A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok
Az uniós országok közötti koordináció biztosítja, hogy az uniós polgárok átvihessék szociális biztonsági jogaikat, amikor Európán belül mozognak és munkát vállalnak.
Prioritások és elvek
A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a polgárok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, ha egy másik tagállamban vállalnak munkát vagy ott élnek.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályokat a következő területeken kell alkalmazni:
- betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások
- öregségi nyugdíj, előnyugdíj és rokkantsági ellátások
- túlélő hozzátartozói ellátás és haláleseti juttatás
- munkanélküli-ellátások
- családi ellátások
- munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások
Az uniós szabályok a tagállami szociális biztonsági rendszerek közötti együttműködést koordinálják. Minden ország saját maga határozza meg, hogy jogszabályai értelmében kire vonatkozik a kötelező biztosítás, továbbá hogy milyen ellátások járnak és milyen feltételekkel.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok megakadályozzák, hogy valaki védelem nélkül maradjon vagy kettős biztosítása legyen a több tagállamot érintő helyzetekben.
A koordináció fő prioritásai:
- a társadalmi méltányosság, valamint az elmélyített és méltányosabb belső piac előmozdítása
- világos, méltányos és végrehajtható szabályok a munkaerő mobilitásának megkönnyítésére
- egyrészt a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítése, ami a belső piac egyik alapvető pillére, másrészt a tagállami hatóságok rendelkezésére álló eszközök megerősítése a visszaélés és csalás elleni küzdelem céljából
Az EU szociális biztonsági szabályai az alábbi négy elven alapulnak:
- egyetlen ország: a polgárokra egyszerre csak egy ország jogszabályai vonatkoznak, így csak egy országban fizetnek járulékot
- egyenlő bánásmód: a polgárokra ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkoznak, mint a biztosításuk szerinti ország állampolgáraira
- összesítés: amikor a polgárok ellátást igényelnek, szükség esetén be kell számítani a korábbi biztosítási jogviszonyuk, munkaviszonyuk vagy tartózkodásuk időtartamát is
- hordozhatóság: az egy adott országtól pénzbeli ellátásra jogosult polgárok általában akkor is megkaphatják ezt az ellátást, ha másik országban élnek
A javasolt főbb kiigazítások
A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok 2010. május 1-je óta vannak hatályban. A munkaerőpiac és a társadalom, valamint a tagállami szociális biztonsági rendszerek és a Bíróság ítélkezési gyakorlata azonban folyamatosan változnak.
Ezért célzott kiigazításokra van szükség annak érdekében, hogy a szabályok méltányosak, egyszerűbben alkalmazhatók és könnyebben végrehajthatók legyenek.
Az Európai Bizottság 2016 decemberében benyújtotta a koordinációs szabályok módosításáról szóló javaslatát, amely arra hivatott, hogy korszerűsítse és egyszerűsítse a hatályos szabályokat, valamint azt szolgálja, hogy a szociális biztonsági költségekből eredő terhek méltányosan legyenek elosztva a tagállamok között.
A módosítás legfőbb célja, hogy tovább korszerűsítse a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályokat, mégpedig úgy, hogy azok:
- még jobban megkönnyítsék a polgárokat megillető jogok gyakorlását
- garantálják a jogi egyértelműséget
- biztosítsák a pénzügyi terhek méltányos és igazságos megosztását
- előmozdítsák az adminisztráció egyszerűsítését és a szabályok végrehajthatóságát
A rendelet több fontos területet célba vesz, amelyeken az alábbi szabályok kerülnének bevezetésre:
Munkanélküli-ellátások
Az uniós polgárok a munkanélküli-ellátásaikat legalább hathónapos tartózkodás esetén vihetnék majd át a lakóhelyüktől eltérő országokba.
Egyedi szabály vonatkozik majd a határ menti ingázó munkavállalókra, akik legfeljebb 15 hónapra vihetik majd át a munkanélküli-ellátásaikat, kivéve, ha a jogosultsági időszak ennél rövidebb.
E munkavállalói kategória tekintetében hat hónapnyi foglalkoztatás, önfoglalkoztatás, illetve biztosítási jogviszony után a szakmai tevékenység szerinti állam válik a szociális biztonság terén illetékes állammá.
A kiküldött munkavállalókra alkalmazandó jogszabályok
Az alkalmazottként és önálló vállalkozóként dolgozó munkavállalók akkor lennének kiküldhetők munkavégzés céljából egy másik tagállamba, ha a kiküldetést megelőzően legalább 3 hónapig biztosítási jogviszonnyal rendelkeztek a küldő tagállamban.
A küldő tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartozás maximális hosszát a rendelet továbbra is 24 hónapban határozza meg. Az alkalmazottaknak és az önálló vállalkozóknak minden 24 hónapos időszak között legalább 2 hónapos megszakítási időszakot kell tartaniuk.
Családi ellátások
A javaslat kodifikálja a (C-347/12. sz.) Wiering-ügyben hozott ítéletet, azaz pontosítja a különbséget egyrészt azon készpénzben fizetett családi ellátások között, amelyek elsődleges tervezett célja a gyermeknevelés miatt meg nem keresett jövedelem pótlása, másrészt az összes egyéb családi ellátás között.
Egyes szociális ellátások igénybevétele az uniós mobilitás lehetőségével élő, gazdaságilag inaktív polgárok által
A nagyobb jogi egyértelműség biztosítása érdekében a javaslat felsorolja a Bíróság ítélkezési gyakorlatának idevágó eseteit, továbbá előírja, hogy a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlatokkal összhangban a mobilitás lehetőségével élő polgárokat nem szabad megakadályozni abban, hogy egészségbiztosítási járulékot fizessenek.
Tartós ápolási-gondozási célú ellátások
A rendelet bevezetné a tartós ápolási-gondozási célú ellátások fogalommeghatározását, a betegségi ellátásokról szóló fejezetben pedig tovább pontosítja a vonatkozó eljárás elemeit.
A jelenlegi szabályok felülvizsgálata
A Tanács és az Európai Parlament 2026. április 22-én ideiglenes megállapodásra jutott a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó aktualizált szabályokról. Az EU módosítani kívánjaa jelenleg hatályos, vonatkozó rendeletet, hogy korszerűsítse, és ezzel egyértelműbbé, méltányosabbá és egyszerűbben végrehajthatóvá tegye a szabályokat.
Az uniós tagállamok állandó képviselői 2026. április 29-én jóváhagyták az ideiglenes megállapodást.
Az ideiglenes megállapodást az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja a szöveget.
- A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (sajtóközlemény, 2026. április 22.)
- A szociális biztonsági rendszerek koordinálása: az uniós tagállamok képviselői megerősítették az ideiglenes megállapodást (2026. április 29., sajtóközlemény)
Korábbi tárgyalások
A felülvizsgálat javasolt jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 48. cikke, amely előírja, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendes jogalkotási eljárás keretében kell eljárnia.
A Tanács koordinálja az új javaslattal kapcsolatos tagállami álláspontokat. A Tanács 2017 januárjában kezdte meg a javaslat vizsgálatát, és a miniszterek számos alkalommal tárgyaltak a javaslatról.
A Tanács két részleges tárgyalási álláspontot („általános megközelítést”) fogadott el, 2017 októberében, illetve decemberében, mégpedig a javaslat alábbi fejezeteiről:
- egyes szociális ellátások igénybevétele a mobilitás lehetőségével élő, gazdaságilag inaktív polgárok által
- a kiküldetésben lévő vagy másik tagállamba küldött munkavállalókra és a két vagy több tagállamban dolgozó személyekre alkalmazandó jogszabályok
- tartós ápolási-gondozási célú ellátások
- családi ellátások
A Tanács 2018. június 21-én elfogadta teljes tárgyalási álláspontját. E megbízás alapján a Tanács elnöksége megkezdte a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, miután ez utóbbi elfogadta a saját álláspontját.
- A szociális biztonsági rendszerek koordinálása: a Tanács általános megközelítést fogadott el (sajtóközlemény, 2018. június 21.)
- Rendes jogalkotási eljárás (háttéranyag)
Háttér
Az EU évek óta rendelkezik a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinálását biztosító kerettel, melynek célja a munkaerő-mobilitás megkönnyítése. A szociális biztonsági rendszerek Unión belüli koordinálása azt hivatott biztosítani, hogy minden egyes uniós polgár és az Unióban lakóhellyel rendelkező, harmadik országbeli állampolgár méltányosan hozzájusson a szociális biztonsági ellátásokhoz, függetlenül attól, hogy melyik országban él.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós jog azóta az európai integráció elmélyülésével és az EU bővítése következtében átalakult.
A koordinációs szabályokat jelenleg a 883/2004/EK rendelet és az azt végrehajtó 987/2009/EK végrehajtási rendelet írja elő.
A tervezett jogszabály a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletet módosítja. A felülvizsgálat célja:
- tisztázni, hogy a tagállamok milyen körülmények között korlátozhatják az uniós mobilitás lehetőségével élő, gazdaságilag inaktív polgárok által igényelt szociális ellátásokhoz való hozzáférést
- a tartós ápolási-gondozási célú ellátásokat összehangoló, koherens rendszert létrehozni
- új rendelkezéseket javasolni a munkanélküli ellátások határokon átnyúló esetekben történő koordinálására vonatkozóan
- új rendelkezéseket bevezetni a családi ellátások összehangolására vonatkozóan
- pontosítani a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályokat
Legutóbbi frissítés: 2026. április 29.
Határokon átnyúló szociális biztonsági jogok
Az EU meg kívánja könnyíteni az uniós polgárok számára az Európán belüli mozgást és a más uniós tagállamban való munkavállalást, egyúttal védeni akarja e polgárok szociális biztonsági jogait.
Egy másik uniós tagállamban való letelepedés és munkavállalás az uniós polgárok alapvető joga és az egységes piac egyik sarokköve. E jog érvényesítése azonban nem volna lehetséges a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok nélkül.
A szociális biztonsági jogok koordinálására vonatkozó uniós szabályok célja a tagállami rendszerek összehangolása, nem pedig azok felváltása egy egységes európai rendszerrel. A szociális biztonsági rendszerek ugyanis a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, így nincsenek uniós szinten harmonizálva.
Hol alkalmazandók a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok?
Ezek a szabályok biztosítják a szociális biztonsági jogok védelmét az Európán belüli mozgás és munkavállalás esetén (az EU 27 tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban).
Az uniós polgároknak joguk van:
A szociális biztonsági jogok uniós koordinációja az Egyesült Királysággal
Az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése nyomán, 2021. január 1-je óta külön koordinációs szabályok vannak érvényben az ország tekintetében. Az EU és az Egyesült Királyság között létrejött, a kilépésről rendelkező megállapodás hatálya alá tartozó személyek jogai továbbra is védelemben részesülnek.
A kilépésről rendelkező megállapodás hatálya alá nem tartozó személyek esetében az EU és az Egyesült Királyság közötti szociális biztonsági koordinációt a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vonatkozó jegyzőkönyve szabályozza. Bár a jegyzőkönyv hasonló az uniós szabályokhoz, és átfogó hatályú, nem biztosít ugyanolyan szintű védelmet, mint az uniós rendeletek.