogy szembe lehessen nézni azokkal a közös migrációs kihívásokkal, amelyekkel az EU más kontinensekhez és országokhoz hasonlóan szembesül. Hangsúlyozták, hogy az irreguláris migráció megelőzéséhez alapvetően szükséges lenne koordináltan ötvözni a migráció kiváltó okai elleni küzdelemhez nyújtott fejlesztési támogatást, a migránscsempészés elleni küzdelmet, az illegális migráció alternatívájaként a migráció jogszerű lehetőségeinek bővítését, valamint a fenntartható visszafogadási és visszaküldési politikát.
A megbeszélések középpontjában egy olyan preventív modell kidolgozása állt, amely – stabil finanszírozáson alapulva – elejét venné az irreguláris kiutazásoknak. A modell a származási és tranzitországokkal való együttműködésben gyökerezne, és olyan elemeket foglalna magában, mint a közös járőrszolgálatok, a közös műveleti központok, a tartós együttműködés, valamint a rendezett, szabályos és biztonságos migrációs lehetőségek kialakítása.
A külső migrációs politika keretében átfogó partnerségeket kell kialakítanunk néhány közvetlen szomszédunkkal, és párbeszédet kell folytatnunk a migrációról és a mobilitásról a távolabb lévő partnerekkel. Az EU külső migrációs politikája tekintetében preventívebb megközelítésre van szükség a származási és tranzitországok strukturális kihívásainak hatékony kezelése érdekében.
Fernando Grande-Marlaska Gómez, megbízott spanyol belügyminiszter
Migrációs és menekültügyi paktum
Az elnökség naprakész tájékoztatást nyújtott a miniszterek számára a migrációs és menekültügyi paktum elemeit alkotó különböző jogalkotási javaslatokról. Emellett ismételten hangsúlyozta, hogy elkötelezett az 5 soros elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által 2022 szeptemberében elfogadott ütemtervben meghatározott azon cél teljesítése mellett, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt megállapodás jöjjön létre a paktumról.
Az elnökség továbbá elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a delegációk széles körben támogatják a válsághelyzetek kezeléséről szóló rendeletre vonatkozó legutóbbi kompromisszumos szöveget, és kijelentette: bízik abban, hogy a Tanácson belül hamarosan sor kerülhet a tárgyalási megbízás elfogadására.
A 2015-ös migrációs válságot követően a tagállamok számos uniós jogszabályról tárgyaltak a közös európai menekültügyi rendszer megreformálása érdekében. Elfogadásukat követően ezek a jelenleg tárgyalás alatt álló különböző uniós jogszabályok közös keretet fognak eredményezni, amely a menekültügy és a migrációkezelés valamennyi aspektusára kiterjed. Nagyobb szolidaritás fog érvényesülni azon tagállamok tekintetében, amelyekbe a legtöbb migráns érkezik, nagyobb mértékben kerül majd sor a felelősség megosztására, és egyértelműbb szabályok lesznek érvényben a nemzetközi védelmet kérelmező személyek kezelésére vonatkozóan. Ugyanakkor a paktum hatékonyabb és méltányosabb eljárásokat hoz létre a nemzetközi védelemre szoruló személyek, valamint az ilyen védelemre nem szoruló személyek vonatkozásában.
Összességében a spanyol elnökség kiemelte az eddig elért jelentős eredményeket, valamint azt is, hogy még mindig fontos munka várat magára a Tanács és az Európai Parlament között a migrációs és menekültügyi paktum különböző kérdéseiről folytatott intézményközi tárgyalások során.
Együttműködés Latin-Amerikával a belső biztonság területén
A Tanács áttekintette a latin-amerikai országokkal a belső biztonsági szempontok – és ezen belül is különösen a szervezett bűnözéssel és a kábítószer-kereskedelemmel szembeni küzdelem – terén folytatott együttműködést. Ezt a napirendi pontot munkaebéd előzte meg, amelynek során az uniós tagállamok miniszterei megbeszélést tartottak a Latin-amerikai Belső Biztonsági Bizottság (CLASI) minisztereivel a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről.
Az uniós tagállamok miniszterei és a CLASI miniszterei együttes nyilatkozatról állapodtak meg. A nyilatkozatban a felek hangsúlyozzák: egyesíteni kell erőiket annak érdekében, hogy válaszintézkedéseket tudjanak hozni az EU-t és a latin-amerikai országokat fenyegető bűnügyi veszélyekkel szemben. Nyomatékosítják továbbá, hogy – többek között – hatékony kapacitásokat kell kiépíteni a kábítószerek tiltott kereskedelmével, az emberkereskedelemmel és a migránscsempészéssel szembeni küzdelem érdekében, valamint hogy fokozni kell az EU-ban és Latin-Amerikában működő bűnüldöző szervek közötti együttműködést.
Az EU és a latin-amerikai országok közötti együttműködés döntő jelentőséggel bír a szervezett bűnözés elleni küzdelem szempontjából. A Latin-amerikai Belső Biztonsági Bizottság minisztereivel folytatott mai eszmecsere fontos momentumot jelent régióközi partnerségünk fellendítésére.
Fernando Grande-Marlaska Gómez, megbízott spanyol belügyminiszter
Az Ukrajnából érkezett több mint 4 millió, lakóhelyét elhagyni kényszerült és jelenleg az Unióban élő ember helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében a Tanács megállapodott arról, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agressziója elől menekülő embereknek nyújtott átmeneti védelmet 2024. március 4-től 2025. március 4-ig meghosszabbítja. Az átmeneti védelmi mechanizmust az EU 2022. március 4-én aktiválta – azaz mindössze néhány nappal azt követően, hogy az orosz fegyveres erők nagyszabású inváziót indítottak Ukrajna ellen –, majd azt automatikusan további egy évvel meghosszabbította. Az uniós tagállamok és polgárok rendkívüli szolidaritásról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy menedéket biztosítottak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára. Az EU a felelősségmegosztás rugalmas rendszere révén tanúsította szolidaritását e személyekkel és a tagállamokkal.
A rendszer azonnali és kollektív (tehát egyéni kérelmek elbírálását nem igénylő) védelmet nyújt az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek számára, akiknek nem áll módjukban visszatérni Ukrajnába.
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következményei
Az elnökség – a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának feljegyzése révén – beszámolt az Ukrajnával folytatott belső biztonsági párbeszéd aktuális állásáról. Erre a párbeszédre Oroszország agresszív háborújának kezdete óta kerül sor, és azzal a felek célja, hogy enyhítsék a háború által az EU belső biztonságára gyakorolt esetleges hatásokat. A megvitatott kihívások közé tartozik a határbiztonság és a tiltott fegyverkereskedelem.
Egyéb
A portugál miniszter tájékoztatta a delegációkat a november 15–16-án Portóban megrendezésre kerülő 2. Európai–arab határbiztonsági konferenciáról.
„A” napirendi pontok
A Tanács határozatot fogadott el Norvégiának, Izlandnak és Svájcnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Integrált Határigazgatási Alapban (IHA–HAVE) való részvételével kapcsolatos feltételekről.
A külső migrációs politika keretében átfogó partnerségeket kell kialakítanunk néhány közvetlen szomszédunkkal, és párbeszédet kell folytatnunk a migrációról és a mobilitásról a távolabb lévő partnerekkel. Az EU külső migrációs politikája tekintetében preventívebb megközelítésre van szükség a származási és tranzitországok strukturális kihívásainak hatékony kezelése érdekében.
