Audiovizuális médiaszolgáltatások

Az audiovizuális média az egységes európai piac szabályainak hatálya alá tartozik, éppúgy mint más áruk és szolgáltatások.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv lefektette az audiovizuális médiaszolgáltatások egységes európai piacának alapjait, mégpedig azzal, hogy:

• harmonizálta az audiovizuális szolgáltatások nyújtására vonatkozó bizonyos szabályokat
• a származási ország elvének alapján Unió-szerte megkönnyítette az audiovizuális szolgáltatások nyújtását
  

Az irányelv mindezzel megteremtette az audiovizuális szolgáltatások nyitott és tisztességes uniós piacának alapját. Az irányelv, noha eltérő mértékben, de mind a hagyományos televíziós műsorszolgáltatást, mind a lekérhető médiaszolgáltatásokat szabályozza.

Az alábbi időrendi áttekintés ismerteti az irányelv korszerűsítéséről a Tanácsban folytatott megbeszéléseket.

Tekintettel a gyors technológiai változásokra, az új üzleti modellek megjelenésére és a nézői magatartás változására, a Bizottság úgy döntött, hogy korszerűsíti az irányelvet, így 2016 májusában javaslatot fogadott el annak módosítására irányulóan. A javaslat fő elemei:

• az irányelv hatályát ki kell terjeszteni a videómegosztó platformokra, hogy ezzel is biztosítani lehessen a kiskorúak védelmét, valamint a gyűlöletbeszéddel és az erőszakkal szembeni védelmet
• a lineáris és a lekérhető szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat jobban kell közelíteni egymáshoz annak érdekében, hogy a televízió versenyképesebbé váljon a lekérhető videószolgáltatásokkal szemben
• meg kell erősíteni a nemzeti szabályozók függetlenségét és létre kell hozni a nemzeti szabályozók európai testületét (ERGA), hogy biztosított legyen az irányelv eredményesebb és harmonizáltabb végrehajtása

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv szerves része a digitális egységes piaci stratégiának, amely arra irányul, hogy Európa gazdasága, ipara és társadalma maradéktalanul kihasználhassa az új, digitális korszakkal járó előnyöket. Lévén, hogy a piac és a technológia gyors ütemben változik, az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó szabályok lépést tartsanak a változásokkal.

Több mint egymillió európai uniós polgár dolgozik közvetlenül az audiovizuális és médiaágazatban. Az audiovizuális és médiaágazatnak igazodnia kell a változásokhoz és létre kell hoznia a 21. század média-keretrendszerét.

• Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv
• Az európai digitális egységes piaci stratégia (háttér-információk)

A származási ország elve

A származási ország elve az irányelv sarokkövének tekinthető. A szolgáltatók csak annak az országnak a szabályait kötelesek betartani, amelyekben a székhelyük található. Átlagosan a valamely tagállamban elérhető lekérhető videószolgáltatások nyújtóinak31%-a egy másik tagállamban rendelkezik székhellyel.

Miért kell módosítani a stratégiát?

Az audiovizuális média világa jelentős változáson ment keresztül a stratégia 2010. évi elfogadása óta. A nézők – és ezen belül is különösen a kiskorúak – a hagyományos televíziózás helyett egyre inkább az online elérhető médiát részesítik előnyben, a szabályozói teher mégis sokkal erősebben nehezedik a televíziózásra.

Ez nem csak az olyan, inkább hagyományos médiára érvényes, mint a televízió – ideértve a televíziós reklámokat, a szponzorálást és a termékmegjelenítést is –, hanem az új digitális médiakiadványokra és online szolgáltatásokra is. A javaslat célja, hogy a szabályokat kiterjessze a videómegosztó platformokra és a lekérhető videószolgáltatásokra is. A megbeszélések későbbi szakaszában a közösségi média is azon területek közé került, amelyekre alkalmazni kell a jogszabályt.

Ilyen értelemben az irányelv rugalmasságot vezet be, amennyiben a kizárólag a televízióra vonatkozó korlátozásokat immár nem tekinti indokoltnak. Ezzel egyidejűleg biztosítja, hogy a fogyasztók oly módon kapjanak elegendő szintű védelmet a lekérhető szolgáltatások és az internet világában, hogy eközben ne szűküljenek az innovációs lehetőségek sem. Az elképzelés az, hogy egyensúly jöjjön létre a versenyképességi és a fogyasztóvédelmi szempontok között.

Az Unió a digitális korszakban

• Csökken a televízió képernyője előtt töltött idő

• 7,5%-kal csökkent a televíziózással töltött idő a fiatalok körében

• A várakozások szerint a 2014. évi 64%-ról 2019-re 80%-ra nő majd az internetes videómegosztás a fogyasztói internetes forgalomban

A javaslat célja, hogy az EU reagálni tudjon a digitális átalakulás okozta példátlan technológiai és piaci változásokra, és megőrizhesse az európai audiovizuális iparág versenyképességétugyanakkor képes legyen megóvni a nagyközönség érdekeit az olyan területeken, mint:

• a kiskorúak védelme
• a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége
• a kulturális sokszínűség
• fogyasztóvédelem

Olyan szabályokról rendelkezik, amelyekkel a technológiai fejlődés úgy irányítható, hogy meg tudjuk védeni polgárainkat, elsősorban pedig gyermekeinket a káros audiovizuális tartalomtól, például a gyűlöletbeszédtől, az erőszaktól és a terrorizmustól, ugyanakkor garantált legyen a véleménynyilvánítás szabadsága is.

A Bizottság által végzett nyilvános konzultáció eredményei alapján az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló módosított irányelvvel a jogalkotónak a következőkre kell törekednie:

• egyenlő versenyfeltételek biztosítása az audiovizuális médiaszolgáltatások számára
• megfelelő szintű fogyasztóvédelem biztosítása
• a felhasználók védelme, a gyűlöletbeszéd és a hátrányos megkülönböztetés tilalma
• az európai audiovizuális tartalom népszerűsítése
• az egységes piac megerősítése
• a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének fokozása
• az információhoz való hozzáférés és az akadálymentesség biztosítása a fogyatékossággal élők számára

Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA)

Az ERGA összefogja az audiovizuális szolgáltatások területén működő nemzeti szabályozó hatóságok vezetőit, illetve magas szintű képviselőit, hogy tanácsadást nyújtsanak a Bizottság számára az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv végrehajtása terén.

Bővebb ismertetés

A Tanács és az Európai Parlament között elért megállapodás egyensúlyt teremt a jelenlegi szabályok és a reformok szükségessége között. Az új szabályok:

• a nézők védelme szempontjából egyenlő versenyfeltételeket hoznak létre minden szereplő számára – az általuk nyújtott szolgáltatástól és a használt platformtól függetlenül. A felhasználók ugyanolyan védelemben részesülnek, akár hagyományos televízión, akár lekérhető tv-szolgáltatáson keresztül néznek filmet.
• egyértelmű felelősséget rónak a videómegosztó platformokra a tekintetben, hogy jobban kell védeniük a kiskorúakat és minden más felhasználót isaz erőszakos vagy káros tartalmaktól, valamint a gyűlöletbeszédtől. A tagállamok az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságaik útján léphetnek fel azon szereplőkkel szemben, akik nem tartják be a szabályokat

Az új szabályozás fontos eleme, hogy a hatály immár kiterjed a videómegosztó platformokra és a lekérhető szolgáltatásokra is. Ennek célja:

• a kulturális sokszínűség fokozása és az európai tartalmak előmozdítása, mivel a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell majd, hogy a kínálatukban legalább 30%-ban európai tartalom szerepeljen, amelynek megfelelő láthatóságot is biztosítaniuk kell
• forrásfelszabadítás európai tartalmak előállítására: a tagállamok – helyzetük megkönnyítése érdekében az induló és a kisvállalkozásokat kivéve – pénzbeli hozzájárulásra kötelezhetik a televíziós és a lekérhető médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, így a valamely más tagállamban letelepedetteket is

Az új szabályok további lényeges elemei között említhető:

• a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságai közötti együttműködés javítása az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) megerősítésével és szerepének az Unió jogában való meghatározásával
• rugalmasság, hiszen a tagállamok a nemzeti körülményekhez igazíthatják majd a szabályokat, és igény szerint akár szigorúbbakat is elfogadhatnak

• A 2010/13/EU irányelv módosítására irányuló javaslat
• A 2010/13/EU irányelv módosítására irányuló javaslat – végső kompromisszumos szöveg

A Tanácson belül

A Bizottság 2016 májusában az európai digitális egységes piaci stratégia részeként benyújtotta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a javaslatát. A Tanácsban több elnökség keretében is vizsgálták a javaslatot. A szlovák elnökség 2016 novemberében készítette el a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentését.

A Tanács 2017 májusában általános megközelítést ért el, a miniszterek véleménye leginkább a hatálynak a videómegosztó platformokra történő kiterjesztését, a végrehajtási rendelkezéseket és az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások körében való népszerűsítését illetően tért el. Nyolc tagállam ellenezte az általános megközelítést, elsősorban a hatálynak az audiovizuális közösségi médiára történő kiterjesztése, illetve az európai alkotások 30%-os aránya miatt, amely a lekérhető szolgáltatások vonatkozásában válna kötelezővé, valamint a bizonyos televíziós közvetítőktől kérhető pénzügyi hozzájárulás kérésének lehetősége miatt.

Azóta tíz alkalommal került sor háromoldalú egyeztetésre. A 2018. április 26-án megrendezett, kilencedik nem hivatalos háromoldalú egyeztetés keretében sikerült politikai megállapodást elérni a kulcsfontosságú lezáratlan kérdések vonatkozásában, és ez előkészítette a talajt ahhoz, hogy az utolsó háromoldalú egyeztetés keretében, 2018. június 6-án megszülethessen a végleges megállapodás.

A Coreper június 13-án megerősítette a végső kompromisszumos szöveget. Ezt a szöveget jóváhagyás és első olvasatban való elfogadás céljából továbbították az Európai Parlamentnek.

A Tanács 2018. november 6-án elfogadta az irányelvet.

Háttér-információ

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló jelenlegi uniós irányelv szabályozza az audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti jogszabályok EU-szintű koordinációját, tehát egyaránt kiterjed a hagyományos televíziós műsorszolgáltatásra és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is.

A Bizottság nyilvános konzultáció keretében kérte ki valamennyi érdekelt fél véleményét arról, hogy miként lehetne Európa audiovizuálismédia-környezetét hozzáigazítani a digitális kor igényeihez. A konzultáció 2015 júliusa és szeptembere között zajlott le.