Skip to content

Miként reagál az EU a válságokra és hogyan erősíti a rezilienciát?

Az EU több fronton dolgozik azon, hogy javítsa válságreagálási képességét, és fokozza a jövőbeli kihívásokkal szembeni rezilienciáját.

A jövőbeli veszélyhelyzetek kezelése

Az Európai Unió a történelme során számos válsággal nézett szembe, és fokozatosan szakpolitikai és intézményi változtatásokat hajtott végre annak érdekében, hogy megerősödjön a jövőbeli veszélyhelyzetek kezelésére való képessége.

Amint arra a Covid19-világjárvány is rámutatott, a válságok egyre összetettebbé válnak, és nem állnak meg a határokon. Az EU és a tagállamai a válságok hatékony kezelése és az emberek védelme érdekében már létrehoztak határokon átnyúló együttműködési és szolidaritási mechanizmusokat.

Az uniós válságreagálást azonban tovább kell fejleszteni. A jövőben az EU-nak készen kell állnia arra, hogy szembenézzen olyan más természetű akut válsághelyzetekkel, amelyek többrétűek vagy hibrid jellegűek lehetnek, lépcsőzetes hatásokkal járhatnak vagy egyidejűleg léphetnek fel.

A jövőbeli kihívásokkal szembeni rezilienciájának erősítése érdekében az EU-nak javítania kell az ágazatközi és a határokon átnyúló válságkezelést, valamint a válságkommunikációt, és intenzívebbé kell tennie a dezinformáció elleni küzdelmet. A reziliencia nem csupán a kihívásokkal való szembenézésre és azok hatásainak kezelésére, hanem a fenntartható, méltányos és demokratikus átalakulásra való képességet is jelenti.

A Tanács 2021 novemberében következtetéseket fogadott el a jövőbeli válságok vonatkozásában a felkészültség, a reagálási képesség és a reziliencia megerősítéséről. Az uniós vezetők 2021. december 16-án üdvözölték a következtetéseket, és arra szólítottak fel, hogy az uniós válságreagálást az összes veszélyre kiterjedő megközelítés keretében erősítsék meg, valamint hogy építsék ki és kövessék nyomon a rezilienciát.

Tekintettel arra, hogy az egységes piac nélkülözhetetlen szerepet tölt be az EU számára, a Tanács hangsúlyozza, hogy a válsággal kapcsolatos intézkedéseknek ideiglenesnek, arányosnak kell lenniük és azokat teljes mértékben koordinálni kell, továbbá arra kell irányulniuk, hogy a lehető leghamarabb helyreálljon az egységes piac rendes működése, beleértve a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke Szerződésekben előírt szabad mozgását is. A Tanács következtetései, 2021. november

Válságelhárítási mechanizmusok az EU-ban

Amikor – akár természeti, akár ember által előidézett – válság alakul ki vagy katasztrófa következik be, az EU többféle válságelhárítási mechanizmust alkalmazhat a segítség célba juttatása és a helyzet rendezése érdekében.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus

Az Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül koordinálja a természeti és az ember által okozott katasztrófákra adott válaszintézkedéseket. A mechanizmus céljai:

  • megerősíteni az együttműködést a nemzeti polgári védelmi hatóságok között
  • fokozni a lakosság körében a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos tájékozottságot és a katasztrófákra való felkészültséget
  • gyors, hatékony és koordinált segítséget biztosítani az érintett országok számára

A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) a polgári védelmi mechanizmus műveleti központja: a hét minden napján napi 24 órában működik és az EU katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit koordinálja.

A mechanizmusnak része az úgynevezett európai polgári védelmi eszköztár is. Ez nem más, mint a tagállamok által önkéntesen, előzetes kötelezettségvállalás keretében rendelkezésre bocsátott eszköztár, amely azonnal mozgósítható az Unión belül vagy azon kívül.

„Az uniós polgári védelmi mechanizmus számokban” című infografika bemutatja a 2021. évi aktiválások számát országonként, a 2007 és 2021 közötti aktiválások összes számát, valamint az aktiválások veszélytípusonkénti számát 2007 és 2021 között.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus számokban (Infografika)

Az uniós polgári védelmi mechanizmus számokban (Infografika)

A Tanács 2022 márciusában következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozásra tekintettel szükséges uniós polgári védelmi intézkedésekről. Mivel a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a miniszterek sürgették a polgári védelmi rendszerek hozzáigazítását az ilyen eseményekhez, hogy az EU reziliensebbé váljon az éghajlatváltozással szemben.

A következtetésekben kiemelt intézkedések közé tartoznak a következők:

  • a kutatásba és az innovációba történő beruházás
  • megfelelő megelőzési és felkészültségi intézkedések kidolgozása
  • a polgári védelmi kapacitások fejlesztése
  • a polgárok felkészültségének javítása a tájékoztatás fokozása révén
  • a polgárok és az önkéntesek ösztönzése polgári védelmi kezdeményezésekben való részvételre

Válságkoordináció a Tanácsban

A politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) a gyors és koordinált politikai szintű uniós döntéshozatalt szolgálja a súlyos és összetett válsághelyzetekben, így többek között terrorcselekmények esetén.

A Tanács elnöksége e mechanizmus keretében koordinálja az uniós intézményeknek, az érintett tagállamoknak és más kulcsszereplőknek a válságra adott politikai válaszlépéseit.

A migrációs válságra és a Covid19-járványra adott uniós válaszintézkedések koordinációja érdekében aktiválták a politikai szintű integrált válságelhárítási (IPCR) mechanizmust. A Tanács válságelhárítási mechanizmusát vagy az elnökség kezdeményezheti, vagy pedig azt követően alkalmazható, hogy valamely tagállam a szolidaritási klauzula alkalmazását kéri.

Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus működésének ismertetése
Hogyan működik az integrált válságelhárítási mechanizmus? (Infografika)

Hogyan működik az integrált válságelhárítási mechanizmus? (Infografika)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) 2002-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az EU reagálni tudjon a jelentős természeti katasztrófákra, és európai szintű szolidaritást tudjon vállalni a katasztrófa sújtotta európai régiókkal. A tagállamok az EUSZA keretében forrásokat igényelhetnek ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a katasztrófaeseményekkel, köztük az árvizekkel, az erdőtüzekkel, a földrengésekkel, a viharokkal és az aszályokkal.

2020 áprilisában, a Covid19-világjárvány kitörését követően a Szolidaritási Alap hatályát kiterjesztették a jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekre is.

Létrehozása óta az alapot 118 természeti katasztrófa és 20 népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére használták fel.

Felkészültség a jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetekre

A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy koordinált uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy időben és hatékonyan lehessen reagálni az egészségügyi válsághelyzetekre.

A Covid19-világjárványból levont tanulságokat figyelembe véve az EU az európai egészségügyi unióról szóló csomag keretében négy rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy az Unió nagyobb mértékben képes legyen a határokon átnyúló egészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, detektálására és az azokra való gyors reagálásra:

  • a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló új rendelet
  • az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) módosított megbízatása
  • az egészségügyi szükséghelyzet esetén alkalmazott ellenintézkedések kerete

Emellett az Európai Bizottság 2021 szeptemberében létrehozta az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA). A HERA azzal a céllal jött létre, hogy gondoskodjon a kulcsfontosságú egészségügyi ellenintézkedések kidolgozásáról, valamint a kapcsolódó termékek gyártásáról, beszerzéséről és az EU-n belüli méltányos elosztásáról.

Élelmezésbiztonsági válságterv

A Covid19-világjárvány kitörése rávilágított arra, hogy az európai élelmiszerlánc mennyire ki van szolgáltatva a súlyos ellátási kihívásoknak. A Bizottság 2021 novemberében közleményt tett közzé, amelyben felvázolta az európai élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítását célzó vészhelyzeti tervet.

A terv keretében javasolt intézkedések segítségével az EU képes szembenézni az olyan kihívásokkal, mint a szélsőséges időjárási események, az állat- és növényegészségügyi problémák, valamint az olyan kulcsfontosságú elemek hiánya, mint a műtrágya, az energia és a munkaerő. Az intézkedések közé tartozik egy európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmus (EFSCM) létrehozása, valamint egy – tagállami szakértőkből, érdekelt felekből és nem uniós országok képviselőiből álló – szakértői csoport felállítása, amely rendszeres időközönként összeül annak biztosítása érdekében, hogy az EU teljes mértékben felkészült legyen az élelmiszer-ellátás potenciális kihívásaira.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács decemberi ülésén az uniós tagállamok miniszterei következtetéseket hagytak jóvá a tervről, amelyekben megállapították, hogy az európai élelmiszerrendszert fel kell készíteni a potenciális kockázatokra és válságokra. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Covid19-járvány során levont tanulságokat be kell építeni a jövőbeli katasztrófákkal kapcsolatos uniós megközelítésbe.

Az uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei 2022 márciusában videokonferenciát tartottak, hogy megvitassák annak kockázatát, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója jelentős hatást gyakorol az agrár-élelmiszeripari ágazatra. A megvitatott intézkedések között a Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a miniszterek számára arról, hogy a piaci helyzet nyomon követése érdekében az európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmus (EFSCM) aktiválását tervezi.

A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály

A Tanács 2024 szeptemberében elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt.

A jogszabály célja, hogy lehetővé tegye a jövőbeli válságok hatásainak előrejelzését, valamint az azokra való felkészülést és reagálást, a belső piac erejének kiaknázásával.

A közelmúltbeli szükséghelyzetekből – például a Covid19-világjárványból, Oroszország Ukrajna elleni háborújából és az energiaellátási válságból – levont tanulságokra építve ezen új mechanizmus válság idején védeni fogja a belső piacot a következők révén:

  • az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának megkönnyítése
  • az ellátási láncok figyelemmel kísérése
  • a kritikus fontosságú árukhoz való hozzáférés biztosítása
A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály

A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály

Kényszerengedélyezés

Az EU új szabályokat dolgozott ki a válsághelyzet esetén az egész Unióban alkalmazandó kényszerengedélyezésre vonatkozóan.

A kényszerengedélyezés lehetővé teszi a kormányok számára, hogy a szabadalom jogosultjának engedélye nélkül lehetővé tegyék harmadik fél számára egy szabadalom használatát.

Válsághelyzetekben a kényszerengedélyezés segíthet a kulcsfontosságú termékekhez és technológiákhoz való hozzáférés biztosításában, például ha a szabadalom jogosultja nem rendelkezik elegendő kapacitással valamely kulcsfontosságú terméknek a szükséges mennyiségben történő előállításához, valamint ha önkéntes megállapodás nem áll rendelkezésre és nem is megvalósítható.

Kényszerengedélyezésre csak szükséghelyzeti vagy válságüzemmód uniós szintű aktiválását követően kerülhet sor.

A Tanács 2025. október 27-én jóváhagyta az új rendeletet, amely:

  • hangsúlyozza, hogy a kényszerengedélyezést csak végső megoldásként szabad alkalmazni
  • a rendelet hatályát nem terjeszti ki a gázra, a csipekre és a védelmi termékekre
  • biztosítja, hogy ne legyen kötelezettség az üzleti titkok felfedése

A fizikai és digitális kockázatokkal szembeni reziliencia

Az Európai Tanács a 2022. október 20–21-i ülésén határozottan elítélte a kritikus infrastruktúrák, így többek között az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen elkövetett szabotázscselekményeket, és kijelentette, hogy az EU a kritikus infrastruktúrákat érintő, szándékosan előidézett zavarokra vagy az egyéb hibrid tevékenységekre egységes és határozott válaszintézkedésekkel fog reagálni.

A kritikus infrastruktúrák rezilienciájának fokozása céljából az uniós vezetők felszólították a tagállamokat, hogy:

  • hozzanak sürgős és hatékony intézkedéseket
  • működjenek együtt egymással, az Európai Bizottsággal és más releváns szereplőkkel

Az EU jelenleg új szabályokon dolgozik annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú fizikai és digitális szervezetek reziliensebbé váljanak.

A hálózati és információs rendszerek védelme

Az EU 2016-ban elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet, amely az első olyan uniós szintű jogalkotási intézkedés, amelynek célja, hogy elmélyítse az uniós országok közötti együttműködést a kiberbiztonság létfontosságú területén.

Az irányelv biztonsági kötelezettségeket állapított meg a kritikus ágazatokban alapvető szolgáltatásokat nyújtó olyan szereplők számára, mint például a kórházak, az energiahálózatok, a vasút, az adatközpontok, a közigazgatás, a kutatólaboratóriumok és a kritikus fontosságú orvostechnikai eszközöket és gyógyszereket előállító gyárak. Emellett kulcsfontosságú lépést jelentett a kiberrezilienciának az EU-ban történő megerősítése terén is.

Az EU kiberbiztonsági stratégiájának részeként az Európai Bizottság 2020 decemberében javaslatot tett a NIS-irányelv felülvizsgálatára (NIS2). Az új javaslat a változó fenyegetettségi helyzetet tükrözi, és figyelembe veszi társadalmunk digitális átalakulását, amelyet a Covid19-válság felgyorsított.

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az új intézkedésekről, amelyek

  • biztosítják a kiberbiztonsági kockázatok és események kezelésének javítását és a fokozott együttműködést
  • kiterjesztik a szabályok hatályát

A kritikus infrastruktúra védelme

A Tanács 2022 decemberében új szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy az olyan kritikus ágazatok, mint az energia, a víz, a közlekedés és az egészségügy képesek legyenek az alábbiak megelőzésére, a velük szembeni védekezésre, reagálásra, a kezelésükre és az ezeket követő helyreállításra:

  • hibrid támadások
  • természeti katasztrófák
  • terrorfenyegetések
  • népegészségügyi szükséghelyzetek

Az új szabályok célja a kritikus fontosságú szervezetek sebezhetőségének csökkentése és fizikai rezilienciájuk fokozása.

A kritikus fontosságú szervezetek olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nélkülözhetetlenek a létfontosságú társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészség és a biztonság, valamint a környezet fenntartása szempontjából. A kritikus fontosságú szervezetek egyik kulcsfontosságú eleme a szervezet infrastruktúrája. Ez magában foglalhatja többek között az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat vagy rendszereket.

Az új szabályok értelmében a kritikus fontosságú szervezeteknek:

  • azonosítaniuk kell majd azokat a releváns kockázatokat, amelyek jelentősen megzavarhatják az alapvető szolgáltatások nyújtását
  • megfelelő intézkedéseket kell hozniuk rezilienciájuk biztosítása érdekében
  • a zavart okozó eseményeket jelenteniük kell az illetékes hatóságok felé

A Tanács emellett 2022 decemberében ajánlást fogadott el a kritikus infrastruktúrák rezilienciájáról, hogy reagáljon az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakciókra.

Az ajánlás fokozza a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló uniós kapacitást és három kiemelt területet fed le: a felkészültség, a reagálás és a nemzetközi együttműködés.

Az EU új szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy nőjön a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, valamint ellenálló és sokktűrő képessége.

A pénzügyi ágazat informatikai rendszereinek biztonsága

A Tanács 2022. november 28-án elfogadta a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet (DORA-rendelet), azzal a céllal, hogy tovább erősítse a pénzügyi szervezetek informatikai rendszereinek biztonságát.

A DORA-rendelet egységes követelményeket határoz meg a következők hálózati és információs rendszereinek biztonságát illetően:

  • a pénzügyi ágazatban működő vállalkozások és szervezetek
  • az ezek számára az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kritikus jelentőségű harmadik felek

A rendelet létrehozza a digitális működési reziliencia szabályozási keretét, amelynek értelmében minden vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-hez kapcsolódó zavarok és fenyegetések valamennyi típusának ellen tudjon állni, ezekre reagálni tudjon, és az okozott károkat helyre tudja állítani.

Az új szabályok nagyon szilárd keretet alkotnak, amely jelentősen megerősíti a pénzügyi ágazat információs rendszereinek biztonságát a kiberfenyegetések megelőzése és mérséklése révén.

Digitális pénzügyi szolgáltatások

Digitális pénzügyi szolgáltatások

Legutóbbi frissítés: 2025. május 26.