A digitális egységes piaci stratégia célja annak biztosítása, hogy Európa gazdasága, ipara és társadalma maradéktalanul kihasználhassa az új, digitális korszakkal járó előnyöket. A stratégia a digitális Európára irányuló uniós projekt szerves része, csakúgy, mint az elektronikus megoldások és az ezekkel kapcsolatos adatkezelés, valamint a határokon átnyúló digitális szolgáltatások fejlesztése.
Az Unió már elkezdte egy olyan szabad és biztonságos digitális egységes piac kialakítását, ahol az emberek könnyűszerrel vásárolhatnak online egy másik tagállamból, a vállalkozások pedig az EU egészében értékesíthetik termékeiket az interneten keresztül.
A Bizottság által 2015-ben javasolt digitális egységes piaci stratégia fektette le az egységes és fenntartható európai digitális társadalom alapjait. 2016-ban és 2017-ben az Unió a stratégia megvalósításában jelentős mérföldköveket ért el:
A stratégia céljai közé tartozik még az európai digitális gazdaság további bővítése és a tagállamok közötti szabályozási akadályok megszüntetése.
A technológiai átalakulás az oktatástól a foglalkoztatáson át a szociális jóléti rendszerekig a modern élet minden területére hatással van. A változás már jelenleg is nagy ütemben folyik. Egyes szakmák esetében például a munkakörök 90%-ában szükség van digitális készségekre.
Európának pozitívan kell megközelítenie ezeket a változásokat, hogy biztosítsa polgárai védelmét és azt, hogy élhessenek az új lehetőségekkel. A feldolgozóipar digitalizálása például becslések szerint mintegy 1,25 billió EUR-t hozna az EU számára 2025-ig.
Az EU a digitális jövőt olyan témák mentén kívánja formálni, mint a bizalom, a biztonság és az e-kormányzás. Számos területen kell még előrelépni. Jelenleg például a polgároknak mindössze 15%-a vásárol az interneten külföldről.
Egy teljeskörűen működő digitális egységes piac évente akár 415 milliárd EUR-val is növelhetné az EU gazdaságát, és egyben világszinten is vezető szerephez juttathatná az Uniót digitális téren. E lehetőségek megvalósítása érdekében az EU mélyreható reformokat hajt végre egy új szerzői jogi keret kidolgozásától a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet megalkotásáig.
november 9.
A Tanács a mai napon jóváhagyta azt a reformot, amely a várakozások szerint felszámolja majd a nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlását gátló akadályokat.
Az új szabályok arra hivatottak, hogy fellendítsék az adatközpontú gazdaságot és előmozdítsák az olyan új, kialakulóban lévő technológiák fejlesztését, mint az önvezető közlekedési rendszerek és a mesterséges intelligencia.
november 7.
Az EU megkönnyíti a közszektor birtokában lévő adatok újbóli felhasználását. Az állandó képviselők megállapodtak az azon reformokkal kapcsolatos tanácsi tárgyalási álláspontról, amelyek az adatszolgáltatás fokozására – és ezzel a gazdaság támogatására – irányuló, szélesebb körű uniós erőfeszítések részét képezik.
Az új szabályok többek között
november 6.
Az új uniós szabályok egyenlő versenyfeltételeket fognak teremteni a hagyományos televíziós műsorszolgáltatás és az új szolgáltatások, például a lekérhető médiaszolgáltatás között.
A videómegosztó platformokra most első alkalommal vonatkoznak majd annak biztosítását célzó szabályok, hogy a nézők – különösen a kiskorúak – jobban védve legyenek az erőszakos és a káros tartalmaktól, illetve a gyűlöletbeszédtől.
A Tanács november 6-án elfogadta az új irányelvet. Ez a jogalkotási folyamat utolsó lépése.
október 24.
A jóváhagyott tanácsi álláspont célja, hogy átláthatóbb legyen a .eu domén használata, továbbá hogy az EU határain kívül élő uniós polgárokra is kiterjessze a regisztrálás jogát.
A javasolt felülvizsgálat ezenkívül összhangba hozná a szabályokat az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR).
A .eu felső szintű domén közel 4 millió regisztrációval az egyik legnagyobb országkód szerinti felső szintű nemzetközi domén. Hozzájárul egy biztonságos és védett online környezet kialakításához, és páneurópai jelenlétet biztosít a globális digitális piacon.
szeptember 27.
A Tanács a mai napon rendeletet fogadott el az egységes digitális kapu létrehozásáról. A rendelet elfogadására az Európai Parlamenttel júniusban elért megállapodást követően került sor.
Az új kapu az online információkhoz és eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz biztosít majd hozzáférést magánszemélyeknek és társaságoknak egyaránt.
Az egységes digitális kapu azon magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kínál további hathatós eszközt, akik, illetve amelyek élnek a mozgás szabadságával és azzal a joggal, hogy egy másik tagállamban letelepedjenek. Az online információk és eljárások mindenki számára egyformán könnyen hozzáférhetővé válnak.
Margarete Schramböck, digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák szövetségi miniszter
június 20.
Az állandó képviselők a mai napon jóváhagyták azt a megállapodást, melynek célja egy olyan egységes digitális kapu létrehozása, amely online információkhoz biztosít majd hozzáférést az uniós egységes piacon. A Tanács bolgár elnöksége és az Európai Parlament között korábban már létrejött egy megállapodás e kezdeményezésre vonatkozóan.
Az egységes digitális kapu felhasználóbarát ügyintézési pont lesz, amely segít a polgároknak és a vállalatoknak az információkeresésben olyan témákat illetően, mint a munkavállalás, a nyugdíjba vonulás, a tanulás, illetve a más uniós országban való üzleti tevékenység folytatása.
május 25.
A Tanács megállapodást ért el arról az irányelvtervezetről, amely a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályokat hivatott hozzáigazítani a digitális környezethez.
Ez a megállapodás szolgál majd megbízatásként az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz.
A tanácsi álláspont középpontjában többek között az alábbi szempontok állnak:
április 12.
Az EU azzal kívánja ösztönözni az e-kereskedelmet, hogy Unió-szerte megkönnyíti a fogyasztók és a vállalkozások számára a kézbesítési díjak összehasonlítását. Egyúttal nagyobb hatáskört biztosít a szabályozó hatóságoknak, hogy nyomon követhessék ennek az összetett piacnak az alakulását. A Tanács az új szabályokat azt követően fogadta el, hogy 2017. december 13-án ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel.
Ezzel az uniós digitális egységes piac egy újabb elemének megvalósítása zárult le.
„Ezek a szabályok elősegítik majd, hogy könnyebben lehessen tájékozódni a különféle csomagkézbesítési lehetőségekről, többek között a csomagkövetési szolgáltatásokról is.”
Ivajlo Moszkovszki bolgár közlekedési, információtechnológiai és hírközlési miniszter
február 27.
A Tanács rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon való tilalmáról.
A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.
Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel elhárítja az elektronikus kereskedelem akadályait.
december 20.
Az Európai Unió új szabályokat dolgoz ki, amelyek arra hivatottak, hogy lehetővé tegyék a nem személyes adatok országhatárokon átnyúló, szabad és könnyű áramlását.
Az állandó képviselők megállapodtak arról a tárgyalási megbízatásról, amelynek alapján az elnökség tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel a vonatkozó javaslatról. Az új jogszabály célja, hogy lendületet adjon az adatközpontú gazdaságnak azzal, hogy megszüntet minden olyan indokolatlan, földrajzi elhelyezkedésen alapuló korlátozást, amely akadályozza az adattárolást és -kezelést.
Ezzel párhuzamosan azt is biztosítaná, hogy a hatóságok a feladataik elvégzése céljából hozzáférhessenek a más tagállamokban tárolt vagy kezelt adatokhoz.
Az új szabályok lényegében létrehozzák az olyan adattárolási és adatkezelési szolgáltatások egységes piacát, mint például a felhőalapú szolgáltatások.
Az állandó képviselők a mai napon jóváhagyták a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások javítását célzó új szabályokat, amelyeknek köszönhetően átláthatóbbak lesznek a díjak és bővül a szabályozó hatóságok piacfelügyeleti hatásköre.
Az elnökség december 13-án ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a rendelettervezetről.
december 15.
Az állandó képviselők a mai napon megállapodtak a televízió- és rádióműsorok digitális közvetítését és továbbközvetítését elősegíteni hivatott javaslatra vonatkozó tanácsi álláspontról.
Az álláspont alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
„A szerzői jogi szabályok bonyolultak és nehezen érthetők. Az új szabályozás célja ugyanakkor egyszerűen megfogalmazható: szeretnénk, ha az emberek könnyebben hozzáférhetnének a más országokban sugárzott televízió- és rádióműsorokhoz. Ahhoz, hogy ezt elérjük, könnyebbé kell tennünk a műsorszolgáltatók számára a szerzői jogi engedélyeztetést.”
Urmas Reinsalu, észt igazságügyi miniszter
A javaslat arra hivatott, hogy a felhasználók javára Unió-szerte elősegítse a más tagállamokban sugárzott televízió- és rádióműsorok szélesebb körű terjesztését, mégpedig azáltal, hogy könnyebbé teszi az ilyen audiovizuális műsorokban szereplő, szerzői joggal védett tartalmak engedélyezését.
Az EU ezzel megvalósítaná a digitális egységes piac egy másik kiemelt célját is, ami nem más, mint a televízió- és rádióműsorokhoz való online hozzáférés javítása Unió-szerte.
december 14.
Az észt elnökség ma ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a határokon átnyúló csomagkézbesítés díjainak átláthatóbbá tételét célzó szabályokról. A kezdeményezés egyben nagyobb hatáskört biztosítana a szabályozó hatóságoknak a piac alakulásának nyomon követésére.
Ha a határokon átnyúló kézbesítési díjak átláthatóbbak lesznek, a fogyasztók egyrészt a termékek szélesebb köréből fognak tudni választani, másrészt többet vásárolnak majd az interneten. Emellett új lehetőségek nyílnak meg a kiskereskedők, és különösen a kisvállalkozások előtt, amelyek nincsenek olyan tárgyalási pozícióban, hogy önállóan kedvezőbb díjakat tudjanak kialkudni.
november 30.
A Tanács a mai napon elfogadta álláspontját (általános megközelítés) az egységes digitális kapu létrehozásáról, amely online tájékoztatást, eljárásokat, segítséget és problémamegoldó szolgáltatásokat biztosít majd a polgároknak és a vállalkozásoknak.
A tanácsi általános megközelítés elfogadását követően megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
Az egységes digitális kapu több olyan hálózatot és szolgáltatást fog integrálni, amelyet nemzeti és uniós szinten annak érdekében hoztak létre, hogy segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeikben. Ezek közé tartoznak az Európai Fogyasztói Központok, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk, a Europe Direct és az Enterprise Europe Network.
„Meg kell könnyítenünk az emberek és a cégek számára, hogy megtalálják a számukra szükséges információkat, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol élnek, dolgoznak vagy folytatnak üzleti tevékenységet. Az online egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása kézenfekvő megoldás erre. Ez újabb lépést jelent a közszolgáltatások határokon átnyúló digitalizációja és a digitális Európa megvalósítása felé.”
Kadri Simson, észt gazdasági és infrastrukturális miniszter
A Tanács rendeletet fogadott el a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért az Unión belül felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés fokozása érdekében.
A fogyasztóvédelem hatékonyságát a digitális gazdaság térnyerése és az Unión belüli határokon átnyúló kiskereskedelem fejlődése nyomán tapasztalt problémák miatt szükséges növelni.
Ezért az új rendelet célja az együttműködési mechanizmusok korszerűbbé tétele annak érdekében, hogy tovább lehessen mérsékelni azokat a károkat, amelyek az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok határokon átnyúló helyzetekben történő megsértése miatt a fogyasztókat érik.
Az új szabályok növelni fogják a polgárok és a vállalkozások elektronikus kereskedelem iránti bizalmát. A fogyasztóvédelmi együttműködés jelenleg hatályos jogi keretének módosítása a digitális egységes piac kialakításának részeként bővíti majd a nemzeti hatóságok hatáskörét.
november 29.
A Tanács észt elnöksége és az Európai Parlament megállapodásra jutott az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozás tiltásáról.
A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelettervezet, amelyet a két intézménynek még el kell fogadnia, arra irányul, hogy megszüntesse a fogyasztókkal szemben állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt.
A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.
november 20.
Az Általános Ügyek Tanácsa az európai kiberbiztonság erősítése és az uniós kiberreziliencia növelése mellett emelt szót. E célok összhangban vannak az Európai Tanács által 2017 októberében meghatározott prioritásokkal.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy valamennyi uniós országnak biztosítania kell a kiberbiztonság megteremtéséhez szükséges erőforrásokat és beruházásokat. Emellett üdvözölték az alábbi konkrét terveket:
A Tanács továbbá kiemelte, hogy fontos kapcsolat áll fenn a digitális Európa iránti bizalom és a kiberrezilienciának az EU egészében való megteremtése között.
október 25.
Infografika – Az elektronikus aláírás mindennapos gyakorlattá válik
A teljes infografika megjelenítése
Október 25-én az Európai Parlament strasbourgi székhelyén került sor első alkalommal arra, hogy egy uniós jogalkotási aktust elektronikusan írjanak alá. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és a Tanács észt elnökségét képviselő Matti Maasikas elektronikusan írta alá a földgázellátás biztonságáról szóló módosított rendeletet, utat nyitva ezzel annak hatálybalépéséhez.
Az ünnepélyes aláírás tanúsítja, hogy az uniós intézmények közös erővel munkálkodnak azon, hogy a digitális átalakulás valósággá váljon. Emellett példázza az EU az iránti elkötelezettségét is, hogy végrehajtsa az „eIDAS-rendeletet”, vagyis azt az Unió-szerte alkalmazandó rendeletet, amely kiszámítható szabályozási környezetet teremt a vállalkozások, a polgárok és a hatóságok közötti biztonságos és gördülékeny elektronikus interakciókhoz.
„Meggyőződésem, hogy hamarosan minden jogi aktusunkat így fogjuk aláírni, mivel ezt diktálja a józan ész. Az elektronikus aláírással papírt, időt és pénzt takarítunk meg.”
Matti Maasikas, a Tanács észt elnöksége részéről
október 24.
A Távközlési Tanács elkötelezett aziránt, hogy a stratégia 2018 végéig történő kiteljesítése érdekében felgyorsítsa az uniós digitális egységes piaccal kapcsolatos munkát.
E folyamat részeként a miniszterek célul tűzték ki, hogy – 2017 végéig – megállapodás jöjjön létre három fontos kezdeményezésről, mégpedig a területi alapú tartalomkorlátozás tilalmára, az audiovizuális médiára és a csomagküldő szolgáltatásokra vonatkozókról.
október 19.
Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a szeptember 29-i tallinni digitális csúcstalálkozó következtetéseire építve „kész meghozni az Európa digitalizációjához szükséges intézkedéseket”.
A vezetők megvizsgálták, miként ragadhatja meg az Unió a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és hogyan tud szembenézni annak kihívásaival. Többek között az alábbi prioritásokról állapodtak meg:
október 9.
A Tanács végleges hozzájárulását adta ahhoz, hogy az EU ingyenes vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok létesítését finanszírozza közterületeken.
Az újonnan elfogadott, WiFi4EU elnevezésű rendszer keretében 2020-ra egy könnyen felismerhető, többnyelvű portálon keresztül biztonságos, nagy sebességű internetkapcsolat áll majd a felhasználók rendelkezésére Unió-szerte, legalább 6000 helyi közösségben. Urve Palo, Észtország vállalkozásügyi és információtechnológiai minisztere így nyilatkozott erről:
„A WiFi4EU rendszer számos polgár számára teszi majd elérhetőbbé a kiváló minőségű internetet. Lehetőséget teremt a helyi önkormányzatoknak, könyvtáraknak és más állami szerveknek, hogy ismertebbé tegyék digitális szolgáltatásaikat.”
Az első pályázati felhívást várhatóan az idei év végén vagy 2018 elején teszik majd közzé.
A rendszer finanszírozására szánt uniós támogatás teljes összege 2019-ig elérheti a 120 millió EUR-t.
szeptember 29.
Az EU vezetői a Tallinnban megrendezett digitális csúcstalálkozón arról folytattak megbeszéléseket, hogy milyen lépésekre van szükség az európai digitális egységes piaci stratégia prioritásainak megvalósításához.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a csúcstalálkozó „Európa jövője szempontjából rendkívül fontos esemény”.
„Azért rendeztük meg ezt a csúcstalálkozót, mert Európának ki kell használnia azokat a lehetőségeket, amelyeket a robotikától kezdve a mesterséges intelligenciáig a legkülönbözőbb területek hatalmas léptékű fejlődése kínál. Tevékenyen kell alakítanunk a jövőnket, és képesnek kell lennünk arra, hogy kezeljük azokat a kockázatokat, amelyeket a digitális forradalom jelent társadalmaink és demokráciáink számára.”
Donald Tusk hozzátette, hogy a tallinni megbeszélések szolgálnak majd alapul az Európai Tanács októberi ülésén elfogadásra kerülő következtetésekhez.
június 22.
Az Európai Tanács kiemelte annak mindenek felett álló jelentőségét, hogy nagyratörő digitális jövőkép alakuljon ki Európa társadalma és gazdasága tekintetében. Az EU digitális jövőjéről szeptember 29-én Tallinnban megrendezett digitális csúcstalálkozóra figyelemmel a vezetők a digitális egységes piaci stratégia teljes körű végrehajtását szorgalmazták:
„A negyedik ipari forradalomból fakadó kihívások megoldásának és az abból származó lehetőségek kiaknázásának érdekében a digitális világra vonatkozóan holisztikus megközelítést kell alkalmazni.”
Az uniós vezetők továbbá üdvözölték, hogy az Európai Bizottság felül kívánja vizsgálni a kiberbiztonsági stratégiát, és még az év vége előtt további intézkedéseket kíván javasolni.
június 21.
A máltai elnökség előzetes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel arról, hogy meg kell erősíteni az együttműködést az uniós tagállamok hatóságai között a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése tekintetében.
„A digitális egységes piac vonzóbbá és dinamikusabbá tételének lényeges feltétele, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások bizalommal legyenek az elektronikus kereskedelem iránt. A reform révén a korábbiaknál hatékonyabban tudjuk majd garantálni a fogyasztók jogainak és érdekeinek védelmét.”
A főbb kérdések a következők voltak:
június 14.
Az Európai Unióban 2017. június 15-ével megszűntek a barangolási díjak. Az intézkedést az Európai Unió Tanácsának akkori soros máltai elnöksége, az Európai Parlament és az Európai Bizottság együttes nyilatkozatban „igazi uniós sikertörténetként” méltatta.
„Mostantól az Európai Unión belüli utazásaik során a polgárok mobilkészülékeikkel ugyanolyan áron telefonálhatnak, sms-ezhetnek vagy internetezhetnek, mint otthon. A barangolási díjak eltörlése az EU egyik legnagyszerűbb és leginkább kézzelfogható eredménye.
Azzal, hogy megszűntek a barangolási díjak, sikerült letennünk az EU digitális egységes piacának egyik alapkövét, valamint újabb komoly lépést tettünk a minden polgár előtt nyitva álló, egységes és fenntartható európai digitális társadalom kiépítése felé.”
június 8.
A Tanács új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók a megvásárolt tartalmat akkor is elérhessék, ha egy másik uniós tagállamba utaznak.
„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy olyan digitális egységes piacot teremtsünk, amelynek előnyeiből mindenki egyaránt részesül.”
Az új szabályokat 2018. április 1-jétől kell majd alkalmazni. Ez után az időpont után a felhasználók külföldön is külön díj megfizetése nélkül tudnak majd hozzáférni az előfizetett tartalmakhoz.
május 29.
A máltai elnökség megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a WiFi4EU-ról, egy uniós támogatással megvalósuló programról, melynek célja elősegíteni az ingyenes internet-hozzáférés biztosítását a városházákon, a kórházakban, a parkokban és egyéb közterületeken.
„A WiFi4EU számos olyan polgár számára is elérhetővé teszi majd a gyors internetkapcsolatot, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük megtapasztalni a magas színvonalú internetszolgáltatás nyújtotta előnyöket.”
A program keretében önkormányzatok, könyvtárak, kórházak és más közintézmények egyszerű közigazgatási eljárások révén folyamodhatnak támogatásért helyi, vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok kiépítése céljából. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz egyszerű megoldásokkal, például utalványok útján. A közintézménynek vállalnia kell, hogy legalább három éven keresztül biztosítja az internet-hozzáférést.
A cél az, hogy időben megállapodás szülessen a program költségvetéséről, lezáruljon a szakmai munka, és így a program 2017 végére működőképessé váljon.
november 28.
A Versenyképességi Tanács megállapodott a tagállamok közötti indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelettervezetről. A javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a más uniós tagállamban termékeket, illetve szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat és vállalkozásokat ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.
Amint az Európai Parlament elfogadja álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások a Tanács, a Parlament és a Bizottság között.
június 28.
Az Európai Tanács következtetéseiben az Unió állam-, illetve kormányfői felkérték a minisztereket, hogy 2017 júniusától kezdve évente tegyenek jelentést az egységes piac elmélyítése, és ezen belül a digitális menetrend megvalósítása terén elért eredményekről.
Az uniós vezetők a csúcstalálkozón arról is döntöttek, hogy legközelebb 2018 júniusában fogják felülvizsgálni a kérdést.
május 24.
Az általános adatvédelmi rendelet hatályba lépett és 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az új rendelet konkrét jogalapot teremt a személyes adatok védelmére, amelyet a 2009-es Lisszaboni Szerződés az uniós jog szerinti alapvető jogként deklarált.
Az adatvédelmi reform célja, hogy az adatok forgalmát és megosztását érintő gyors technológiai változásokra válaszul megállapítsa az adatkezelésben érintett személyek és szervezetek jogait és kötelezettségeit, valamint a jogszabályi megfelelést biztosító szabályokat.
2016. május 5-én a bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelméről szóló irányelv is hatályba lépett. A tagállamoknak 2018. május 6-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.
A tagállami hatóságoknak a nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem részeként egyre több adatot kell kezelniük és egymás között megosztaniuk. Az irányelv e szükséglet nyomán született meg. A jogszabály arra hivatott, hogy a közbiztonság magas szintjének garantálása mellett biztosítsa az egyének jogainak védelmét.
A módosításokkal naprakésszé válnak azok a szabályok, amelyeket az 1995. évi adatvédelmi irányelv és a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében továbbított adatok védelméről szóló 2008. évi kerethatározat tartalmaz.
június 25.
Az uniós vezetők kifejezték támogatásukat a digitális egységes piaci stratégia iránt, és kijelentették, hogy azt fel kell használni az inkluzív növekedés előmozdítására az EU minden régiójában. Intézkedéseket sürgettek a piac széttöredezettségének megszüntetésére, a szükséges digitális infrastruktúra kiépítésére és az európai ipar digitalizálásának előmozdítására.
Szorgalmazták továbbá új távközlési, kiberbiztonsági és adatvédelmi szabályok mielőbbi elfogadását.
június 11.
A távközlési miniszterek a digitális egységes piaci stratégiáról folytattak megbeszélést a TTE Tanács 2015. június 11–12-i ülésén. Üdvözölték a stratégia céljait, és ismételten hangsúlyozták, hogy a digitalizált gazdaság fontos szerepet tölt be a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítésében, valamint az EU versenyképességének fokozásában.
A miniszterek az alábbi témákat emelték ki:
A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy a stratégia hatékony végrehajtása érdekében megfelelő nemzeti szintű koordinációra van szükség.
május 28.
A versenyképességi miniszterek rámutattak több, a digitális egységes piaci stratégiához tartozó kezdeményezés jelentőségére. Hangsúlyozták, hogy a célnak megfelelő szerzői jogi szabályozást kell kidolgozni, aktualizálni kell az e-kereskedelemre vonatkozó szabályokat, erősíteni kell a fogyasztók bizalmát, tájékozottságát és védelmét,
valamint intézkedéseket kell hozni a digitális készségek fokozására és az adatvédelmi szabályok szigorítására.
Az alábbi prioritásokat határozták meg:
május 18.
A kulturális miniszterek megvitatták a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia audiovizuális vonatkozásait. Kifejezték, hogy támogatják a tartalmak tagállamok közötti hordozhatóságát és az illegális tartalmak elleni küzdelmet, valamint hogy a szerzői jogok ügyében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.
Egyetértettek abban, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló hatályos irányelvet hozzá kell igazítani a technológiai változásokhoz. Az irányelv módosítása során: