Az adókikerülés elleni küzdelem az Európai Unióban
Az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem elsősorban a tagállamok feladata. Az uniós szinten elfogadott szabályok előmozdítják az adóügyekben folytatott együttműködést, és segítik az országokat a határokon átnyúló kérdések kezelésében az európai egységes piac működésének biztosítása érdekében.
Mekkora problémáról van szó?
Az adócsalás és az adókikerülés aláássa a demokratikus társadalmak működését, torzítja a gazdasági döntéshozatalt, valamint megingatja a polgárok és a kormányok közötti bizalmat.
Minden évben több milliárd eurónyi adóbevétel-kiesést okoz az, hogy egyes vállalatok, vagyonos magánszemélyek és más adóalanyok nem veszik ki méltányosan a részüket az adók befizetéséből. Mindez pedig nemcsak a közszolgáltatásokra – például az egészségügyre, az oktatásra vagy az infrastruktúrára – fordítható források csökkenését okozza, hanem az EU egészében aláássa a gazdasági igazságosságot és stabilitást is.
E probléma kezelése ezért elengedhetetlen a közbizalom megőrzéséhez, az egységes piac működésének biztosításához és a gazdasági stabilitás előmozdításához.
Mikor beszélünk adócsalásról, illetve adókikerülésről?
Adócsalás, illetve adókikerülés akkor merül fel, ha egy adózó vagy egy jogalany szándékosan hiányos vagy valótlan tartalmú adóbevallást nyújt be, illetve lényeges információkat eltitkol a nemzeti adóhatóság elől, hogy ezáltal elkerülje az adó megfizetését. Ez többféleképpen is történhet; az egyes módszerek különböző jellemzőkkel bírnak, illetve különböző következményekkel járnak.
Alább bemutatjuk az adócsalás és az adókijátszás különböző formáit, megmagyarázzuk az egyes fogalmakat és működésük módját.
Adókijátszás vagy adócsalás
Az adókijátszás és az adócsalás olyan, jogellenes tevékenység, amelynek az a célja, hogy az elkövető egyáltalán ne fizessen adót. Az adókijátszás magában foglalhatja azt, hogy az adózó nem vallja be a teljes nyereségét, vagy azt, hogy olyan összetett rendszerekben vesz részt, amelyek révén elkerülheti például a hozzáadottérték-adó (héa) megfizetését. Az adócsalás magában foglalhatja a nyilvántartások meghamisítását vagy egyéb olyan csalárd módszerek alkalmazását is, amelyekkel megkerülhető az adófizetési kötelezettség.
Adókikerülés
Az adókikerülés azt jelenti, hogy az adózó jogi eszközök és stratégiák segítségével minimalizálja az adófizetési kötelezettségét. Gyakori módszer többek között a nyereség olyan országokba történő átcsoportosítása, amelyekben alacsonyabb az adókulcs, vagy a mesterségesen megemelt kamatozású hitelekre elszámolt kamatfizetés levonása. Ezek a módszerek – habár formailag jogszerűek – az adójogszabályokban fennálló kiskapukat és következetlenségeket használják ki a fizetendő adó csökkentése érdekében.
Agresszív adótervezés
Az agresszív adótervezés szintén az adókikerülés egyik formája. Erről beszélhetünk olyankor, amikor nagyvállalatok és vagyonos magánszemélyek a jogszabályok adta lehetőségek maximális kihasználásával a lehető legkevesebbre csökkentik a fizetendő adót. Ezek a módszerek technikai szempontból jogszerűek ugyan, ám etikailag megkérdőjelezhetők, és nagyban hozzájárulnak a globális adóbevétel-kieséshez.
Adóparadicsomok
Az adóparadicsomok olyan országok vagy területek, amelyek kedvező adózási feltételeket – például nagyon alacsony vagy nulla adókulcsot – kínálnak, gyakran elsősorban külföldi vállalatok és magánszemélyek számára. Az adóparadicsomok emellett gyakran biztosítják a titkosság megőrzését is, azaz nem hozzák nyilvánosságra a magánszemélyeknek vagy az ott bejegyzett vállalkozások tényleges tulajdonosainak a személyazonosságát. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a pénzt ezekben az országokban vagy területeken („offshore”) tárolják – számos esetben bejelentés és adózás nélkül –, jelentős adóbevétel-kiesést okozva ezzel más országoknak.
Az adócsalás következményei
Az adócsalás akadályozza az uniós tagállamokat abban, hogy előteremtsék a szükséges forrásokat, végrehajtsák gazdasági és társadalompolitikájukat, valamint működtessék a közszolgáltatásokat. Ennek pedig a közszolgáltatások esetleges fennakadásai, valamint a gazdaság lassulása is lehet a következménye.
Az adócsalásnak több fontos következménye van:
Gazdasági következmények
Az alapvető közszolgáltatások finanszírozásához szükséges kormányzati bevételek csökkenése.
Egyenlőtlenség és méltánytalanság
Igazságtalan és hátrányos terhek a becsületes adófizetők számára.
A jog és a közintézmények iránti bizalom megfogyatkozása
A jogrendbe és a közintézményekbe vetett bizalom aláásása.
Bűnözői tevékenységek
Bűnözői tevékenységek, illetve jogellenes tevékenységek finanszírozása, a polgárok, a vállalkozások vagy akár teljes országok veszélyeztetése.
Globális következmények
A verseny torzulása, tisztességtelen előnyök biztosítása, valamint hozzájárulás a határokon átnyúló bűnözés és adókijátszás növekedéséhez.
Az EU szerepe
Az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem elsősorban a tagállamok feladata. A tagállamok azonban uniós szintű szabályokat fogadtak el az adóügyekkel kapcsolatos átláthatóság fokozása, az információmegosztás előmozdítása, a kiskapuk megszüntetésére irányuló jogszabályok elfogadása, valamint az adóügyi megfelelés határokon átnyúló érvényesítése érdekében.
Az alábbiakban ismertetünk néhányat az uniós szinten végzett főbb tevékenységek közül:
A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv
A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv értelmében az uniós tagállamok automatikus, spontán, illetve megkeresésre történő információcserét folytatnak az adózási szempontból releváns információk tekintetében, ami segít megelőzni az adókijátszást. Ez megnehezíti a magánszemélyek és a vállalkozások számára, hogy vagyoni eszközeiket vagy jövedelmüket eltitkolják az adóhatóságok elől. E szabályok 2011 óta vannak hatályban, az alkalmazási körük pedig 2014 óta több ízben is jelentősen kibővült. Alapvető szerepet töltenek be az uniós tagállamok közötti együttműködés megerősítésében és az adózási átláthatóság előmozdításában.
2023-ban a Tanács kibővítette az irányelv hatályát olyan szabályokkal, amelyek a kriptoeszköz-ügyletekből származó bevételekkel, valamint a legvagyonosabb magánszemélyekre vonatkozó feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos adatszolgáltatást és automatikus információcserét érintik.
Együttműködés a hozzáadottérték-adó területén
A hozzáadottérték-adó (héa) területén történő közigazgatási együttműködésről szóló rendelet meghatározott információknak a tagállami adóhatóságok közötti cseréjét írja elő a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelem érdekében. Az információcsere, a közös ellenőrzések és az egyidejű ellenőrzések lehetővé teszik a nemzeti adóhatóságok tisztviselői számára, hogy nemzetközi ellenőrzési csoportokat hozzanak létre az e területet érintő adóügyi megfelelés ellenőrzésére, ideértve a multinacionális vállalatok és platformok adóügyi megfelelését is.
Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke
Az EU elkötelezett a jó adóügyi kormányzási elvek és mechanizmusok világszerte történő előmozdítása, valamint a tisztességtelen adóverseny elleni küzdelem mellett.
Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke a méltányos adóztatás megerősítésére és a globális adózási átláthatóság fokozására irányuló uniós erőfeszítések részét képezi, amelyeknek célja az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem. A jegyzék azokat az országokat és területeket tartalmazza, amelyek nem működnek együtt az EU-val, illetve nem teljesítették teljes mértékben az adóügyekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat.
A magatartási kódexszel foglalkozó csoport
A magatartási kódexszel foglalkozó csoport a Tanács keretében működő szervezet, amely a tagállamok és az Európai Bizottság magas szintű képviselőiből áll. Feladata az országok és területek által folytatott káros adóztatási gyakorlatok feltárása és vizsgálata, mind az EU-n belül, mind azon kívül. A csoport célja a tisztességes verseny előmozdítása és az adóalap-erózió megelőzése.
Adókikerülés elleni intézkedések
Az adókikerülés elleni uniós irányelv (ATAD) tiltja a társaságiadó-kikerülés Unió-szerte alkalmazott számos konkrét formáját, ugyanakkor tisztességesebb és stabilabb környezetet biztosít a vállalkozások számára.
Az irányelv szabályai öt olyan, a visszaélések elleni intézkedést foglalnak magukban, amelyek alkalmazása jogilag kötelező a tagállamok számára az agresszív adótervezés leggyakoribb formáival szemben.
A Tanács 2016. július 12-én fogadta el az adókikerülés elleni irányelvet. 2017. május 29-én a végrehajtásra vonatkozó módosításra került sor az Unión kívüli országok adórendszereit érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák kezelése céljából.
További információk
Hogyan működik az uniós adópolitika?
Digitális adóztatás
Hozzáadottérték-adó (héa) az EU-ban
Legutóbbi frissítés: 2025. november 20.