A területi alapú tartalomkorlátozás tilalmával újabb akadályok hárulnak el az online vásárlás előtt
A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Az EU ennek az akadálynak a felszámolása érdekében egy rendelettel kívánja tiltani a területi alapú tartalomkorlátozást.
A Tanács 2018. február 27-én rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon belüli tilalmáról.
„A területi alapú tartalomkorlátozás megszűnésével a fogyasztók számára bővül és javul a választék, a vállalkozások számára pedig új lehetőségek nyílnak” – nyilatkozata Liliana Pavlova, az EU Tanácsának bolgár elnökségéért felelős miniszter.
A rendelet megszünteti az alábbiakon alapuló megkülönböztetést:
- a vevő állampolgársága
- a vevő lakóhelye
- a vevő székhelye
A területi alapú tartalomkorlátozás tilalma fontos eleme a digitális egységes piaci stratégiának.
A területi alapú tartalomkorlátozással szembeni fellépésről szóló rendelet kiegészít más olyan, mérföldkőnek számító eredményeket, mint a mobil barangolási díjak megszűnése és az online előfizetések határokon átnyúló hordozhatóságának a bevezetése.
Geo-blocking in the EU (Infografika)
Miért van szükség a rendeletre?
Jelenleg az európai polgárok csupán 15%-a vásárol termékeket másik uniós országban elérhető online üzletekben. Ennek egyik oka pontosan a területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlata.
A területi alapú tartalomkorlátozással szembeni fellépésről szóló rendelet révén megszűnnek majd az ilyen korlátozások és az elektronikus kereskedelem teljes egészében kibontakozhat, aminek mind a fogyasztók, mind a vállalatok a nyertesei lesznek.
A rendelet azt is hivatott biztosítani, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.
A földrajzi elhelyezkedés alapján történő indokolatlan tartalomkorlátozás megszűnésének köszönhetően jelentős mértékben fellendülhet az elektronikus kereskedelem, és a polgárok az online vásárlás során az áruk és szolgáltatások sokkal szélesebb köréből válogathatnak majd. A fogyasztók számára így lehetővé válik, hogy megtalálják a belső piacon belüli legkedvezőbb ajánlatokat. Kadri Simson, ész gazdasági miniszter
Részletek
Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz
Az új szabályok szerint a kereskedők három konkrét helyzetben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az értékesítés általános feltételeit – így például az árat – illetően:
- a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át
- a kereskedők elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat, például felhőalapú szolgáltatást, adattárolási szolgáltatást, weboldaltárhely-szolgáltatást biztosítanak
- a szolgáltatásokat a vevő abban az országban veszi igénybe, amelyben a kereskedő szakmai tevékenységet folytat; ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés és az autókölcsönzés
Fizetési műveletek
A rendelet a fizetési módokat illetően is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést.
Ezt azt jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.
Hozzáférés az e-kereskedelmet kínáló weboldalakhoz
A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.
Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.
Passzív értékesítés
Általános szabályként az új rendelet lesz az irányadó a versenyjoggal való ütközés esetén. Ez azonban nem érinti a szállítók azon jogát, hogy az aktív értékesítésre vonatkozó korlátozásokat alkalmazzanak.
Az Unió versenyjoga különbséget tesz a passzív és az aktív értékesítés között: előbbiről akkor beszélünk, ha a vevő felkeresi a forgalmazó honlapját, kapcsolatba lép a forgalmazóval, ami végül értékesítéshez vezet, utóbbiról pedig akkor, ha a forgalmazó ajánlataival a vevők egy meghatározott csoportjához fordul.
A passzív értékesítés korlátozása általánosságban a versenyjog megsértésének minősül, az aktív értékesítés korlátozása viszont a kereskedelmi szabadságból következő általános gyakorlat.
Kivételek
Azok a szolgáltatások, amelyek szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz, illetve immateriális formájű művekhez kapcsolódnak – például a zenei streaming szolgáltatások és az elektronikus könyvek – nem tartoznak majd a rendelet hatálya alá. Ez a szabály ugyanakkor a Bizottság általi felülvizsgálat tárgyát képezi majd.
Más, például a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások sem tartoznak majd a rendelet hatálya alá.
Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását. A kereskedők ennek megfelelően különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínálhatnak, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vehetik célba.
A jogszabály ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.
A cél egy valóban egységes piac létrejötte
Háttérinformációk
Az Európai Bizottság 2016 májusában a területi alapú tartalomkorlátozással szembeni fellépésre vonatkozó javaslatot nyújtott be. A Bizottság a javaslattal együtt benyújtott más, azt kiegészítő jogalkotási javaslatokat is: ezek közül az egyik a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a másik pedig a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára irányul. E kezdeményezések célja, hogy előrelépés történjen a valóban egységes piac létrejöttét szolgáló integráció terén.
Az Európai Tanács a 2017. június 22–23-i ülésén kérte, hogy a digitális egységes piaci stratégia megvalósítására „annak valamennyi elemére kiterjedően” kerüljön sor. Az EU vezetői szerint ez lehetővé tenné az Európai Unió számára, hogy megoldja a negyedik ipari forradalomból fakadó kihívásokat és kiaknázza az abból eredő lehetőségeket.
Hatálybalépés
A Tanács a 2017. novemberi végleges megállapodást követően 2018 februárjában elfogadta a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendeletet. A rendeletet ki fogják hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A jogszabály alkalmazása a kihirdetéstől számított kilenc hónap elteltével veszi kezdetét.
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
A Bizottság két évvel a rendelet hatálybalépését követően fogja első alkalommal megvizsgálni, hogy az új szabályok milyen hatást gyakorolnak a belső piacra.
A vizsgálat azt is eredményezheti, hogy egyes elektronikus úton nyújtott, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat, így például letölthető zenét,e-könyveket, szoftvereket és online játékokat kínáló szolgáltatásokra a jogalkotók új szabályokat állapítanak meg.