Versenyképességi állapotfelmérés
A versenyképességi állapotfelmérés az uniós gazdaság fontos részeinek és ágazatainak állapotát vizsgálja. Lehetővé teszi az uniós országok versenyképességi miniszterei számára, hogy meghatározzák a reálgazdaságra vonatkozó prioritásokat, valamint választ adjanak a sürgősen megoldandó kérdésekre és fejleményekre.
A felmérés egyúttal válasz az Európai Tanács 2016. februári azon felhívására is, amely szerint a Versenyképességi Tanácsnak rendszeresen értékelnie kell a különböző szakpolitikai elemeket és a gazdasági kérdések állását.
Miért van szükség erre az állapotfelmérésre?
Az állapotfelmérési folyamat révén a miniszterek nyomon követhetik a versenyképesség horizontális érvényesítését, ami biztosítja az uniós gazdaság versenyképességére gyakorolt hatások fokozottabb figyelembevételét az uniós szabályok kialakítása és végrehajtása, illetve az új szakpolitikai kezdeményezések kidolgozása során. A folyamat elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
Hogyan működik?
A versenyképességi állapotfelmérés alapja a mikrogazdasági kérdésekkel kapcsolatos legfrissebb számadatokat és tendenciákat ismertető beszámoló, amelyet a Bizottság készít. Ezt követően a Versenyképességi Tanács ülésén a miniszterek megvitatják, hogy az említett tendenciák milyen következményekkel járhatnak az uniós vállalkozásokra és polgárokra nézve, ezekkel kapcsolatban megoldásokat keresnek és véleményeket fogalmaznak meg.
A Versenyképességi Tanács 2014 szeptemberében vállalta, hogy strukturáltabb és szisztematikusabb módon vizsgálja meg a versenyképességre érdemi hatással bíró javaslatokat.
A munkamódszert a 2015. júliusi luxembourgi informális miniszteri ülésen jelentették be. Ez a folyamat 2015 októberében kezdődött.
-
2019
-
Szeptember 26. A miniszterek az Unió versenyképességének külső dimenziójáról tárgyaltak
A fenntartható növekedésre irányuló hosszú távú uniós stratégiáról folytatott megbeszélés keretében az uniós miniszterek véleményt cseréltek az Európai Unió versenyképességének külső dimenziójáról.
A delegációk üdvözölték a fenntartható növekedésre irányuló integrált megközelítést, amelyről a Tanács finn elnöksége készített jelentést.
-
Május 28. A miniszterek eszmecserét tartottak a piaci versenyről
A miniszterek eszmecserét tartottak a piaci versenynek az egységes piac versenyképességére gyakorolt hatásáról.
Bár a miniszterek széles körben egyetértettek abban, hogy a verseny az EU belső piacának egyik alapvető eszköze, több delegáció is hangot adott azon véleményének, hogy újra át kell gondolni az „érintett piac” meghatározását, különösen a globális szinten tevékenykedő online platformok tekintetében.
-
Február 18. Az értékláncok hatásai
A Tanács által folytatott megbeszélések középpontjában az állt, hogy milyen hatást gyakorolnak az európai ágazati értékláncok a versenyképességre és a növekedésre.
A miniszterek felhívták a figyelmet arra, hogy a piaci szolgáltatások egyre fontosabb szerepet töltenek be a globális értékláncokban.
-
2018
-
November 29. Az egységes piac irányítása
A Tanács megbeszélést folytatott az egységes piac jövőbeli irányításáról.
A vita során az Európai Bizottság előterjesztette a témában nemrégiben elfogadott közleményét.
-
Szeptember 27. Regionális konvergencia
A Tanács megvizsgálta, hogy a regionális konvergenciának általánosságban mekkora jelentősége van a termelékenység javítása és a versenyképesség szempontjából.
A miniszterek ezzel összefüggésben olyan kérdésekről tárgyaltak, mint például a gazdasági növekedés és az integráció költségeinek és előnyeinek megoszlása az EU régiói között.
Kiemelték továbbá, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az innovációra és a digitalizációra, nevezetesen infrastrukturális beruházások és a polgárok készségeinek fejlesztése útján.
-
Május 28–29. Belső piac és ipar
A miniszterek arra összpontosítottak, hogy a belső piac milyen konkrét hatást gyakorol az uniós iparra a versenyképesség és a termelékenység terén.
Hangsúlyozták, hogy az értékláncok döntő szerepet töltenek be a hosszú távú termelékenység javítása és a versenyképesség fokozása szempontjából.
A miniszterek továbbá felkérték az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot további kezdeményezésekre és beruházásokra a jövő értékláncainak létrehozása érdekében.
-
Március 12. Korlátozások a szolgáltatási piacokon
A Tanács megvizsgálta, hogy milyen költségek adódnak a szolgáltatási piacokon fennálló indokolatlan korlátozásokból.
A korlátozások miatt csökken azoknak az ipari ágazatoknak a termelékenysége, amelyek a szolgáltatásokat igénybe veszik.
A szükségtelen korlátozások megszüntetése komoly előnyökkel járna a reálgazdaságban, és ezen belül is különösen a kiskereskedelemben.
-
2017
-
November 30. Iparpolitikai célok
A minisztererek nyugtázták a Bizottság tájékoztatóját annak „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba. Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című közleményéről.
Ez annak a felhívásnak az eredményeként született, amelyben számos tagállam kérte, hogy határozzanak meg hosszú távú, ambiciózus stratégia keretébe illeszkedő iparpolitikai célokat.
A Bizottság ezen túlmenően elemzést is készített, amelyben összevetette az európai iparnak, illetve a világ más nagy erejű gazdaságainak jelenlegi helyzetét és kilátásait. Az elemzés olyan tendenciákra vonatkozó paramétereket foglalt magában, mint a feldolgozóipari foglalkoztatás, az innováció és a digitális készségek szintje.
-
Június 6. Értékláncok és szolgáltatások
A Bizottság előterjesztett egy elemzést, amely az értékláncok szemszögéből vizsgálja az egységes piacot. Az elemzésben a Bizottság kiemeli, hogy a szolgáltatások egyre lényegesebbé válnak, és nem szabad alábecsülni a szabályozásból eredő terheknek a szolgáltatási ágazatra gyakorolt hatásait.
Több miniszter is kiemelte a szolgáltatási ágazat és a feldolgozóipar közötti kapcsolatot. Néhányan megjegyezték, hogy növelni kell az európai kkv-k részvételét a globális értékláncokban.
Végezetül többen üdvözölték a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az értékláncok fejlődése és átalakulása szempontjából is figyelemmel kísérje az egységes piacot.
-
Február 20. Immateriális javakba történő beruházások
A miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy az uniós vállalkozások esetében milyen módon lehet beruházni immateriális javakba. Ilyen javak lehetnek például az alábbiak:
- készségek
- vezetői szakértelem
- a vállalat hírneve
- számítógépes szoftverek
- formatervezés
- szellemi tulajdon
A miniszterek elismerték, hogy az immateriális javakba történő beruházások jelentős szerepet töltenek be az EU gazdaságában, és megvitatták, hogy milyen ösztönzőkre vagy szakpolitikai irányvonalra lenne szükség ezen ágazat erősítéséhez. Arra a következtetésre jutottak, hogy fel kell számolni a beruházások előtt álló akadályokat, továbbá hogy több szakpolitikai intézkedést is lehetne hozni az immateriális javakba történő beruházások támogatására. Ennek a következőket kell magában foglalnia:
- a szellemi tulajdon megfelelő védelme
- a vállalkozások és különösen a kkv-k számára könnyű forráshoz jutás annak céljából, hogy immateriális javakba ruházzanak be
- a kockázati tőke bevonását támogató intézkedések
- adókedvezmények
- a humántőke-beruházások ösztönzését célzó további erőfeszítések
- az oktatás és a készségek kiemelt kezelése
- a kutatási és fejlesztési beruházások támogatása
-
2016
-
Július 12. A digitalizáció hatása a termelékenységre
A miniszterek – a szolgáltatási ágazatra összpontosítva – megvitatták, hogy a digitalizáció miként hat a termelékenységre.
Iránymutatást nyújtottak arról, hogy miként növelhető a termelékenység az EU-ban, és hogyan lehet e téren utolérni a világ fejlettebb régióit.
A következő feladatokra hívták fel a figyelmet:
- a beruházások olyan ígéretes területekre irányítása, mint az IKT, a kutatás és az innováció
- a szolgáltatási ágazat gyors digitalizációja
- a digitális infrastruktúrákelőmozdítása és a hálózatok összekapcsolása
- az egységes piac elmélyítése
- fokozottabban innovációbarát jogalkotás
- az új technológiákkal kapcsolatos képzés és készségek előmozdítása
- a kkv-k és az induló vállalkozások támogatását célzó kezdeményezések.
A Tanács ezen túlmenően nyugtázta a versenyképességi eredménytábla létrehozásának előkészítése terén elért eredményeket. Ez az eszköz lehetővé teszi majd a Bizottság és az uniós országok számára a versenyképesség területén bekövetkezett fejlemények jobb nyomon követését és a döntéshozatali folyamat minőségének javítását. Az eredménytábla mutatókat tartalmaz majd az általános versenyképességnek és az olyan tematikus területeknek a tekintetében egyaránt, amelyek a versenyképességi állapotfelmérés szempontjából a legfontosabbak.
-
Február 29. A kkv-k támogatása a növekedésben és a munkahelyteremtésben
A versenyképességi állapotfelmérés keretében a miniszterek eszmecserét tartottak arról, hogy hogyan lehetne a legjobban támogatni a kkv-ket és az induló vállalkozásokat a munkahelyteremtésben és a növekedésben.
A vita alapjául a Bizottság beszámolója szolgált, mely a kezdő vállalkozásokra vonatkozó összehasonlító adatokat és az ilyen vállalkozások növekedésével kapcsolatos szempontokat tartalmazza.
Néhány delegáció üdvözölte, hogy több évnyi visszaesés után az európai kkv-k növekedésnek indultak és új álláshelyeket hirdetnek, amint ez az európai kkv-kről szóló 2014/2015. évi bizottsági éves jelentésből kiderül.
A delegációk többsége több olyan kulcsterületet is felvázolt, ahol az uniós politikák segíthetnek a vállalatoknak a növekedésben, például az alábbiakat:
- a forráshoz jutás elősegítése
- a határokon átnyúló tevékenységek ösztönzése a belső piac továbbfejlesztése révén
- a jobb szabályozásra vonatkozó elvek alkalmazása a jövőbeli kihívásoknak is megfelelő szabályozási környezet kidolgozása érdekében.
Mindazonáltal a miniszterek elismerték, hogy a kkv-k munkahelyteremtését illetően az egyes tagállamokban, illetve gazdasági tevékenységi ágazatokban roppant heterogén helyzetről beszélhetünk.
A kkv-követek hálózatának múlt évi jelentése is megerősítette, hogy elsősorban a szolgáltatásokat nyújtó kkv-k tűnnek a kkv-munkahelyteremtés fellendülése motorjának. A Tanácsnak november 30-án benyújtott jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy a kkv-k lassan, de biztosan túljutnak a gazdasági válságon.
2014-ben az általuk képviselt többletérték 3,3%-kal növekedett (a 2013. évi 1,6%-os növekedéshez képest). Ezenfelül a kkv-k száma összesen 22,3 millióra nőtt, ami 2008-hoz képest 3,6%-os növekedésnek felel meg.
Hat év óta először növekedett a kkv-kben való foglalkoztatás (1,2%-kal).
A kkv-k teljesítményében tapasztalt pozitív tendencia a makrogazdasági és üzleti feltételek javulását tükrözi. Mindazonáltal a válságból való kilábalás üteme más és más.
A kkv-k 2014-ben a tagállamok legtöbbjében növekedtek. A válság által legjobban sújtott országokban azonban a kkv-k fellendülése még várat magára.
-
Február 18. Az uniós vezetők kijelentették, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a versenyképesség helyzetét
Az Európai Tanács ülésén az uniós vezetők nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, melyben hangsúlyozzák, hogy az fontos szerepet játszik a növekedés és a munkahelyteremtés fokozásában, valamint hogy teljes mértékben ki kell aknázni a belső piacban rejlő potenciált. Az Európai Tanács sürgeti az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy a versenyképesség előmozdítása érdekében törekedjenek a jobb szabályozásra és helyezzék hatályon kívül a szükségtelen uniós jogszabályokat.
A nyilatkozat megerősíti, hogy Európának növelnie kell nemzetközi versenyképességét a szolgáltatások és termékek terén, valamint olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energiaügy és a digitális egységes piac.
Az Európai Tanács kijelenti továbbá, hogy erős, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszerre van szükség, és hangsúlyozza, hogy ambiciózus kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kell kötni a nem uniós országokkal és országcsoportokkal.
Nyilatkozatukban az EU vezetői felkérték a Versenyképességi Tanácsot, hogy rendszeresen értékelje az EU versenyképességére hatással bíró különböző elemeket illetően elért eredményeket. Ez megerősíti a versenyképességi állapotfelmérés folyamatának szerepét.
-
2015
-
November 30. Az EU versenyképessége a globális piacokon
A Tanács megvizsgálta a belső piaci integráció és az EU globális piacokon való versenyképessége közötti kapcsolatot, külön figyelmet fordítva az EU piaci részesedésére a globális exportpiacokon és az EU számára ehhez kapcsolódóan adódó versenyelőnyökre.
A vita során több delegáció támogatta, hogy teljes körűen és kellő időben használják fel az EU kereskedelempolitikai eszközeit annak érdekében, hogy globális szinten egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani. Ezzel kapcsolatban megemlítették egyes iparágak, például az acélipar nehéz helyzetét.
A Bizottság bejelentette, hogy a közeljövőben magas szintű konferenciát rendez az érdekelt felek számára a magas energiaigényű iparágakról, mint például az acéliparról, a jelenlegi helyzet áttekintése és a megfelelő megoldások mérlegelése céljából.
A vita alapjául a luxemburgi elnökség által készített jelentés szolgált, mely áttekinti az elnökség ideje alatt végzett munkát és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan lehetne javítani a versenyképesség horizontális érvényesítését.
-
Október 1. A belső piaci integráció helyzete
A versenyképességi miniszterek megtartották az újonnan elindított versenyképességi állapotfelmérési folyamatról szóló első megbeszéléseket. A megbeszélések során az alábbiakra összpontosítottak:
- a legfrissebb tendenciák és számok a Bizottság mikrogazdasági kérdésekkel foglalkozó beszámolója alapján
- a versenyképesség horizontális érvényesítése azon jelentős uniós kezdeményezések alapján, melyek hatással lehetnek a versenyképességre
Több résztvevő azt a nézetet vallotta, hogy a szabályozási feltételek egyszerűsítésével és kiszámíthatóvá tételével segíteni kell az uniós vállalkozásoknak, hogy fokozhassák versenyképességüket és növekedhessenek. Ez elősegítené a beruházások szintjének ösztönzését is Európában.
Széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy hatékonyabb uniós szabályokra van szükség, melyek valódi többletértéket jelentenek a fogyasztók és a vállalkozások számára.
Nagy számú delegáció hívta fel a figyelmet a kereskedelempolitikai szempontokra az európai iparágak és vállalkozások versenyképességi kapacitásának viszonylatában.
A versenyképesség előmozdításával kapcsolatban többek között az alábbi kihívásokat említették:
- az egységes piac, az ipar és a kkv-k digitálissá tétele
- az intelligens szabályozás elveinek alkalmazása, a fogyasztók és munkavállalók ugyanolyan magas szintű védelme mellett
- az innovációs klaszterek támogatása
A luxemburgi elnökség összeállította azon jelenlegi és küszöbön álló kezdeményezések indikatív és nem kimerítő felsorolását, amelyek várhatólag jelentős hatást gyakorolnak majd a versenyképességre, ideértve a többi tanácsi formáció feladatkörébe tartozó kezdeményezéseket is. Ennek révén a miniszterek informális áttekintést kaptak a versenyképesség horizontális érvényesítésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.
A viták eredménye alapján az elnökség beterjesztette jelentését, melyet továbbítottak a Versenyképességi Tanács november 30-i ülésére.