Bázel III: a bankokra vonatkozó nemzetközi szabályozási keret
A jól működő bankrendszer nélkülözhetetlen az uniós polgárok mindennapjaihoz és az európai gazdaság stabilitásához és prosperitásához. A 2007–2008-as pénzügyi válság óta eltelt időben az európai és a nemzetközi vezetők olyan nemzetközi banki standardokat vezettek be, amelyek biztosítják, hogy a bankok életképesek legyenek, és ellenálljanak az esetleges jövőbeli válságok viharainak.
Mit jelent a Bázel III?
A Bázeli Egyezmények a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által létrehozott, három egymást követő nemzetközi banki szabályozási megállapodásból (Bázel I, II és III) állnak.
A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság olyan standardokat állapított meg, amelyek biztosítják, hogy a bankok és más hitelintézetek elegendő tőkével és likviditással rendelkezzenek a kötelezettségeik teljesítéséhez és a váratlan veszteségek viseléséhez.
A legutóbbi, Bázel III-egyezményt a 2007–2008-as globális pénzügyi válság következményeinek kezelése céljából fogadták el nemzetközi szinten.
Annak érdekében, hogy a bankoknak elég idejük legyen az új standardokhoz való igazodásra, az országok pedig átültethessék e standardokat a saját jogrendjükbe, a Bázel III bevezetésére több éven keresztül, fokozatosan kerül sor. Az Európai Unióban az egyezmény jelentős része már hatályban van.
A Tanács 2024. május 30-án új szabályokat fogadott el, amelyekkel a nemzetközi Bázel III-megállapodásnak az uniós jogba való átültetése a végéhez közeledik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új szabályok módosítják a tőkekövetelményekről szóló rendeletet és irányelvet.
A Bázel III lezárása dióhéjban
A bázeli keretrendszer megköveteli, hogy a bankok teljesítsék a kockázatalapú tőkemegfelelési mutatókat, kiemelt figyelmet fordítva a kockázattal súlyozott eszközökre. A bankoknak a kockázattal súlyozott eszközeikhez viszonyítva bizonyos összegű szavatolótőkével kell rendelkezniük:
A Bázel III most átültetett, végső elemei a következők:
- a kockázattal súlyozott eszközök értékének meghatározására szolgáló sztenderd módszer változásai: egyértelműen meghatározott és a tőkeszabályokhoz igazított paraméterek alkalmazása
- a belső minősítésen alapuló módszer változásai: a bankok saját maguk állapíthatják meg a kockázattal súlyozott eszközök értékének kiszámítására használt paramétereket (konkrétan a belső minősítésen alapuló módszer paramétereire vonatkozó alsó korlátok bevezetése)
- a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása bizonyos típusú kitettségek esetében többé nem választható
- a tőkepadló bevezetése (a belső modellt alkalmazó bankok esetében a kockázattal súlyozott eszközök értékére („tőke”) vonatkozó alsó korlát („padló”), amely a sztenderd módszerrel számított érték 72,5%-a)
- új működési kockázati keret: a nem megfelelő vagy sikertelen belső eljárásokból, emberi tevékenységből vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből származó veszteség kockázata
Miről született még megállapodás?
A Bázel III-egyezmény utolsó részének átültetése mellett az 575/2013/EU rendelet (tőkekövetelmény-rendelet) és a 2013/36/EU irányelv (tőkekövetelmény-irányelv) további módosításaira is sor került az alábbiak érdekében:
a bankok környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatokkal szembeni rezilienciájának megerősítése
a bankok szigorúbb és harmonizáltabb felügyeletének és kockázatkezelésének biztosítása Unió-szerte, különösen harmadik országbeli bankoknak az EU-ban engedélyezett fióktelepei tekintetében
a bankfelügyeletek függetlenségének védelme
Hogyan biztosítja az EU a bankok stabilitását és a pragmatizmust?
Az EU arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a szabályozás és az innováció között, és egyúttal kezelje az olyan új, zavart keltő tényezőket, mint például az éghajlati válság és a kriptovaluták.
Szabályozás a bankszektor megbénítása nélkül
Úgy kell bevezetnünk a globális standardokat, hogy közben biztosítjuk az uniós bankrendszer sajátosságainak tiszteletben tartását. A szabályozásnak és az innovációnak párhuzamosan kell léteznie egymás mellett, hogy azok ne fojtsák meg a bankszektort.
Ennek megvalósítása érdekében az EU fokozatosan több mentességet is bevezet a Bázel III szerinti, tőkepadlóra vonatkozó követelmény alól. E mentességek többek között az alábbiakra fókuszálnak:
- bizonyos „alacsony kockázatú” ingatlan-jelzáloghitelek kezelése
- nem minősített vállalatoknak nyújtott hitelek
- tárgyieszköz-finanszírozás
Az EU továbbá úgy határozott, hogy biztosítja, hogy a tőkepadlót az egyes jogalanyok szintjén alkalmazzák, azaz a csoport minden szintjén (vagyis az anyavállalat és a leányvállalatok szintjén egyaránt) kell tőkét tartani, nem csak az anyavállalat szintjén (csoportszintű alkalmazás).
Ez védi azokat a tagállamokat, amelyekben bankcsoportok leányvállalatain keresztül végeznek külföldi műveleteket, mivel ily módon a leányvállalatoknak nem kell az anyabankjuk támogatására támaszkodniuk egy válság átvészeléséhez.
A bankszektor áttekintése
Bankok száma az EU-ban:
Németország 1508
Lengyelország 621
Ausztria 492
Olaszország 475
Franciaország 408
Írország 301
Finnország 228
Spanyolország 192
Svédország 154
Portugália 144
Luxemburg 129
Dánia 100
Hollandia 87
Belgium 83
Litvánia 81
Románia 71
Csehország 57
Lettország 50
Magyarország 42
Észtország 39
Görögország 35
Ciprus 29
Szlovákia 27
Bulgária 24
Horvátország 24
Málta 24
Szlovénia 16
A határokon átnyúló banki tevékenység kezelése: harmadik országbeli bankok fióktelepei
Az EU a tagállamokban harmadik országbeli bankok által létrehozott fióktelepek (harmadik országbeli bankok fióktelepei) engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó minimumharmonizációs keretet is elfogadott.
Ez a közös uniós keret kényes egyensúly kialakítását követeli meg egyrészt a szükséges engedélyezési előírások, másrészt pedig azon tény között, hogy az uniós polgárok és vállalatok számára fontos, hogy az EU integrálódjon a globális piacokba, és rendelkezésre álljanak a finanszírozási források és a banki termékek.
A keretrendszer a következőket tartalmazza:
- szigorú, de arányos engedélyezési és felügyeleti előírások
- bizonyos típusú vállalatok és tranzakciók korlátozott mentesítése
- megfelelően hosszú átmeneti időszak ahhoz, hogy az ágazat alkalmazkodjon az új kerethez, és fenn tudja tartani a meglévő szerződéses kapcsolatokat
Az eddig ismeretlen kockázatok mérséklése
Az EU figyelembe veszi az újonnan felmerülő globális kihívásokat, például az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, a kiberkockázatokat, valamint a működési rezilienciát. A megállapodás fontos elemeit képezik a környezeti és a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok.
A bankok kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében. Az EU előírja a bankok számára, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatokat építsék be irányítási struktúráikba, kockázatkezelési kereteikbe és stratégiai tervezési folyamataikba. Ez magában foglalja – az általános kockázatkezelési gyakorlatok részeként – a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok azonosítását, értékelését, nyomon követését és kezelését is.
A bankok ösztönzést kapnak arra, hogy vegyék figyelembe a hitelezési és a befektetési tevékenységeik által a környezeti és társadalmi tényezőkre, valamint az irányítási kérdésekre gyakorolt hatást. A bankoknak ezenkívül:
- a belső kockázatkezelési és megfelelési feladatok ellátása során figyelembe kell majd venniük az Uniónak a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzését és a vonatkozó elfogadott uniós fenntarthatósági célokat
- alacsonyabb kockázati súllyal (40%) kell rendelkezniük az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel szembeni kitettség tekintetében az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a bankoknak a zöld átállás finanszírozásában betöltött szerepének támogatása érdekében
Ezzel párhuzamosan a kriptovaluták esetleges instabilitása elleni védelem érdekében tőkekövetelményeket vezettek be a bankok kriptoeszközökbe történő befektetéseire. A kriptoeszközök piacairól szóló uniós rendelethez (MiCA) igazodva ezek a követelmények ideiglenesen lesznek érvényben addig, ameddig az EU-ban át nem ültetik a kriptoeszközök prudenciális kezelésére vonatkozó – a Bázel keretében jelenleg véglegesítés alatt álló – nemzetközi standardokat.
A banki vezetők átláthatósága
A megállapodás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek azt hivatottak kivédeni, hogy alkalmatlan személyek kerüljenek a bankok igazgatótanácsába, egyúttal azonban előmozdítják a sokféleséget és a nemek közötti egyensúlyt is.
A nagybankoknak legalább 30 nappal azt megelőzően, hogy egy kinevezett személy hivatalba lépne, tájékoztatniuk kell a felügyeleti hatóságukat az igazgatótanácsuk valamely tagsági vagy elnöki funkciójára pályázó jelöltek alkalmassági értékeléséről.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy arra az esetre, ha a vezető testület tagjai nem felelnének meg az alkalmassági követelményeknek, az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy megakadályozzák az ilyen tagok kinevezését, vagy eltávolítsák őket a vezető testületből.
Milyen előnyöket élvezhetnek az uniós polgárok?
Az új banki megállapodás nemcsak a bankszektor számára hoz stabilitást, hanem a polgárokra nézve is jelentős következményekkel fog járni.
Pénzügyi stabilitás
A megfelelően feltőkésített és szabályozott bankok biztosítják a pénzügyi stabilitást, és ezáltal csökken az olyan bankcsődök kockázata, amelyek súlyos következményekkel járhatnak a betétesekre és a szélesebb gazdaságra nézve.
A betétesek védelme
Az Európai Unióban a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv garantálja, hogy a betétesek a bankjuk csődje esetén bizonyos értékhatárig (100 000 EUR) védelmet élvezzenek. Ez a védelem bizalmat ébreszt a polgárokban ahhoz, hogy a pénzüket bankban helyezzék el.
Hitelhez jutás, megtakarítás és beruházás
A jól működő bankok nagyobb eséllyel nyújtanak hitelt a fogyasztóknak jelzáloghitelek, személyi kölcsönök és megtakarítási termékek formájában, valamint a vállalkozásoknak beruházási célból. Ez a hitelezés elősegíti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
Pénzforgalmi szolgáltatások
Az erős bankrendszer garanciát jelent arra, hogy a polgárok hatékony és biztonságos módszerekkel fizethessenek, és ezáltal egyszerűsödjenek a mindennapi tranzakciók.
Megtakarítás és befektetés
A bankok különböző megtakarítási és befektetési termékeket kínálnak, amelyek révén a polgárok idővel nyereségre tehetnek szert.
Gazdasági növekedés és nemzetközi kereskedelem
A stabil és hatékonyan működő bankok tőkét tudnak kihelyezni a vállalkozásokhoz és különböző projektek céljára, ami regionálisan és nemzetközi szinten is elősegíti a gazdaság bővülését, a polgárok számára pedig jobb munkalehetőségeket és magasabb életszínvonalat eredményez.
Lásd még:
Legutóbbi frissítés: 2024. szeptember 1.