Digitális adóztatás
A digitális gazdaságot szolgáló, a jó adóügyi kormányzás elvein alapuló adószabályok elősegíthetik a növekedést, és – egyéb előnyök biztosítása mellett – hozzájárulhatnak a zöld és a digitális átállás megvalósításához.
Miért van szükség méltányos adóztatásra a digitális gazdaságban?
A digitális gazdaság a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt sok előnnyel jár. Ugyanakkor egyes digitális tevékenységek és új üzleti modellek térnyerése egyre nagyobb kihívás elé állítja a meglévő adórendszereket. Fontos, hogy gazdaságaink minden ágazata méltányosan kivegye részét az adóterhek viseléséből, és hozzájáruljon társadalmaink működéséhez.
A hatályos nemzetközi adószabályokat a valamely országban fizikailag jelen lévő vállalkozásokra dolgozták ki. A gazdaságok fokozódó digitalizációja olyan adóügyi kihívásokkal jár, mint például a visszaélésszerű adókikerülés és adócsalás miatti adóbevétel-csökkenés. Az adózás szabályait ezért megfelelően aktualizálni kell.
Az új technológiák és üzleti modellek térnyerésével azonban sok digitális vállalkozás:
- felhasználókkal és ügyfelekkel rendelkezik olyan országban, amelyben maga a vállalkozás nincs fizikailag jelen
- a felhasználókkal és ügyfelekkel folytatott interakciókból adataik és hozzájárulásaik felhasználásával profitra tesz szert
Mivel az adószabályok továbbra is feltételezik a fizikai jelenlétet, a digitális tevékenységekből származó profit után gyakran nem a piac szerinti joghatóságban adóznak (vagyis nem abban az országban, amelyben a felhasználók és a fogyasztók tartózkodnak).
A társasági (üzleti) adózás nemzetközi szabályainak globális reformja
A társaságiadó-szabályokra vonatkozó uniós jogszabályok szorosan kapcsolódnak a globális megoldások megtalálására irányuló erőfeszítésekhez, és ösztönzést is merítenek ezen erőfeszítésekből. A G20-ak és az OECD vezetik a nemzetközi digitális adóztatásról szóló tárgyalásokat azzal a céllal, hogy konszenzust érjenek el egy hosszú távú globális megoldásról.
A munkát elsősorban a G20-ak/OECD adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó inkluzív kerete végzi. E kezdeményezésben már 140 ország, illetve joghatóság vesz részt.
Az OECD/G20-ak BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete 2021. október 8-án megállapodásra jutott a multinacionális vállalatok nyereségadóztatására vonatkozó nemzetközi szabályok reformjának legfontosabb vonatkozásairól. Ezt a megállapodást a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló nyilatkozat rögzíti, amely az „OECD/G20-ak BEPS-szel foglalkozó inkluzív keretének 2021. októberi nyilatkozata” néven is ismert.
Valamennyi uniós tagállam – mind az inkluzív keret tagjaiként, mind pedig az Ecofin Tanácsban és az Európai Tanácsban – támogatását fejezte ki a szóban forgó nyilatkozat iránt.
Az OECD/G20-ak BEPS-szel foglalkozó inkluzív keretének 2021. októberi nyilatkozata kétpilléres megoldást ír elő.
Az 1. pillért olyan szabályok és megállapodások alkotják, amelyek lehetővé fogják tenni az adóztatási jogok újraelosztását azon adójoghatóságok között, amelyekben a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piaci részesedéssel rendelkeznek, és nyereségre tesznek szert.
A 2. pillér alapvetően olyan, a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok tényleges minimum-adóztatására vonatkozó szabályokat tartalmaz, amelyek célja az adóalap-erózióra és a nyereségátcsoportosításra nyíló lehetőségek visszaszorítása. A 2. pillér további célja annak biztosítása, hogy a társasági adó 15%-ban megállapított globális minimális mértéke megfizetésre kerüljön.
Az 1. pillér: az adóztatási jogok újraelosztása
Az 1. pillértől várt fő eredmény egy többoldalú egyezmény lesz, amely lehetővé fogja tenni, hogy a felek új adóztatási jogot gyakoroljanak (illetve lehetővé fogja tenni az adóztatási jogok újraelosztását) („A. alkotóelem”).
A szöveg szabályok széles körét tartalmazza majd a következőkkel kapcsolatban:
- hatály, nexus, adóalap
- a bevételek forrásának megállapítására vonatkozó szabályok a kettős adóztatás elkerülése érdekében
- a viták megelőzése és vitarendezés
- az egyoldalú intézkedések (például a nemzeti digitális adók) megszüntetése és felfüggesztése
- az egyezmény hatálybalépése
Az 1. pillér „B. alkotóeleme” az adórendszer fokozott kiszámíthatóságát fogja biztosítani azáltal, hogy szabványosított transzferárazási referenciaértékeket vezet be a gyakori ügylettípusok tekintetében.
A 2. pillér: a minimális tényleges adómérték
A 2. pillérrel kapcsolatos munka gyorsabban haladt előre, mint ahogyan az az 1. pillér esetében történt. Az OECD/G20-ak BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete 2021. december 14-én – „A gazdaság digitalizációjából eredő adózási kihívások – Az adóalap-erózió elleni globális modellszabályok (második pillér)” címen – jóváhagyta a globális adóalap-erózió elleni OECD-modellszabályokat. E szabályok mellett valamennyi tagállam elkötelezte magát.
A minimális tényleges adómértékről szóló rendelkezés – amely a 2. pillér lényegét alkotja – két fő szabályon (az úgynevezett globális adóalap-erózió elleni modellszabályokon „GloBE-szabályok”) alapul. A két szóban forgó szabály:
- a jövedelem-hozzászámítási szabály (IIR)
- az aluladóztatott nyereségek szabálya (UTPR)
E szabályok célja annak biztosítása, hogy a legalább 750 millió EUR árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok nyereségére legalább 15%-os tényleges adókulcs vonatkozzon.
A 2. pillér szabályait az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 15-i tanácsi irányelv ültette át az uniós jogba.
A két pillér véglegesítése
A G20-ak/OECD BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete a 2023. július 10–11-i ülésén további eredményeket ért el a kétpilléres projekttel kapcsolatos, még fennálló kérdések tekintetében. Az egyik legfontosabb pontként megerősítették, hogy a többoldalú egyezményről való végleges megállapodásra és az egyezmény aláírására várhatóan 2023 végéig sor kerül.
- Nyilatkozat a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelésére szolgáló kétpilléres megoldásról (OECD, 2021. október 8., angol nyelvű szöveg)
- A Tanács irányelve az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról
A digitális gazdaságra vonatkozó uniós adópolitika
Az EU számos területen tevékenykedik annak biztosítása érdekében, hogy a hatályos adózási szabályokat hozzáigazítsa a digitális kor követelményeihez. Ezek a kérdések 2017 óta az EU legfontosabb prioritásai közé tartoznak.
Az Európai Bizottság 2018 márciusában új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy az EU-ban biztosított legyen a digitális tevékenységek méltányos adóztatása, ami a növekedést is előmozdítja. Tekintettel arra, hogy zajlanak a tárgyalások a G20-ak/OECD inkluzív keretében, a Bizottság javaslatait felfüggesztették, ugyanis ha e tárgyalásokon globális megoldás és megállapodás születik, és azt hatékonyan végrehajtják, a bizottsági javaslatok elavulttá válnának.
A digitális gazdaság adóztatásáról szóló, 2018. évi csomag az alábbiakra irányuló két jogalkotási javaslatból állt:
- a társaságiadó-szabályok reformja, azért, hogy a profit adóztatására ott kerüljön sor, ahol a vállalkozások jelentős digitális jelenléttel rendelkeznek
- a digitális szolgáltatásokból származó bevételekre irányuló átmeneti adó (digitális szolgáltatási adó) kialakítása
- Az Európai Tanács következtetései, 2017. október 19.
- A Tanács következtetései a digitális adóztatásról, 2017. november 30.
- Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról
- Javaslat – A Tanács irányelve az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről
Közigazgatási együttműködés az adózással kapcsolatos információk megosztása terén
Az uniós adópolitika egyik kulcsfontosságú építőeleme az adózással kapcsolatos információk tagállamok közötti megosztása révén megvalósuló közigazgatási együttműködés. Ez elősegíti a bevételek hatékony beszedését.
A gazdaság digitalizációja sajátos kihívásokat teremt, mivel előfordulhat, hogy a nemzeti adóhatóságok nem férnek hozzá a digitális gazdasági tevékenységekből származó bevételekre, illetve jövedelmekre vonatkozó bizonyos típusú információkhoz.
E probléma megoldása érdekében és a globálisan elfogadott normákkal összhangban az EU az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC) célzott módosításai révén kiterjeszti a közigazgatási együttműködés hatókörét.
A Tanács 2021 márciusában új szabályokat („DAC7”) fogadott el, amelyek értelmében 2023-tól kezdődően a tagállamok adóhatóságai automatikus információcserét kezdetek folytatni az eladóknak a digitális platformokon keletkező jövedelméről. Ez elősegíti a következőket:
- az ilyen platformokon folytatott tevékenységekkel kapcsolatos adócsalás és adókikerülés megelőzése
- az adózás méltányosságának fokozása
- egyenlő versenyfeltételek elősegítése a platformok és az eladók számára egyaránt
A Tanács 2023. október 17-én irányelvet fogadott el az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelvben foglalt szabályok új módosításáról („DAC8”). Ezek a módosítások főként a következőket érintik:
- a kriptoeszköz-ügyletekből származó bevételekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és automatikus információcsere
- a leggazdagabb (vagyonos) magánszemélyeknek szóló feltételes adómegállapításokra vonatkozó információk cseréje
A cél az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés megerősítése, valamint a nyilvántartásba vételi és az adatszolgáltatási kötelezettségek körének kiterjesztése volt.
A DAC8-ban foglalt szabályok további eszköz- és jövedelemkategóriákra, így például a kriptoeszközökre is ki fognak majd terjedni. Az adóhatóságoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással a kriptoeszköz-szolgáltatók általi adatszolgáltatásból származó információkat. A tagállamok adóhatóságai eddig nehezen tudták biztosítani az adózási fegyelmet ezen a konkrét területen. Mivel a kriptoeszközök decentralizáltak, és könnyen lehet határokon átnyúló módon kereskedni velük, erőteljes nemzetközi közigazgatási együttműködésre van szükség az adók eredményes beszedésének biztosításához.
- Kriptoeszközök: így szabályozza az EU a piacokat (háttér-információk)
- A Tanács irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről (az EU Hivatalos Lapja)
- A Tanács irányelvet fogadott el a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködés megerősítése céljából (DAC8) (sajtóközlemény, 2023. október 17.)
- Adózás: a Tanács új szabályokat fogadott el a közigazgatási együttműködés megerősítésére, és hatályukat kiterjeszti a digitális platformokon való értékesítésre is (sajtóközlemény, 2021. március 22.)
A Tanács 2025. április 14-én új szabályokat fogadott el, amelyek célja a társasági nyereség tényleges minimum-adóztatása tekintetében folytatott együttműködés és információcsere fokozása (DAC9).
Az új szabályoknak köszönhetően:
- létrehoznak egy egységes formátumot, amelynek felhasználásával a multinacionális vállalatcsoportoknak és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportoknak teljesíteniük kell a G20/OECD globális megállapodást végrehajtó, a 2. pillérről szóló irányelv szerinti bejelentési kötelezettségeiket
- javítják az adóhatóságok közötti adatcserét
- csökkentik a vállalatok adminisztratív terheit
A DAC9 keretében meghatározott szabályokat 2025. december 31-ig valamennyi tagállamnak át kell ültetnie a nemzeti jogba.
A „Héa a digitális korban” csomag
Az EU emellett olyan új intézkedéseken is dolgozik, amelyek célja az uniós hozzáadottérték-adó (héa) rendszerének annak érdekében történő megreformálása, hogy az igazodjon a digitális kor követelményeihez.
A héa a tagállami hatóságok egyik legfontosabb bevételi forrása, amely hozzájárul az olyan közszolgáltatások fenntartásához, mint az oktatás, az egészségügy, a könyvtárak és a tömegközlekedés. Az uniós tagállamok minden évben körülbelül 1000 milliárd EUR héabevételt szednek be az EU-ban.
A héa egy része „saját forrásként” az uniós költségvetésbe kerül: ezáltal 2022-ben mintegy 20 milliárd EUR saját forrás gazdagította az uniós költségvetést.
A héabevételek jelentős része azonban csalás, hivatali visszásság, csőd, fizetésképtelenség és egyéb tényezők miatt kiesik vagy elveszik.
A Tanács 2025. március 11-én véglegesen jóváhagyta a „Héa a digitális korban” csomagot, amelynek célja a héacsalás elleni küzdelem elősegítése, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása.
Az új szabályoknak köszönhetően:
- javulni fog az online héanyilvántartás egyablakos ügyintézési rendszere
- az online platformoknak héát kell fizetniük a személyszállítási és a rövid távú szálláshely-szolgáltatások után (az egyéni szolgáltatók mentesülnek ezen kötelezettség alól)
- az e-számlázáson alapuló digitális adatszolgáltatási kötelezettségek az EU-ban 2030-ra teljes mértékben digitálisak lesznek a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára
Egyablakos ügyintézés a héaalanyként történő nyilvántartásba vételhez
Az egyablakos ügyintézésnek köszönhetően a cégeknek csak egyetlen tagállami hatóságon keresztül és csak egyetlen nyelven kell bevallaniuk és megfizetniük a más uniós országokban értékesített áruk vagy nyújtott szolgáltatások után fizetendő héát.
Amennyiben azonban egy vállalkozás a saját tagállamától eltérő országok fogyasztóinak kíván árukat értékesíteni vagy szolgáltatásokat nyújtani (az adott másik tagállamban működtetett telephelyről), akkor héaalanyként nyilvántartásba kell vetetniük magukat ezekben a további országokban. Ugyanez a probléma azokat a kereskedőket is érinti, akik csupán tárolás céljából kívánják egy másik tagállamba szállítani a készleteiket.
Ennek kezelése érdekében az új szabályok a meglévő egyablakos ügyintézési rendszer hatályát a határokon átnyúló értékesítések mellett kiterjesztik bizonyos termékek – például a villamos energia vagy a gáz – fogyasztóknak történő, a vállalat saját tagállamától eltérő tagállamban történő értékesítésére is.
Ezzel a változtatással több vállalkozás teljesítheti majd egyetlen online portálon keresztül és egyetlen nyelven a héakötelezettségeit.
Ezzel az intézkedéssel a vállalkozások – és különösen a kkv-k – tíz év alatt várhatóan mintegy 8,8 milliárd EUR összegű regisztrációs és adminisztratív költséget fognak megtakarítani.
A Tanács 2025. május 13-án megállapodott az importált termékek távértékesítésére vonatkozó héaszabályokról és a behozatal utáni héáról szóló új irányelvről. Az új szabályok értelmében a külföldi kereskedők, illetve platformok számára kötelező lesz a behozatal utáni héa, valamint az importált termékeknek az azok végső rendeltetési helye szerinti tagállamban történő távértékesítése utáni héa megfizetése. Ez ösztönözni fogja az egyablakos import-héaügyintézési rendszer (IOSS) igénybevételét, mivel az e rendszert nem használó külföldi kereskedőknek, illetve platformoknak a tagállamok mindegyikében nyilvántartásba kell majd vetetniük magukat.
A platformgazdaságra vonatkozó héaszabályok
Az elmúlt években jelentősen gyarapodott a platformgazdaság, amelynek keretében az online platformok a szolgáltatókat és a fogyasztókat összekapcsolják egymással.
A jelenlegi héaszabályok értelmében az online platformokon keresztül szálláshely- és személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közül sokan nem fizetnek héát. E szolgáltatók nagy részének – legyen akár magánszemély, akár kisvállalkozás – általában nem kell héanyilvántartásba vetetnie magát, vagy egyszerűen csak nincs tudomása arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatások után héa megfizetésére kötelezhető.
A szálláshely- és személyszállítási ágazatban a szolgáltatók közvetlen versenyben állnak a héanyilvántartásba vett hagyományos szolgáltatókkal, úgymint szállodákkal és magán közlekedési vállalatokkal. A nagy európai városok szállodái például olyan online platformokkal versengenek, amelyek több ezer szálláshelyet kínálnak ugyanabban a városban. E szálláshelyek nagy része után nem kell adót fizetni.
Az új szabályok értelmében ezek a platformok lesznek felelősek a héa beszedéséért és annak az adóhatóságok részére történő továbbításáért azokban az esetekben, amikor a szolgáltatók ezt elmulasztják.
Mindez hozzá fog járulni egyrészt az online platformok, másrészt a rövid távú szálláshely- és személyszállítási szolgáltatások hagyományos szolgáltatói közötti egyenlő versenyfeltételek létrejöttéhez.
Emellett az új szabályok enyhíteni fogják a kkv-k számára a héaszabályok megértésével és betartásával kapcsolatos terheket, különösen ami a különféle tagállamok közötti eltéréseket illeti, miközben jelentős mértékű héabevétel-többlet keletkezik.
Digitális héabevallás
Jelenleg a több uniós tagállamban értékesítő vállalkozások néhány hetente „összesítő nyilatkozatot” nyújtanak be nemzeti adóhatóságuknak, amelyben áttekintést adnak a más uniós tagállamokban működő vállalkozások részére történő értékesítéseikről.
A héával kapcsolatos információk késedelmes megosztása kiskaput biztosít a csalóknak, megnehezítve a hatóságok számára, hogy gyorsan felderítsék a gyanús vagy csalárd ügyleteket.
Az új szabályok az e-számlázás révén valós idejű digitális héabevallást vezetnek be, amely a meglévő európai e-számlázási szabványon alapul.
A vállalkozásoknak e-számlákat kell kiállítaniuk a határokon átnyúló ügyletek esetében, ezáltal automatikusan továbbítva az adatokat az adóhatóságokhoz, amelyek a gyanús tevékenységek felderítése érdekében megosztják ezeket az adatokat egy új informatikai rendszeren keresztül.
Az uniós rendszer a tervek szerint 2030-ban lép hatályba, a nemzeti rendszerek közötti teljes átjárhatóság pedig 2035-re valósul meg.
Az e-számlázási rendszer segítségével:
- a héacsalás mértéke évente akár 11 milliárd EUR-val is csökkenthető
- az uniós kereskedők adminisztratív és megfelelési költségei évente több mint 4,1 milliárd EUR-val mérséklődhetnek a következő tíz évben
- Unió-szerte biztosítható a meglévő nemzeti rendszerek közötti interoperabilitás
Lásd még
Hogyan működik az uniós adópolitika?
Az adókikerülés elleni küzdelem az Európai Unióban
Digitális átállás: az EU digitális jövőjének alakítása
Legutóbbi frissítés: 2026. április 28.