A be nem jelentett munkavégzés elleni európai platform
A Bizottság 2014. április 9-én javaslatot tett a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre szolgáló európai platform létrehozására. A platform lehetővé teszi az együttműködést a Bizottság, a szociális partnerek és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemmel foglalkozó tagállami hatóságok, például a munkaügyi felügyeletek és a szociális biztonsági hatóságok között.
E szereplők megosztják majd egymással a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre vonatkozó információkat és legjobb gyakorlatokat. A platform továbbá előmozdítja majd a különböző országokból érkező munkatársak képzését is, és lehetőséget teremt az ellenőrzésekre vonatkozó közös elvek meghatározására.
A be nem jelentett munkavégzés számokban
- 200 EUR – az európai polgárok minden évben fejenként átlagosan ennyit költenek be nem jelentett munkából származó termékekre és szolgáltatásokra
- 300 EUR – a be nem jelentett munkából származó éves medián jövedelem
- az európai polgárok 11%-a (9-ből 1) állítja, hogy az elmúlt évben vásárolt be nem jelentett munkából eredő terméket, illetve igénybe vett ilyen szolgáltatást
- 15–20% – a becslések szerint az európai GDP-nek ekkora részét képezi a feketegazdaság
Forrás: Az Eurobarométer „Undeclared work in the European Union” („Be nem jelentett munkavégzés az Európai Unióban”) témában végzett felmérése
Miért van szükség a platformra?
Be nem jelentett munkavégzésnek minősül minden olyan törvényes, fizetett tevékenység, amely „nincs bejelentve a hatóságoknál”.
A be nem jelentett munkavégzés negatívan érinti a munkavállalókat, a vállalkozásokat és az államot egyaránt.
A munkavállalók számára a be nem jelentett munkavégzés
- a nyugdíjjogosultság csökkenésével
- az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének megnehezedésével
- rossz munkakörülményekkel
- és a munkavállalói jogok potenciális sérülésével jár
A vállalkozások számára tisztességtelen versenyt eredményez, mivel a munkavállalóikat be nem jelentő vállalkozások érdemtelen előnyhöz jutnak.
Az állam számára adóbevételek és társadalombiztosítási bevételek kiesését jelenti.
A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem jelenleg és a jövőben is a tagállamok feladata. A javasolt platform segítené a tagállamok közötti információcserét, különösen a határokon átnyúló esetekben, ahol nehéz felismerni és büntetni a be nem jelentett munkavégzést.
A platform hiánypótló: korábban ugyanis nem létezett uniós szintű együttműködés a több tagállamot érintő, be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemért felelős tagállami hatóságok között.
Az intézkedés hatóköre
A platform a be nem jelentett munkavégzés minden formájára kiterjed majd, beleértve a színlelt önfoglalkoztatást is, amely a munkavállaló foglalkoztatásának leplezésére, és ezzel az adó- és társadalombiztosítási kiadások csökkentésére szolgál
Kik tagjai a platformnak?
A határozat alapján a platformban minden tagállam részt vesz. A platform gyakorló szakemberek fóruma, nem pedig szakpolitikai döntéshozó testület.
Minden ország kijelöl majd egy magas rangú kapcsolattartót, aki tagállami szinten összekötő szerepet tölt be a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemmel foglalkozó valamennyi hatóság között. Emellett a Bizottság és az uniós szintű szervezetekhez tartozó szociális partnerek négy képviselője (kettő a vállalkozói szektor, kettő a szakszervezetek részéről) is tagja lesz a platformnak.
A platform munkájában ezenfelül részt vesznek egyrészt az olyan ágazatok szociális partnerei, amelyekben nagy arányban fordul elő be nem jelentett munkavégzés, másrészt az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA), valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) tartozó országok és az EGT-országok képviselői is.
Intézkedések
A platform a be nem jelentett munkavégzés különféle aspektusaival, így például a munkajoggal, a munkahelyi egészség és biztonság kérdésével, a szociális biztonsággal és az adózással foglalkozik majd.
A platform
- lehetővé teszi az EU-ban működő szakemberek számára az információk és a legjobb gyakorlatok megosztását
- megvizsgálja a be nem jelentett munkavégzés problémájának kezelésére szolgáló nemzeti és uniós eszközöket
- feltárja, hogy a meglévők mellett milyen egyéb módszerekkel lehetne kezelni a határokon átnyúló, be nem jelentett munkavégzést a tagállami hatóságok közötti információcsere javításával és az ellenőrzésekre vonatkozó közös elvek meghatározásával
- előmozdítja a közös képzéseket és a személyzeti csereprogramokat
A javaslat útja a Tanácsban
A Bizottság 2014. április 9-én nyújtotta be javaslatát a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Az elnökség és a Parlament a háromoldalú egyeztetések első körét követően, 2015. november 11-én előzetes megállapodást ért el. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2015. november 20-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások során kialakított kompromisszumos szöveget.
Az Európai Parlament 2016. február 2-án első olvasatban elfogadta a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre szolgáló platformról szóló határozatot. A Tanács hivatalosan 2016. február 24-én fogadta el a határozatot.
Hatálybalépés
A határozatot a két intézmény elnöke aláírta, majd 2016. március 11-én kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A platform hivatalosan 2016 májusában kezdte meg működését.