Európai digitális egységes piac

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyben az uniós digitális stratégia végrehajtásával kapcsolatos kérdések széles körével foglalkozik. A következtetések többek között a következő területekre terjednek ki:

• konnektivitás
• digitális értékláncok
• e-egészségügy
• adatgazdaság
• mesterséges intelligencia
• digitális platformok

A Tanács a dokumentumban azt is hangsúlyozza, hogy a digitális transzformáció kritikus szerepet fog játszani a világjárvány elleni küzdelemben és a Covid19-válságot követő helyreállításban.

A digitális transzformáció nemcsak a jelenlegi egészségügyi válság megoldását segíti elő, hanem az Unió gazdasági fellendülésének, zöld növekedésének és stratégiai autonómiájának is kulcsfontosságú mozgatórugója lesz. Oleg Butković, Horvátország tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztere, a Tanács elnöke

• Európa digitális jövőjének alakítása – a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2020. június 9.)

Az EU új szabályokat vezet be, amelyek átláthatóbb, tisztességesebb és kiszámíthatóbb online környezetet és hatékonyabb kártérítési és jogorvoslati lehetőségeket biztosítanak majd az üzleti felhasználóknak.

A Tanács az online platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatokat szabályozó rendeletet fogadott el.

A rendelet hatálya alá többek között az alábbi online platformok tartoznak:

• online piacterek
• online szoftver alkalmazástékák és/vagy online közösségi média

A rendelet hatálya alá tartoznak az online keresőprogramok is, tekintet nélkül e szolgáltatások nyújtóinak székhelyére, feltéve viszont, hogy az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozásokat szolgálnak ki, és szintén az Unió területén tartózkodó fogyasztók részére kínálnak termékeket vagy szolgáltatásokat.

• Az EU átláthatósági követelményeket vezet be az online platformokra vonatkozóan (sajtóközlemény, 2019. 06. 14.)

A Tanács következtetéseket fogadott el a nagymértékben digitalizált Európa 2020 utáni jövőjéről. Az erről szóló dokumentum címe: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió”.

A következtetések kiemelik az erős, versenyképes, innovatív és nagymértékben digitalizált Európa megvalósításával kapcsolatos fő prioritásokat és kihívásokat. Ezek a következőkhöz kapcsolódnak:

• az innováció támogatása és a kulcsfontosságú európai digitális technológiák előmozdítása
• az etikai elvek és értékek tiszteletben tartása a mesterséges intelligencia területén
• Európa kiberbiztonsági kapacitásának megerősítése
• a digitális készségek javítása
• a gigabitalapú társadalom megvalósítása, az 5G-t is beleértve

A következtetésekben a Tanács arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazatban növelni kell a nők számát, továbbá hogy lehetővé kell tenni, hogy valamennyi kiszolgáltatott helyzetű csoport élvezze a digitalizáció jelentette előnyöket úgy, hogy senki ne maradjon ki.

• A 2020 utáni időszakra vonatkozó digitális politika – a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2019. 06. 07.)

Az EU könnyebben elérhetővé teszi a közszféra birtokában lévő nagy mennyiségű adatot, amelyet így tovább fel lehet használni a mesterséges intelligencia, a blokklánc-technológiák vagy más fejlett digitális technológiák céljára.

A Tanács a mai napon elfogadta a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó új szabályokat. Ez várhatóan az alábbiak révén segít fellendíteni az uniós adatgazdaságot:

• hozzájárul az adatalapú társadalom kialakulásához
• a gazdaság minden területén ösztönzi a növekedést és a munkahelyteremtést

A jogszabály kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba.

• Az EU a közfinanszírozású adatok hozzáférhetőségének javításával ösztönzi a digitális innovációt (sajtóközlemény, 2019. 06. 06.)

Az EU aktualizálja a szerzői jogokra vonatkozó szabályokat, hogy azok a mai digitális korban is megfelelően alkalmazhatók legyenek.

Ennek szellemében a Tanács irányelvet fogadott el, amely kikövezi az utat a valódi digitális egységes piac létrehozása előtt. Az új szabályok megfelelő védelmet biztosítanak a szerzők és a művészek számára, miközben új lehetőségeket teremtenek a szerzői joggal védett tartalmakhoz való online hozzáféréshez és e tartalmak online megosztásához az Európai Unió egészében.

Az irányelv több különböző kérdéssel foglalkozik, amelyek az alábbi három kategóriába sorolhatók:

• a szerzői jogra vonatkozó kivételek kiigazítása úgy, hogy azok a digitális korban és határokon átnyúlóan is érvényesek legyenek
• az engedélyezési gyakorlatok javítása annak érdekében, hogy a kreatív tartalmak szélesebb körben elérhetők legyenek
• a szerzői jogi szempontból jól működő piac

Az irányelv aláírását és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően a tagállamoknak 24 hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy ezeket az új szabályokat átültessék nemzeti jogukba.

• Az EU a digitális korhoz igazítja a szerzői jogi szabályokat (sajtóközlemény, 2019. 04. 15.)

Az EU egy új finanszírozási programmal, a 2021–2027-re szóló Digitális Európa programmal támogatja gazdaságai és társadalmai digitalizációját.

Az uniós állandó képviselők megerősítették a román elnökség és az Európai Parlament között a javaslattal kapcsolatban kialakított közös értelmezést. A javaslat célja olyan kulcsfontosságú digitális technológiák széles körű bevezetésének és elterjedésének előmozdítása, mint a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások és a kiberbiztonsági eszközök.

A közös értelmezés nem terjed ki azokra a költségvetési vonatkozású és egyéb kérdésekre, amelyek megvitatása a 2021–2027-re szóló, következő többéves uniós pénzügyi keretről folytatott tárgyalások részeként zajlik.

• Digitális Európa program: a Coreper megerősítette a Parlamenttel kialakított közös értelmezést (sajtóközlemény, 2019. 03. 13.)

Az EU új szabályokat vezet be, amelyek átláthatóbb, tisztességesebb és kiszámíthatóbb onlineplatform-környezetet fognak kínálni az üzleti felhasználóknak.

Az állandó képviselők jóváhagyták azt az ideiglenes megállapodást, amely február 13-án jött létre az Európai Parlamenttel az online platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatokkal foglalkozó rendelettervezetről.

A rendelet fő célja egy olyan jogi keret létrehozása, amely átlátható feltételeket garantál az online platformok üzleti felhasználói részére.

• Az EU javítja az online platformokon végzett üzleti tevékenységek átláthatóságát (sajtóközlemény, 2019. 02. 20.)

Az EU frissíti a szerzői jogokra vonatkozó szabályait egyebek mellett annak érdekében, hogy több jogot biztosítson a tartalmak szerzőinek, egyértelműsítse a tartalommegosztó platformokra vonatkozó jogi keretet, továbbá elősegítse az e-oktatást. A Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a kérdésben.

• Az EU a digitális korhoz igazítja az uniós szerzői jogokat (sajtóközlemény, 2019. 02. 14.)

Új termékek és szolgáltatások létrehozása céljából könnyebben és gyorsabban fel lehet majd használni a közszféra birtokában lévő, nagy mennyiségű – például meteorológiai és környezeti – adatot.

Az állandó képviselők megerősítették a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között létrejött megállapodást arról a reformról, amely korszerűbbé teszi majd a közszféra adatainak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat. Ez még erőteljesebben ösztönözni fogja a digitális innovációt, különösen a mesterséges intelligencia területén.

• Új lendületet vesz az uniós adatgazdaság – a Tanács jóváhagyta a közfinanszírozású adatok szélesebb körű további felhasználásáról szóló megállapodást (sajtóközlemény, 2019. 02. 06.)

Az EU felülvizsgálja a társasági jogra vonatkozó szabályait, hogy azok a digitális kor szükségleteinek is megfeleljenek. A cél nagyobb hatékonyságot, átláthatóságot és jogbiztonságot elérni digitális eszközök használatával.

A Tanács elnöksége ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja elősegíteni, hogy a vállalkozások teljes életciklusuk alatt online megoldások segítségével tartsák a kapcsolatot a hatóságokkal.

• Uniós társasági jog a digitális korban (sajtóközlemény, 2019. 02. 04.)

Az EU javítja a közfinanszírozású adatok rendelkezésre állását és további felhasználásuk lehetőségét. Ez nagyban hozzájárul majd az európai adatgazdaság versenyképességéhez. Ösztönözni fogja az olyan fejlett technológiák kidolgozását is, mint például a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika.

Az elnökség előzetes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel olyan szabályokról, amelyek:

• a gazdaság és egy modern, adatalapú társadalom támogatása céljából javítják az adatszolgáltatást
• népszerűsítik a nyílt hozzáférésű adatok felhasználását az Unióban

Az előzetes megállapodást a Tanácsnak még jóvá kell hagynia.

• A közszféra adatainak szélesebb körű további felhasználása: az elnökség ideiglenes megállapodásra jutott a Parlamenttel (sajtóközlemény, 2019. 01. 22.)

Az állandó képviselők jóváhagyták a .eu domén irányítására vonatkozó szabályok reformjával kapcsolatos ideiglenes megállapodást, amelyet a Tanács elnöksége és az Európai Parlament december 5-én ért el.

A .eu az EU felső szintű internetes doménneve, amely alatt bármely, az Unióban élő személy vagy az Unióban székhellyel rendelkező szervezet vagy vállalkozás – illetve hamarosan bármely, az EU határain kívül élő uniós polgár – regisztrálhatja saját doménnevét. E név az európai online identitás egyik lényegi építőelemének tekinthető.

• Az EU .eu internetes doménneve: a Tanács jóváhagyta az aktualizált irányításról szóló megállapodást (sajtóközlemény, 2018. 12. 19.)

Az EU arra törekszik, hogy az egész területén könnyebben elérhetővé tegye az online televíziós és rádiós műsorokat. A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a jövőbeli irányelvről.

Az irányelvnek köszönhetően a felhasználók – bármely tagállamban is tartózkodnak – a más uniós tagállamokból származó online televíziós és rádiós műsorok szélesebb kínálatát élvezhetik. Az irányelv ezt úgy teszi lehetővé, hogy megkönnyíti az ilyen műsorokban szereplő, szerzői joggal védett tartalmak engedélyezését.

• Javul a határokon átnyúló hozzáférés az online tartalmakhoz: az EU új szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2018. 12. 13.)

Az EU modernizálja társasági jogi szabályait, hogy a digitális kornak megfelelővé tegye őket.

A tagállamok állandó képviselői olyan új szabályokról jutottak megállapodásra, amelyek megkönnyítik a vállalkozások számára, hogy a vállalkozás teljes életciklusa során alkalmazhassák a digitális eszközöket és az online eljárásokat a hatóságokkal való kapcsolattartásban.

• Társasági jog a digitális korban: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2018. 12. 05.)

Az EU új finanszírozási programot hoz létre, Digitális Európa néven. Az Európa társadalmainak és gazdaságainak digitális átalakulását támogatni hivatott program a tervek szerint 2021-ben kezdi meg működését.

A Tanács kialakította álláspontját („részleges általános megközelítés”) a javaslatra vonatkozóan, amelynek célja, hogy fokozza a kulcsfontosságú digitális technológiák nagybani telepítését és bevezetését.

• Digitális Európa program: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2018. 12. 04.)

Az EU új szabályokat vezet be, amelyek átláthatóbb, tisztességesebb és kiszámíthatóbb onlineplatform-környezetet fognak kínálni az üzleti felhasználóknak az EU-ban. Emellett hatékonyabb kártérítési és jogorvoslati lehetőségeket is biztosítanak majd.

A javasolt rendelet az első olyan uniós jogalkotási aktus, amely az online platformok és üzleti felhasználóik közötti kapcsolatokkal foglalkozik.

• Online platformokon végzett üzleti tevékenység: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2018. 11. 29.)

A Tanács a mai napon jóváhagyta azt a reformot, amely a várakozások szerint felszámolja majd a nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlását gátló akadályokat.

Az új szabályok arra hivatottak, hogy fellendítsék az adatgazdaságot és előmozdítsák az olyan új, kialakulóban lévő technológiák fejlesztését, mint a határokon átívelő autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia.

• Az adatok szabad áramlása: az EU új szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2018. 11. 09.)

Az EU megkönnyíti a közszektor birtokában lévő adatok további felhasználását. Az állandó képviselők megállapodtak az azon reformokkal kapcsolatos tanácsi tárgyalási álláspontról, amelyek az adatszolgáltatás fokozására – és ezzel a gazdaság támogatására – irányuló, szélesebb körű uniós erőfeszítések részét képezik.

Az új szabályok többek között

• ösztönzik az új, adatalapú technológiák, így például a mesterséges intelligencia kifejlesztését és bevezetését
• hozzájárulnak ahhoz, hogy az adatok Unió-szerte hozzáférhetők legyenek

• Az EU fokozza a közadatok megosztását: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2018. 11. 07.)

Az új uniós szabályok egyenlő versenyfeltételeket fognak teremteni a hagyományos televíziós műsorszolgáltatás és az új szolgáltatások, például a lekérhető médiaszolgáltatás között.

A videómegosztó platformokra most első alkalommal vonatkoznak majd annak biztosítását célzó szabályok, hogy a nézők – különösen a kiskorúak – jobban védve legyenek az erőszakos és a káros tartalmaktól, illetve a gyűlöletbeszédtől.

A Tanács november 6-án elfogadta az új irányelvet. Ez a jogalkotási folyamat utolsó lépése.

• Kevesebb gyűlöletbeszéd és több európai tartalom a videós streaming-szolgáltatásokon: a Tanács új szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2018. 11. 06.)

A jóváhagyott tanácsi álláspont célja, hogy átláthatóbb legyen a .eu domén használata, továbbá hogy az EU határain kívül élő uniós polgárokra is kiterjessze a regisztrálás jogát.

A javasolt felülvizsgálat ezenkívül összhangba hozná a szabályokat az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR).

A .eu felső szintű domén közel 4 millió regisztrációval az egyik legnagyobb országkód szerinti felső szintű nemzetközi domén. Hozzájárul egy biztonságos és védett online környezet kialakításához, és páneurópai jelenlétet biztosít a globális digitális piacon.

• A .eu felső szintű doménre vonatkozó aktualizált szabályok: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2018. 10. 24.)
• Általános adatvédelmi rendelet (háttérinformációk)

A Tanács a mai napon rendeletet fogadott el az egységes digitális kapu létrehozásáról. Az irányelv elfogadására az Európai Parlamenttel júniusban elért megállapodást követően került sor.

Az új kapu az online információkhoz és eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz biztosít majd hozzáférést magánszemélyeknek és társaságoknak egyaránt.

Az egységes digitális kapu azon magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kínál további hathatós eszközt, akik, illetve amelyek élnek a mozgás szabadságával és azzal a joggal, hogy egy másik tagállamban letelepedjenek. Az online információk és eljárások mindenki számára egyformán könnyen hozzáférhetővé válnak. Margarete Schramböck, digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák szövetségi miniszter

• A Tanács elfogadta az online információkhoz és eljárásokhoz való könnyebb hozzáférést biztosító egységes digitális kapuról szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2018. 09. 27.)

Az állandó képviselők a mai napon jóváhagyták azt a megállapodást, melynek célja egy olyan egységes digitális kapu létrehozása, amely online információkhoz biztosít majd hozzáférést az uniós egységes piacon. A Tanács bolgár elnöksége és az Európai Parlament között korábban már létrejött egy megállapodás e kezdeményezésre vonatkozóan.

Az egységes digitális kapu felhasználóbarát ügyintézési pont lesz, amely segít a polgároknak és a vállalatoknak az információkeresésben olyan témákat illetően, mint a munkavállalás, a nyugdíjba vonulás, a tanulás, illetve a más uniós országban való üzleti tevékenység folytatása.

• Egységes digitális kapu: könnyebb hozzáférés az online információkhoz és eljárásokhoz (sajtóközlemény, 2018. 06. 20.)

A Tanács megállapodást ért el arról az irányelvtervezetről, amely a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályokat hivatott hozzáigazítani a digitális környezethez.

Ez a megállapodás szolgál majd megbízatásként az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz.

A tanácsi álláspont középpontjában többek között az alábbi szempontok állnak:

• a sajtókiadványok védelme – az online felhasználásra vonatkozó új jog létrehozásával
• az érték és a díjazás közötti szakadék – megfelelő egyensúly kialakítása a szerzőknek járó kifizetések és az online platformok haszna között
• a jogtulajdonosok és a tartalommegosztó szolgáltatók közötti együttműködés – annak szabályozásával, hogy a szolgáltatóknak engedélyt kelljen szerezniük a jogtulajdonosoktól

Az EU azzal kívánja ösztönözni az e-kereskedelmet, hogy Unió-szerte megkönnyíti a fogyasztók és a vállalkozások számára a kézbesítési díjak összehasonlítását. Egyúttal nagyobb hatáskört biztosít a szabályozó hatóságoknak, hogy nyomon követhessék ennek az összetett piacnak az alakulását. A Tanács az új szabályokat azt követően fogadta el, hogy 2017. december 13-án ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel.

Ezzel az uniós digitális egységes piac egy újabb elemének megvalósítása zárult le.

„Ezek a szabályok elősegítik majd, hogy könnyebben lehessen tájékozódni a különféle csomagkézbesítési lehetőségekről, többek között a csomagkövetési szolgáltatásokról is.” Ivajlo Moszkovszki bolgár közlekedési, információtechnológiai és hírközlési miniszter

• A Tanács szabályokat fogadott el a határokon átnyúló csomagkézbesítésre vonatkozóan (sajtóközlemény, 2018. 04. 12.)

A Tanács rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon való tilalmáról.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel elhárítja az elektronikus kereskedelem akadályait.

• Területi alapú tartalomkorlátozás: a Tanács elfogadta az e-kereskedelem akadályait felszámoló rendeletet (sajtóközlemény, 2018. 02. 27.)

Az Európai Unió új szabályokat dolgoz ki, amelyek arra hivatottak, hogy lehetővé tegyék a nem személyes adatok országhatárokon átnyúló, szabad és könnyű áramlását.

Az állandó képviselők megállapodtak arról a tárgyalási megbízatásról, amelynek alapján az elnökség tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel a vonatkozó javaslatról. Az új jogszabály célja, hogy lendületet adjon az uniós adatgazdaságnak azzal, hogy megszüntet minden olyan indokolatlan, földrajzi elhelyezkedésen alapuló korlátozást, amely akadályozza az adattárolást és -kezelést.

A jogszabály ezzel párhuzamosan azt is biztosítaná, hogy a hatóságok feladataik elvégzése céljából hozzáférhessenek a más tagállamokban tárolt vagy kezelt adatokhoz.

Az új szabályok lényegében létrehozzák az olyan adattárolási és adatkezelési szolgáltatások egységes piacát, mint például a felhőalapú szolgáltatások.

• A szabad adatáramlás akadályainak felszámolása: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2017. 12. 20.)

Az állandó képviselők a mai napon jóváhagyták a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások javítását célzó új szabályokat, amelyeknek köszönhetően átláthatóbbak lesznek a díjak és bővül a szabályozó hatóságok piacfelügyeleti hatásköre.

Az elnökség december 13-án ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a rendelettervezetről.

• A Tanács jóváhagyta a megállapodást a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról (sajtóközlemény, 2017. 12. 20.)

Az állandó képviselők a mai napon megállapodtak a televízió- és rádióműsorok digitális közvetítését és továbbközvetítését elősegíteni hivatott javaslatra vonatkozó tanácsi álláspontról.

Az álláspont alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

„A szerzői jogi szabályok bonyolultak és nehezen érthetők. Az új szabályozás célja ugyanakkor egyszerűen megfogalmazható: szeretnénk, ha az emberek könnyebben hozzáférhetnének a más országokban sugárzott televízió- és rádióműsorokhoz. Ahhoz, hogy ezt elérjük, könnyebbé kell tennünk a műsorszolgáltatók számára a szerzői jogi engedélyeztetést.” Urmas Reinsalu, észt igazságügyi miniszter

A javaslat arra hivatott, hogy a felhasználók javára Unió-szerte elősegítse a más tagállamokban sugárzott televízió- és rádióműsorok szélesebb körű terjesztését, mégpedig azáltal, hogy könnyebbé teszi az ilyen audiovizuális műsorokban szereplő, szerzői joggal védett tartalmak engedélyezését.

Az EU ezzel megvalósítaná a digitális egységes piac egy másik kiemelt célját is, ami nem más, mint a televízió- és rádióműsorokhoz való online hozzáférés javítása Unió-szerte.

• Határokon átnyúló online televíziós és rádiós műsorszolgáltatás: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2017. 12. 15.)

Az észt elnökség ma ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a határokon átnyúló csomagkézbesítés díjainak átláthatóbbá tételét célzó szabályokról. A kezdeményezés egyben nagyobb hatáskört biztosítana a szabályozó hatóságoknak a piac alakulásának nyomon követésére.

Ha a határokon átnyúló kézbesítési díjak átláthatóbbak lesznek, a fogyasztók egyrészt a termékek szélesebb köréből fognak tudni választani, másrészt többet vásárolnak majd az interneten. Emellett új lehetőségek nyílnak meg a kiskereskedők, és különösen a kisvállalkozások előtt, amelyek nincsenek olyan tárgyalási pozícióban, hogy önállóan kedvezőbb díjakat tudjanak kialkudni.

• A határokon átnyúló csomagkézbesítés javítása: ideiglenes megállapodás (sajtóközlemény, 2017. 12. 14.)

A Tanács elfogadta álláspontját az egységes digitális kapu létrehozásáról, amely online tájékoztatást, eljárásokat és segítséget nyújt majd a polgároknak és a vállalkozásoknak.

A tanácsi általános megközelítés elfogadását követően megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.

Az egységes digitális kapu több olyan hálózatot és szolgáltatást fog integrálni, amelyet nemzeti és uniós szinten annak érdekében hoztak létre, hogy segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeikben. Ezek közé tartoznak az Európai Fogyasztói Központok, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk, a Europe Direct és az Enterprise Europe Network.

„Meg kell könnyítenünk az emberek és a cégek számára, hogy megtalálják a számukra szükséges információkat, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol élnek, dolgoznak vagy folytatnak üzleti tevékenységet. Az online egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása kézenfekvő megoldás erre. Ez újabb lépést jelent a közszolgáltatások határokon átnyúló digitalizációja és a digitális Európa megvalósítása felé.” Kadri Simson, észt gazdasági és infrastrukturális miniszter

• Egységes digitális kapu: a Tanács megállapodott az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítéséről (sajtóközlemény, 2017. 11. 30.)

A Tanács rendeletet fogadott el a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért az Unión belül felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés fokozása érdekében.

A fogyasztóvédelem hatékonyságát a digitális gazdaság térnyerése és az Unión belüli határokon átnyúló kiskereskedelem fejlődése nyomán tapasztalt problémák miatt szükséges növelni.

Ezért az új rendelet célja az együttműködési mechanizmusok korszerűbbé tétele annak érdekében, hogy tovább lehessen mérsékelni azokat a károkat, amelyek az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok határokon átnyúló helyzetekben történő megsértése miatt a fogyasztókat érik.

Az új szabályok növelni fogják a polgárok és a vállalkozások elektronikus kereskedelem iránti bizalmát. A fogyasztóvédelmi együttműködés jelenleg hatályos jogi keretének módosítása a digitális egységes piac kialakításának részeként bővíti majd a nemzeti hatóságok hatáskörét.

• A Tanács rendeletet fogadott el az uniós fogyasztóvédelmi együttműködés megerősítéséről (sajtóközlemény, 2017. 11. 30.)

A Tanács észt elnöksége és az Európai Parlament megállapodásra jutott az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozás tiltásáról.

A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelettervezet, amelyet a két intézménynek még el kell fogadnia, arra irányul, hogy megszüntesse a fogyasztókkal szemben állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

• Területi alapú tartalomkorlátozás: megállapodás az e-kereskedelem akadályainak felszámolásáról (sajtóközlemény, 2017. 11. 29.)

A miniszterek hangsúlyozták, hogy valamennyi uniós országnak biztosítania kell a kiberbiztonság megteremtéséhez szükséges erőforrásokat és beruházásokat. Emellett üdvözölték az alábbi konkrét terveket:

• a kiberbiztonsággal foglalkozó kompetenciaközpontok hálózatának létrehozása az EU-ban
• európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer létrehozása
• a kiberbűnözés felszámolásához szükséges bűnüldözési eszközök biztosítása
• a nagy léptékű kiberbiztonsági események elhárítására szolgáló koordinált uniós szintű intézkedések kidolgozása

A Tanács továbbá kiemelte, hogy fontos kapcsolat áll fenn a digitális Európa iránti bizalom és a kiberrezilienciának az EU egészében való megteremtése között.

• Az EU megerősíti a kiberbiztonságot (sajtóközlemény, 2017. 11. 20.)
• Általános Ügyek Tanácsa, 2017. 11. 20.

Október 25-én az Európai Parlament strasbourgi székhelyén került sor első alkalommal arra, hogy egy uniós jogalkotási aktust elektronikusan írjanak alá. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és a Tanács észt elnökségét képviselő Matti Maasikas elektronikusan írta alá a földgázellátás biztonságáról szóló módosított rendeletet, utat nyitva ezzel annak hatálybalépéséhez.

Az ünnepélyes aláírás tanúsítja, hogy az uniós intézmények közös erővel munkálkodnak azon, hogy a digitális átalakulás valósággá váljon. Emellett példázza az EU az iránti elkötelezettségét is, hogy végrehajtsa az „eIDAS-rendeletet”, vagyis azt az Unió-szerte alkalmazandó rendeletet, amely kiszámítható szabályozási környezetet teremt a vállalkozások, a polgárok és a hatóságok közötti biztonságos és gördülékeny elektronikus interakciókhoz.

„Meggyőződésem, hogy hamarosan minden jogi aktusunkat így fogjuk aláírni, mivel ezt diktálja a józan ész. Az elektronikus aláírással papírt, időt és pénzt takarítunk meg.” Matti Maasikas, a Tanács észt elnöksége részéről

• Az első elektronikusan aláírt uniós jogszabály (sajtóközlemény, 2017. 10. 25.)

A Távközlési Tanács elkötelezett aziránt, hogy a stratégia 2018 végéig történő kiteljesítése érdekében felgyorsítsa az uniós digitális egységes piaccal kapcsolatos munkát.

E folyamat részeként a miniszterek célul tűzték ki, hogy – 2017 végéig – megállapodás jöjjön létre három fontos kezdeményezésről, mégpedig a területi alapú tartalomkorlátozás tilalmára, az audiovizuális médiára és a csomagküldő szolgáltatásokra vonatkozókról.

• Távközlési Tanács, 2017. 10. 24.

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a szeptember 29-i tallinni digitális csúcstalálkozó következtetéseire építve „kész meghozni az Európa digitalizációjához szükséges intézkedéseket”.

A vezetők megvizsgálták, miként ragadhatja meg az Unió a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és hogyan tud szembenézni annak kihívásaival. Többek között az alábbi prioritásokról állapodtak meg:

• a kormányzatok és a közszféra teljes körű digitalizálása
• a digitális egységes piaci stratégia kiteljesítése 2018 végéig
• első osztályú infrastruktúra- és kommunikációs hálózat kiépítése
• közös megközelítés elfogadása a kiberbiztonságra vonatkozóan
• a terrorizmus és az online bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása
• hatékony és méltányos, a digitális kornak megfelelő adózási rendszer kialakítása

• Az Európai Tanács ülése, 2017. 10. 19–20.
• Az Európai Tanács következtetései, 2017. 10. 19.

A Tanács végleges hozzájárulását adta ahhoz, hogy az EU ingyenes vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok létesítését finanszírozza közterületeken.

Az újonnan elfogadott, WiFi4EU elnevezésű rendszer keretében 2020-ra egy könnyen felismerhető, többnyelvű portálon keresztül biztonságos, nagy sebességű internetkapcsolat áll majd a felhasználók rendelkezésére Unió-szerte, legalább 6000 helyi közösségben. Urve Palo, Észtország vállalkozásügyi és információtechnológiai minisztere így nyilatkozott erről:

„A WiFi4EU rendszer számos polgár számára teszi majd elérhetőbbé a kiváló minőségű internetet. Lehetőséget teremt a helyi önkormányzatoknak, könyvtáraknak és más állami szerveknek, hogy ismertebbé tegyék digitális szolgáltatásaikat.”

Az első pályázati felhívást várhatóan az idei év végén vagy 2018 elején teszik majd közzé.

A rendszer finanszírozására szánt uniós támogatás teljes összege 2019-ig elérheti a 120 millió EUR-t.

• WiFi4EU ingyenes wifi-hozzáférési pontok: megszületett a végleges jóváhagyás (sajtóközlemény, 2017. 10. 09.)

Az EU vezetői a Tallinnban megrendezett digitális csúcstalálkozón arról folytattak megbeszéléseket, hogy milyen lépésekre van szükség az európai digitális egységes piaci stratégia prioritásainak megvalósításához.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a csúcstalálkozó „Európa jövője szempontjából rendkívül fontos esemény”. Donald Tusk hozzátette, hogy a tallinni megbeszélések szolgálnak majd alapul az Európai Tanács októberi ülésén elfogadásra kerülő következtetésekhez.

Azért rendeztük meg ezt a csúcstalálkozót, mert Európának ki kell használnia azokat a lehetőségeket, amelyeket a robotikától kezdve a mesterséges intelligenciáig a legkülönbözőbb területek hatalmas léptékű fejlődése kínál. Tevékenyen kell alakítanunk a jövőnket, és képesnek kell lennünk arra, hogy kezeljük azokat a kockázatokat, amelyeket a digitális forradalom jelent társadalmaink és demokráciáink számára. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

• Tallinni digitális csúcstalálkozó: Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata (sajtóközlemény, 2017. 09. 29.)

Az Európai Tanács kiemelte annak mindenek felett álló jelentőségét, hogy nagyratörő digitális jövőkép alakuljon ki Európa társadalma és gazdasága tekintetében. Az EU digitális jövőjéről szeptember 29-én Tallinnban megrendezett digitális csúcstalálkozóra figyelemmel a vezetők a digitális egységes piaci stratégia teljes körű végrehajtását szorgalmazták:

„A negyedik ipari forradalomból fakadó kihívások megoldásának és az abból származó lehetőségek kiaknázásának érdekében a digitális világra vonatkozóan holisztikus megközelítést kell alkalmazni.”

Az uniós vezetők továbbá üdvözölték, hogy az Európai Bizottság felül kívánja vizsgálni a kiberbiztonsági stratégiát, és még az év vége előtt további intézkedéseket kíván javasolni.

• Az Európai Tanács következtetései, 2017. június 22–23.
• Az Európai Tanács ülése, 2017. 06. 22-23.

A máltai elnökség előzetes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel arról, hogy meg kell erősíteni az együttműködést az uniós tagállamok hatóságai között a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése tekintetében.

A főbb kérdések a következők voltak:

• a határokon átnyúló jogsértések elleni küzdelem – a jelenlegi fogyasztóvédelmi együttműködés felülvizsgálata nyomán a nemzeti hatóságok hatásköre bővülni fog
• az elektronikus kereskedelem iránti fogyasztói bizalom – a végrehajtásért felelős hatóságok között fokozni kell a harmonizációt és hatékony együttműködést kell közöttük kialakítani
• a fogyasztóvédelem modernizációja – a vonatkozó 2016. májusi bizottsági javaslat előirányozta a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások reformját.

A digitális egységes piac vonzóbbá és dinamikusabbá tételének lényeges feltétele, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások bizalommal legyenek az elektronikus kereskedelem iránt. A reform révén a korábbiaknál hatékonyabban tudjuk majd garantálni a fogyasztók jogainak és érdekeinek védelmét. Chris Cardona, Málta gazdasági, beruházási és kisvállalkozási minisztere

• Fogyasztóvédelem a digitális korban (sajtóközlemény, 2017. 06. 21.)

Az Európai Unióban 2017. június 15-ével megszűntek a barangolási díjak. Az intézkedést az Európai Tanács akkori soros máltai elnöksége, az Európai Parlament, és az Európai Bizottság együttes nyilatkozatban „igazi uniós sikertörténetként” méltatta.

Mostantól az Európai Unión belüli utazásaik során a polgárok mobilkészülékeikkel ugyanolyan áron telefonálhatnak, sms-ezhetnek vagy internetezhetnek, mint otthon. A barangolási díjak eltörlése az EU egyik legnagyszerűbb és leginkább kézzelfogható eredménye. Azzal, hogy megszűntek a barangolási díjak, sikerült letennünk az EU digitális egységes piacának egyik alapkövét, valamint újabb komoly lépést tettünk a minden polgár előtt nyitva álló, egységes és fenntartható európai digitális társadalom kiépítése felé. Joseph Muscat máltai miniszterelnök, az EU Tanácsának máltai elnöksége nevében, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

• Megszűnnek a barangolási díjak az EU-ban (sajtóközlemény, 2017. 06. 14.)

A máltai elnökség megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a WiFi4EU-ról, egy uniós támogatással megvalósuló programról, melynek célja elősegíteni az ingyenes internet-hozzáférés biztosítását a városházákon, a kórházakban, a parkokban és egyéb közterületeken.

A program keretében önkormányzatok, könyvtárak, kórházak és más közintézmények egyszerű közigazgatási eljárások révén folyamodhatnak támogatásért helyi, vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok kiépítése céljából. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz egyszerű megoldásokkal, például utalványok útján. A közintézménynek vállalnia kell, hogy legalább három éven keresztül biztosítja az internet-hozzáférést.

A cél az, hogy időben megállapodás szülessen a program költségvetéséről, lezáruljon a szakmai munka, és így a program 2017 végére működőképessé váljon.

A WiFi4EU számos olyan polgár számára is elérhetővé teszi majd a gyors internetkapcsolatot, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük megtapasztalni a magas színvonalú internetszolgáltatás nyújtotta előnyöket. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere

• WiFi4EU: Az EU ingyenes wifi-hozzáférési pontokat létesít Unió-szerte (sajtóközlemény, 2017. 05. 29.)

A Versenyképességi Tanács megállapodott a tagállamok közötti indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelettervezetről. A javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a más uniós tagállamban termékeket, illetve szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat és vállalkozásokat ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Amint az Európai Parlament elfogadja álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások a Tanács, a Parlament és a Bizottság között.

• Területi alapú tartalomkorlátozás: A Tanács felszámolja az e-kereskedelem akadályait (sajtóközlemény, 2017. 11. 28.)

Az Európai Tanács következtetéseiben az Unió állam-, illetve kormányfői felkérték a minisztereket, hogy 2017 júniusától kezdve évente tegyenek jelentést az egységes piac elmélyítése, és ezen belül a digitális menetrend megvalósítása terén elért eredményekről.

Az uniós vezetők a csúcstalálkozón arról is döntöttek, hogy legközelebb 2018 júniusában fogják felülvizsgálni a kérdést.

• Az Európai Tanács ülése, 2016. 06. 28-29.

Az általános adatvédelmi rendelet hatályba lépett és 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az új rendelet konkrét jogalapot teremt a személyes adatok védelmére, amelyet a 2009-es Lisszaboni Szerződés az uniós jog szerinti alapvető jogként deklarált.

Az adatvédelmi reform célja az adatok forgalmát és megosztását érintő gyors technológiai változások figyelembevétele az adatkezelésben részt vevő személyekre és szervezetekre vonatkozó jogoknak, kötelezettségeknek és a jogszabályi megfelelést biztosító szabályoknak a megállapításával.

2016. május 5-én a bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelméről szóló irányelv is hatályba lépett. A tagállamoknak 2018. május 6-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.

A tagállami hatóságoknak a nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem részeként egyre több adatot kell kezelniük és egymás között megosztaniuk. Az irányelv e szükséglet nyomán született meg. Célja tehát az, hogy a közbiztonság magas szintjének garantálása mellett biztosítsa az egyének jogainak védelmét.

A módosításokkal naprakésszé válnak azok a szabályok, amelyeket az 1995. évi adatvédelmi irányelv és a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében továbbított adatok védelméről szóló 2008. évi kerethatározat tartalmaz.

• Reform of data protection

Az uniós vezetők kifejezték támogatásukat a digitális egységes piaci stratégia iránt, és kijelentették, hogy azt fel kell használni az inkluzív növekedés előmozdítására az EU minden régiójában. Intézkedéseket sürgettek a piac széttöredezettségének megszüntetésére, a szükséges digitális infrastruktúra kiépítésére és az európai ipar digitalizálásának előmozdítására.

Szorgalmazták továbbá új távközlési, kiberbiztonsági és adatvédelmi szabályok mielőbbi elfogadását.

A távközlési miniszterek a digitális egységes piaci stratégiáról folytattak megbeszélést a TTE Tanács 2015. június 11–12-i ülésén. Üdvözölték a stratégia céljait, és ismételten hangsúlyozták, hogy a digitalizált gazdaság fontos szerepet tölt be a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítésében, valamint az EU versenyképességének fokozásában.

A miniszterek az alábbi témákat emelték ki:

• a digitalizálás szerepe a vállalkozói szellem ösztönzésében és a kkv-k növekedésének erősítésében
• a kiberbiztonság javításának és az elektronikus szolgáltatásokba vetett bizalom erősítésének szükségessége
• minden polgár számára jobb infrastruktúra és gyorsabb szélessávú hozzáférés biztosításának szükségessége
• a csomagküldési árképzés átláthatóbbá tételének szükségessége az EU egészében

A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy a stratégia hatékony végrehajtása érdekében megfelelő nemzeti szintű koordinációra van szükség.

• Transport, Telecommunications and Energy Council, 11-12/06/2015

A versenyképességi miniszterek rámutattak több, a digitális egységes piaci stratégiához tartozó kezdeményezés jelentőségére. Hangsúlyozták, hogy a célnak megfelelő szerzői jogi szabályozást kell kidolgozni, aktualizálni kell az e-kereskedelemre vonatkozó szabályokat, erősíteni kell a fogyasztók bizalmát, tájékozottságát és védelmét,

valamint intézkedéseket kell hozni a digitális készségek fokozására és az adatvédelmi szabályok szigorítására.

Az alábbi prioritásokat határozták meg:

• a megfelelő feltételek megteremtése a kis- és középvállalkozások, különösen az induló innovatív vállalkozások számára
• az európai ipar digitalizálásának előmozdítása
• az e-kormányzás alkalmazása és kiterjesztése a közigazgatásban
• a digitális infrastruktúrába és hálózatokba irányuló beruházások fokozása
• annak értékelése, hogy az adózási szabályok hogyan hatnak a digitális eszközökre
• az „alapértelmezetten digitális” elv mérlegelése minden új uniós jogszabály tekintetében.

• Competitiveness Council, 28-29/05/2015

A kulturális miniszterek megvitatták a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia audiovizuális vonatkozásait. Kifejezték, hogy támogatják a tartalmak tagállamok közötti hordozhatóságát és az illegális tartalmak elleni küzdelmet, valamint hogy a szerzői jogok ügyében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.

Egyetértettek abban, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló hatályos irányelvet hozzá kell igazítani a technológiai változásokhoz. Az irányelv módosítása során:

• garantálni kell a média szabadságát és elő kell mozdítani a kulturális sokszínűséget
• meg kell őrizni a származási ország elvét (minden audiovizuális médiaszolgáltató kizárólag egy tagállam joghatósága alá tartozik)
• racionalizálni kell azt az eljárást, amelyet a tagállamok akkor alkalmaznak, ha másik tagállamból érkező elfogadhatatlan tartalom célpontjává válnak.

• Education, Youth, Culture and Sports Council, 18-19/05/2015