Miként reagál az EU a válságokra és hogyan erősíti a rezilienciát?
Az EU több fronton dolgozik azon, hogy javítsa válságreagálási képességét, és fokozza a jövőbeli kihívásokkal szembeni rezilienciáját.
A jövőbeli veszélyhelyzetek kezelése
Az Európai Unió a történelme során számos válsággal nézett szembe, és fokozatosan szakpolitikai és intézményi változtatásokat hajtott végre annak érdekében, hogy megerősödjön a jövőbeli veszélyhelyzetek kezelésére való képessége.
Amint arra a Covid19-világjárvány is rámutatott, a válságok egyre összetettebbé válnak, és nem állnak meg a határokon. Az EU és a tagállamai a válságok hatékony kezelése és az emberek védelme érdekében már létrehoztak határokon átnyúló együttműködési és szolidaritási mechanizmusokat.
Az uniós válságreagálást azonban tovább kell fejleszteni. A jövőben az EU-nak készen kell állnia arra, hogy szembenézzen olyan más természetű akut válsághelyzetekkel, amelyek többrétűek vagy hibrid jellegűek lehetnek, lépcsőzetes hatásokkal járhatnak vagy egyidejűleg léphetnek fel.
A jövőbeli kihívásokkal szembeni rezilienciájának erősítése érdekében az EU-nak javítania kell az ágazatközi és a határokon átnyúló válságkezelést, valamint a válságkommunikációt, és intenzívebbé kell tennie a dezinformáció elleni küzdelmet. A reziliencia nem csupán a kihívásokkal való szembenézésre és azok hatásainak kezelésére, hanem a fenntartható, méltányos és demokratikus átalakulásra való képességet is jelenti.
A Tanács 2021 novemberében következtetéseket fogadott el a jövőbeli válságok vonatkozásában a felkészültség, a reagálási képesség és a reziliencia megerősítéséről. Az uniós vezetők 2021. december 16-án üdvözölték a következtetéseket, és arra szólítottak fel, hogy az uniós válságreagálást az összes veszélyre kiterjedő megközelítés keretében erősítsék meg, valamint hogy építsék ki és kövessék nyomon a rezilienciát.
Tekintettel arra, hogy az egységes piac nélkülözhetetlen szerepet tölt be az EU számára, a Tanács hangsúlyozza, hogy a válsággal kapcsolatos intézkedéseknek ideiglenesnek, arányosnak kell lenniük és azokat teljes mértékben koordinálni kell, továbbá arra kell irányulniuk, hogy a lehető leghamarabb helyreálljon az egységes piac rendes működése, beleértve a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke Szerződésekben előírt szabad mozgását is. A Tanács következtetései, 2021. november
Válságelhárítási mechanizmusok az EU-ban
Amikor – akár természeti, akár ember által előidézett – válság alakul ki vagy katasztrófa következik be, az EU többféle válságelhárítási mechanizmust alkalmazhat a segítség célba juttatása és a helyzet rendezése érdekében.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus
Az Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül koordinálja a természeti és az ember által okozott katasztrófákra adott válaszintézkedéseket. A mechanizmus céljai:
- megerősíteni az együttműködést a nemzeti polgári védelmi hatóságok között
- fokozni a lakosság körében a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos tájékozottságot és a katasztrófákra való felkészültséget
- gyors, hatékony és koordinált segítséget biztosítani az érintett országok számára
A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) a polgári védelmi mechanizmus műveleti központja: a hét minden napján napi 24 órában működik és az EU katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit koordinálja.
A mechanizmusnak része az úgynevezett európai polgári védelmi eszköztár is. Ez nem más, mint a tagállamok által önkéntesen, előzetes kötelezettségvállalás keretében rendelkezésre bocsátott eszköztár, amely azonnal mozgósítható az Unión belül vagy azon kívül.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus számokban (Infografika)
A Tanács 2022 márciusában következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozásra tekintettel szükséges uniós polgári védelmi intézkedésekről. Mivel a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a miniszterek sürgették a polgári védelmi rendszerek hozzáigazítását az ilyen eseményekhez, hogy az EU reziliensebbé váljon az éghajlatváltozással szemben.
A következtetésekben kiemelt intézkedések közé tartoznak a következők:
- a kutatásba és az innovációba történő beruházás
- megfelelő megelőzési és felkészültségi intézkedések kidolgozása
- a polgári védelmi kapacitások fejlesztése
- a polgárok felkészültségének javítása a tájékoztatás fokozása révén
- a polgárok és az önkéntesek ösztönzése polgári védelmi kezdeményezésekben való részvételre
Válságkoordináció a Tanácsban
A politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) a gyors és koordinált politikai szintű uniós döntéshozatalt szolgálja a súlyos és összetett válsághelyzetekben, így többek között terrorcselekmények esetén.
A Tanács elnöksége e mechanizmus keretében koordinálja az uniós intézményeknek, az érintett tagállamoknak és más kulcsszereplőknek a válságra adott politikai válaszlépéseit.
A migrációs válságra és a Covid19-járványra adott uniós válaszintézkedések koordinációja érdekében aktiválták a politikai szintű integrált válságelhárítási (IPCR) mechanizmust. A Tanács válságelhárítási mechanizmusát vagy az elnökség kezdeményezheti, vagy pedig azt követően alkalmazható, hogy valamely tagállam a szolidaritási klauzula alkalmazását kéri.
Hogyan működik az integrált válságelhárítási mechanizmus? (Infografika)
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja
Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) 2002-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az EU reagálni tudjon a jelentős természeti katasztrófákra, és európai szintű szolidaritást tudjon vállalni a katasztrófa sújtotta európai régiókkal. A tagállamok az EUSZA keretében forrásokat igényelhetnek ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a katasztrófaeseményekkel, köztük az árvizekkel, az erdőtüzekkel, a földrengésekkel, a viharokkal és az aszályokkal.
2020 áprilisában, a Covid19-világjárvány kitörését követően a Szolidaritási Alap hatályát kiterjesztették a jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekre is.
Létrehozása óta az alapot 118 természeti katasztrófa és 20 népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére használták fel.
- Az EU Szolidaritási Alapja (Európai Bizottság)
- COVID-19 – A Tanács pénzeszközök azonnali felszabadításáról döntött (sajtóközlemény, 2020. március 30.)
- Az EU-költségvetése: a Tanács 454,8 millió EUR összegű katasztrófasegélyről állapodott meg Románia, Olaszország és Törökország számára (sajtóközlemény, 2023. szeptember 18.)
- Az Európai Unió Szolidaritási Alapja: a Tanács 1028,54 millió EUR összegű katasztrófasegélyről állapodott meg Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország számára (sajtóközlemény, 2024. szeptember 23.)
- Az Európai Unió Szolidaritási Alapja: a Tanács 116 millió EUR összegű katasztrófasegélyről állapodott meg Németország és Olaszország számára (sajtóközlemény, 2024. november 18.)
Felkészültség a jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetekre
A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy koordinált uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy időben és hatékonyan lehessen reagálni az egészségügyi válsághelyzetekre.
A Covid19-világjárványból levont tanulságokat figyelembe véve az EU az európai egészségügyi unióról szóló csomag keretében négy rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy az Unió nagyobb mértékben képes legyen a határokon átnyúló egészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, detektálására és az azokra való gyors reagálásra:
- a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló új rendelet
- az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) módosított megbízatása
- az egészségügyi szükséghelyzet esetén alkalmazott ellenintézkedések kerete
Emellett az Európai Bizottság 2021 szeptemberében létrehozta az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA). A HERA azzal a céllal jött létre, hogy gondoskodjon a kulcsfontosságú egészségügyi ellenintézkedések kidolgozásáról, valamint a kapcsolódó termékek gyártásáról, beszerzéséről és az EU-n belüli méltányos elosztásáról.
Élelmezésbiztonsági válságterv
A Covid19-világjárvány kitörése rávilágított arra, hogy az európai élelmiszerlánc mennyire ki van szolgáltatva a súlyos ellátási kihívásoknak. A Bizottság 2021 novemberében közleményt tett közzé, amelyben felvázolta az európai élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítását célzó vészhelyzeti tervet.
A terv keretében javasolt intézkedések segítségével az EU képes szembenézni az olyan kihívásokkal, mint a szélsőséges időjárási események, az állat- és növényegészségügyi problémák, valamint az olyan kulcsfontosságú elemek hiánya, mint a műtrágya, az energia és a munkaerő. Az intézkedések közé tartozik egy európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmus (EFSCM) létrehozása, valamint egy – tagállami szakértőkből, érdekelt felekből és nem uniós országok képviselőiből álló – szakértői csoport felállítása, amely rendszeres időközönként összeül annak biztosítása érdekében, hogy az EU teljes mértékben felkészült legyen az élelmiszer-ellátás potenciális kihívásaira.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács decemberi ülésén az uniós tagállamok miniszterei következtetéseket hagytak jóvá a tervről, amelyekben megállapították, hogy az európai élelmiszerrendszert fel kell készíteni a potenciális kockázatokra és válságokra. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Covid19-járvány során levont tanulságokat be kell építeni a jövőbeli katasztrófákkal kapcsolatos uniós megközelítésbe.
Az uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei 2022 márciusában videokonferenciát tartottak, hogy megvitassák annak kockázatát, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója jelentős hatást gyakorol az agrár-élelmiszeripari ágazatra. A megvitatott intézkedések között a Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a miniszterek számára arról, hogy a piaci helyzet nyomon követése érdekében az európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmus (EFSCM) aktiválását tervezi.
A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály
A Tanács 2024 szeptemberében elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt.
A jogszabály célja, hogy lehetővé tegye a jövőbeli válságok hatásainak előrejelzését, valamint az azokra való felkészülést és reagálást, a belső piac erejének kiaknázásával.
A közelmúltbeli szükséghelyzetekből – például a Covid19-világjárványból, Oroszország Ukrajna elleni háborújából és az energiaellátási válságból – levont tanulságokra építve ezen új mechanizmus válság idején védeni fogja a belső piacot a következők révén:
- az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának megkönnyítése
- az ellátási láncok figyelemmel kísérése
- a kritikus fontosságú árukhoz való hozzáférés biztosítása
A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály
Kényszerengedélyezés
Az EU új szabályokat dolgozott ki a válsághelyzet esetén az egész Unióban alkalmazandó kényszerengedélyezésre vonatkozóan.
A kényszerengedélyezés lehetővé teszi a kormányok számára, hogy a szabadalom jogosultjának engedélye nélkül lehetővé tegyék harmadik fél számára egy szabadalom használatát.
Válsághelyzetekben a kényszerengedélyezés segíthet a kulcsfontosságú termékekhez és technológiákhoz való hozzáférés biztosításában, például ha a szabadalom jogosultja nem rendelkezik elegendő kapacitással valamely kulcsfontosságú terméknek a szükséges mennyiségben történő előállításához, valamint ha önkéntes megállapodás nem áll rendelkezésre és nem is megvalósítható.
Kényszerengedélyezésre csak szükséghelyzeti vagy válságüzemmód uniós szintű aktiválását követően kerülhet sor.
A Tanács 2025. október 27-én jóváhagyta az új rendeletet, amely:
- hangsúlyozza, hogy a kényszerengedélyezést csak végső megoldásként szabad alkalmazni
- a rendelet hatályát nem terjeszti ki a gázra, a csipekre és a védelmi termékekre
- biztosítja, hogy ne legyen kötelezettség az üzleti titkok felfedése
A fizikai és digitális kockázatokkal szembeni reziliencia
Az Európai Tanács a 2022. október 20–21-i ülésén határozottan elítélte a kritikus infrastruktúrák, így többek között az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen elkövetett szabotázscselekményeket, és kijelentette, hogy az EU a kritikus infrastruktúrákat érintő, szándékosan előidézett zavarokra vagy az egyéb hibrid tevékenységekre egységes és határozott válaszintézkedésekkel fog reagálni.
A kritikus infrastruktúrák rezilienciájának fokozása céljából az uniós vezetők felszólították a tagállamokat, hogy:
- hozzanak sürgős és hatékony intézkedéseket
- működjenek együtt egymással, az Európai Bizottsággal és más releváns szereplőkkel
Az EU jelenleg új szabályokon dolgozik annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú fizikai és digitális szervezetek reziliensebbé váljanak.
A hálózati és információs rendszerek védelme
Az EU 2016-ban elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet, amely az első olyan uniós szintű jogalkotási intézkedés, amelynek célja, hogy elmélyítse az uniós országok közötti együttműködést a kiberbiztonság létfontosságú területén.
Az irányelv biztonsági kötelezettségeket állapított meg a kritikus ágazatokban alapvető szolgáltatásokat nyújtó olyan szereplők számára, mint például a kórházak, az energiahálózatok, a vasút, az adatközpontok, a közigazgatás, a kutatólaboratóriumok és a kritikus fontosságú orvostechnikai eszközöket és gyógyszereket előállító gyárak. Emellett kulcsfontosságú lépést jelentett a kiberrezilienciának az EU-ban történő megerősítése terén is.
Az EU kiberbiztonsági stratégiájának részeként az Európai Bizottság 2020 decemberében javaslatot tett a NIS-irányelv felülvizsgálatára (NIS2). Az új javaslat a változó fenyegetettségi helyzetet tükrözi, és figyelembe veszi társadalmunk digitális átalakulását, amelyet a Covid19-válság felgyorsított.
A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az új intézkedésekről, amelyek
- biztosítják a kiberbiztonsági kockázatok és események kezelésének javítását és a fokozott együttműködést
- kiterjesztik a szabályok hatályát
A kritikus infrastruktúra védelme
A Tanács 2022 decemberében új szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy az olyan kritikus ágazatok, mint az energia, a víz, a közlekedés és az egészségügy képesek legyenek az alábbiak megelőzésére, a velük szembeni védekezésre, reagálásra, a kezelésükre és az ezeket követő helyreállításra:
- hibrid támadások
- természeti katasztrófák
- terrorfenyegetések
- népegészségügyi szükséghelyzetek
Az új szabályok célja a kritikus fontosságú szervezetek sebezhetőségének csökkentése és fizikai rezilienciájuk fokozása.
A kritikus fontosságú szervezetek olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nélkülözhetetlenek a létfontosságú társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészség és a biztonság, valamint a környezet fenntartása szempontjából. A kritikus fontosságú szervezetek egyik kulcsfontosságú eleme a szervezet infrastruktúrája. Ez magában foglalhatja többek között az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat vagy rendszereket.
Az új szabályok értelmében a kritikus fontosságú szervezeteknek:
- azonosítaniuk kell majd azokat a releváns kockázatokat, amelyek jelentősen megzavarhatják az alapvető szolgáltatások nyújtását
- megfelelő intézkedéseket kell hozniuk rezilienciájuk biztosítása érdekében
- a zavart okozó eseményeket jelenteniük kell az illetékes hatóságok felé
A Tanács emellett 2022 decemberében ajánlást fogadott el a kritikus infrastruktúrák rezilienciájáról, hogy reagáljon az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakciókra.
Az ajánlás fokozza a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló uniós kapacitást és három kiemelt területet fed le: a felkészültség, a reagálás és a nemzetközi együttműködés.
A pénzügyi ágazat informatikai rendszereinek biztonsága
A Tanács 2022. november 28-án elfogadta a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet (DORA-rendelet), azzal a céllal, hogy tovább erősítse a pénzügyi szervezetek informatikai rendszereinek biztonságát.
A DORA-rendelet egységes követelményeket határoz meg a következők hálózati és információs rendszereinek biztonságát illetően:
- a pénzügyi ágazatban működő vállalkozások és szervezetek
- az ezek számára az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kritikus jelentőségű harmadik felek
A rendelet létrehozza a digitális működési reziliencia szabályozási keretét, amelynek értelmében minden vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-hez kapcsolódó zavarok és fenyegetések valamennyi típusának ellen tudjon állni, ezekre reagálni tudjon, és az okozott károkat helyre tudja állítani.
Az új szabályok nagyon szilárd keretet alkotnak, amely jelentősen megerősíti a pénzügyi ágazat információs rendszereinek biztonságát a kiberfenyegetések megelőzése és mérséklése révén.
Digitális pénzügyi szolgáltatások
Legutóbbi frissítés: 2025. május 26.