Időrendi áttekintés – Egyszerűsítési omnibusz csomag

A Tanács véglegesen jóváhagyta a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó egyes szabályok észszerűsítését és egyszerűsítését célzó új rendeletet.

Az új rendelet főbb elemei:

• a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását későbbre halasztották. A konkrét határidők a következők: 2027. december 2. az önálló nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, illetve 2028. augusztus 2. a termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerek esetében
• új rendelkezéssel egészítették ki az MI-rendeletet, amely tiltja az olyan MI-gyakorlatokat, amelyekkel beleegyezés nélküli szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat lehet generálni
• 2027. december 2-ig meghosszabbították azt a határidőt, ameddig az illetékes hatóságoknak nemzeti szinten MI-szabályozói tesztkörnyezeteket kell létrehozniuk, és 6 hónapról 3 hónapra csökkentették a szolgáltatók számára biztosított türelmi időt a mesterségesen előállított tartalmakra vonatkozó átláthatósági megoldások bevezetése tekintetében, így az új határidő 2026. december 2. lesz
• egyértelművé tették, hogy az MI-hivatal milyen hatáskörökkel rendelkezik az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek felügyeletét illetően, amennyiben a modellt és a rendszert ugyanaz a szolgáltató fejlesztette ki

Ami a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok és a különböző ágazati jogszabályok közötti kölcsönhatást illeti (például az orvostechnikai eszközökre, a játékokra, a felvonókra vagy a vízi járművekre vonatkozó ágazati szabályokat illetően), az új rendelet bevezet egy mechanizmust az olyan helyzetek megoldására, amikor az ágazati jogszabályok az MI-rendeletben foglaltakhoz hasonló MI-specifikus követelményeket írnak elő: az ilyen speciális esetekben végrehajtási jogi aktusok révén fogják korlátozni az MI-rendelet alkalmazását.

A mesterséges intelligenciáról szóló omnibusz csomag elfogadása fontos eredmény az „Egy Európa, egy piac” ütemterv keretében tett vállalások közül.

• Mesterséges intelligencia: a Tanács véglegesen jóváhagyta a szabályok egyszerűsítését és észszerűsítését (sajtóközlemény, 2026. június 29.)

A Tanács kialakította álláspontját az ipari kibocsátások, a körforgásos gazdaság és a térinformatikai adatok területére vonatkozó szabályok és eljárások egyszerűsítésére irányuló javaslatról. A javaslat az úgynevezett „nyolcadik egyszerűsítési omnibusz csomag” részét képezi.

A csomag célja, hogy csökkentse a szükségtelen adminisztratív költségeket és terheket úgy, hogy közben fenntartja az EU magas szintű környezetvédelmi normáit.

• Egyszerűsítés: A Tanács megállapodott a környezetvédelmi szabályok egyszerűsítésére és észszerűsítésére vonatkozó tárgyalási álláspontról (sajtóközlemény, 2026. június 24.)

A Tanács és az Európai Parlament 2026. június 17-én ideiglenes megállapodásra jutott a vegyi anyagok, a kozmetikai termékek és a termésnövelő anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó szabályok egyszerűsítéséről.

Ezek a rendelkezések alkotják az úgynevezett „VI. omnibusz csomag” fennmaradó részét, amelynek célja a vegyipari termékekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése, a fogyasztók és a környezet magas szintű védelmének fenntartása mellett.

• A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a vegyipari termékekre vonatkozó követelmények egyszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2026. június 17.)

A Tanács elnökségének és az Európai Parlamentnek a tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak olyan új jogszabályokról, amelyek egyszerűsítik a biztonsági és védelmi beszerzést, megkönnyítik a védelmi beruházásokat és támogatják a védelmi ipart.

Az egyszerűsített jogszabályok célja megszüntetni az adminisztratív késedelmet a beszerzés terén, felgyorsítani az engedélyezési eljárásokat, megkönnyíteni a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferét, és megerősíteni az Unión belüli együttműködést.

A megállapodás révén a tagállamok és az ipar előtt szabadabbá válik az út a gyors cselekvéshez és Európa védelmi kapacitásának megerősítéséhez.

• Egyszerűsítés: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az EU védelmi iparának fellendítéséről és védelmi készültségének javításáról (sajtóközlemény, 2026. június 10.)

A Tanács elnökségének és az Európai Parlamentnek a tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az úgynevezett „negyedik omnibusz” jogalkotási csomag részét képező több új jogszabályról.

A digitalizációról és az egységes előírásokról szóló új jogszabályok célja az érvényben lévő, papíralapú követelményeknek a digitális formátumokhoz történő igazítása az „alapértelmezésben digitális” elv végrehajtásával, valamint egy eljárás bevezetése arra vonatkozóan, hogy a Bizottság több jogi aktusban egységes előírásokat dolgozzon ki.

Egy további új irányelv és rendelet célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára rendelkezésre álló egyes mérséklő és támogató intézkedéseket kiterjesszék azokra a vállalatokra, amelyek már kinőtték a kkv-k fogalommeghatározásának kereteit, vagyis az úgynevezett kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra. Az ideiglenes megállapodás a vállalatoknak ezt az új kategóriáját 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, és legfeljebb 200 millió EUR árbevétellel vagy legfeljebb 172 millió EUR éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokként határozza meg.

• Egyszerűsítés: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a növekvő vállalkozások virágzásának elősegítéséről és a digitalizáció felgyorsításáról (sajtóközlemény, 2026. június 9.)

A Tanács kialakította álláspontját az EU egyszerűsítési menetrendjébe tartozó „tizedik omnibusz” jogalkotási csomag egyik részére vonatkozóan.

A Tanácsnak az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatása az alábbiakra vonatkozóan tartalmaz szabályokat:

• a növényvédő szerek fenntartható használata
• a tenyésztési céllal tartott állatokra vonatkozó nyilvántartások
• műanyagok használata az élelmiszeriparban

Az elnökség folytatni fogja munkáját a csomagba tartozó utolsó javaslattal kapcsolatban.

• A Tanács kialakította álláspontját az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelmények egyszerűsítéséről és megerősítéséről (sajtóközlemény, 2026. május 27.)

A Tanács jóváhagyását adta a biocid termékekre vonatkozó új szabályokhoz, és ezzel párhuzamosan bizonyos adatok tekintetében meghosszabbította az adatvédelmi időszakokat.

A meghosszabbításra a biocid termékekben található hatóanyagok folyamatban lévő felülvizsgálatának késedelmére tekintettel volt szükség: így a még felülvizsgálat alatt álló hatóanyagokkal kapcsolatos bizonyos adatokat védő adatvédelmi időszak vége egybeesik a felülvizsgálati program lezárásának új időpontjával, azaz 2030. december 31-ével. Ez egyensúlyt teremt az érdekelt felek érdekei között, és biztosítja a szabályozás méltányosságát. A rendelet teljes körű értékelésére 2026–2027-ben kerül majd sor.

Az új rendelet az EU egyszerűsítési menetrendjébe tartozó úgynevezett „tizedik omnibusz” jogalkotási csomag része. Célja, hogy javítsa a biocid termékek uniós piacának működését, és ezzel párhuzamosan biztosítsa az emberek és a környezet magas szintű védelmét is.

• Élelmiszer- és takarmánybiztonság: a Tanács új jogszabályt fogadott el a biocid termékekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése céljából (sajtóközlemény, 2026. május 11.)

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a hetedik omnibusz jogalkotási csomag részét képező azon javaslatról, amelynek célja a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó bizonyos szabályok észszerűsítése.

A társjogalkotók:

• új rendelkezéssel egészítették ki az MI-rendeletet: ez a rendelkezés tiltja az olyan MI-gyakorlatokat, amelyekkel beleegyezés nélküli szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat hoznak létre
• konkrét ütemtervet határoztak meg a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának későbbre halasztására vonatkozóan. A határidők a következők: 2027. december 2. az önálló nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, illetve 2028. augusztus 2. a termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerek esetében
• visszaállították a szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy akkor is nyilvántartásba vegyék az MI-rendszereket a nagy kockázatú rendszerek uniós adatbázisában, ha úgy ítélik meg, hogy rendszereik mentesülnek a nagy kockázatúként való besorolás alól
• visszaállították azt az előírást, hogy a személyes adatok különleges kategóriái a torzítás észlelésének és korrekciójának biztosításához feltétlenül szükséges mértékben kezelhetők
• 2027. december 2-ig meghosszabbították azt a határidőt, ameddig az illetékes hatóságoknak nemzeti szinten létre kell hozniuk az MI-szabályozói tesztkörnyezeteket, és 6 hónapról 3 hónapra csökkentették a szolgáltatók számára biztosított türelmi időt a mesterségesen előállított tartalmakra vonatkozó átláthatósági megoldások bevezetése tekintetében, így az új határidő 2026. december 2.
• egyértelművé tették, hogy az MI-hivatal milyen hatáskörökkel rendelkezik az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek felügyeletét illetően, amennyiben a modellt és a rendszert ugyanaz a szolgáltató fejlesztette ki

Ami a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletnek az ipari mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályait és azoknak a különböző ágazati jogszabályokkal való kölcsönhatását illeti, a társjogalkotók kompromisszumra jutottak egy olyan mechanizmusról, amely lehetővé teszi az olyan helyzetek megoldását, amikor az ágazati jogszabályok az MI-rendeletben foglaltakhoz hasonló MI-specifikus követelményeket írnak elő: az ilyen speciális esetekben végrehajtási jogi aktusok révén fogják korlátozni az MI-rendelet alkalmazását.

• Mesterséges intelligencia: a Tanács és a Parlament megállapodott a szabályok egyszerűsítéséről és észszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2026. május 7.)

A Tanács kialakította álláspontját a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó egyes szabályok észszerűsítésére irányuló javaslattal kapcsolatban.

A hetedik omnibusz jogalkotási csomag részét képező javaslat módosítja a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának ütemtervét, valamint célzott módosításokat vezet be az MI-rendeletet illetően. Az említett módosítások:

• kiterjesztik a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó egyes szabályozási mentességek alkalmazását
• csökkentik a követelményeket – de csak nagyon kevés esetben
• bővítik a különleges személyes adatok kezelésének lehetőségét a torzítások észlelése és csökkentése érdekében
• megerősítik a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatal (MI-hivatal) hatáskörét
• csökkentik az irányítás fragmentáltságát

A tagállamok fenntartották a bizottsági javaslat általános irányvonalát, ám ezzel egyidejűleg:

• új rendelkezéssel egészítették ki az MI-rendeletet, amely tiltja az olyan MI-gyakorlatokat, amelyekkel beleegyezés nélküli szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat hoznak létre
• konkrét ütemtervet határoztak meg a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának későbbre halasztására vonatkozóan. Az új határidők a következők: 2027. december 2. az önálló, nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, illetve 2028. augusztus 2. a termékekbe beágyazott, nagy kockázatú MI-rendszerek esetében
• visszaállították a szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy nyilvántartásba vegyék az MI-rendszereket a nagy kockázatú rendszerek uniós adatbázisában
• 2027. december 2-ra halasztották az MI-szabályozói tesztkörnyezetek illetékes nemzeti hatóságok általi létrehozásának határidejét
• pontosították az MI-hivatal hatáskörét

• A Tanács kialakította álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok észszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2026. március 13.)

A Tanács megállapodott egy, a „tizedik omnibusz” jogalkotási csomag részét képező javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról. A javaslat célja a biocid termékekre vonatkozó egyes rendelkezések észszerűsítése, nevezetesen egyes adatvédelmi időszakok meghosszabbítása.

A biocid termékeket emberek, állatok, anyagok vagy tárgyak károsító szervezetekkel – például kártevőkkel vagy baktériumokkal – szembeni védelmére használják, és azok a bennük található hatóanyagok révén fejtik ki hatásukat.

• A Tanács kialakította álláspontját a biocid termékekre vonatkozó szabályok észszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2026. március 4.)

A Tanács zöld utat adott a vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási és átvilágítási követelmények egyszerűsítésének.

A jogszabály az első omnibusz csomag részét képezi, amelynek célja a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CS3D) egyszerűsítése.

Az aktualizált szabályok csökkenteni fogják a beszámolással kapcsolatos terheket, és korlátozzák a kötelezettségek kisebb vállalatokra gyakorolt leszivárgó hatását.

Az aktualizált szabályok értelmében csak a több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 450 millió EUR nettó éves árbevétellel rendelkező vállalatoknak kell megfelelniük a CSRD követelményeinek. Hasonlóképpen, csak a több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 1,5 milliárd EUR nettó árbevétellel rendelkező vállalatoknak kell megfelelniük a CS3D követelményeinek.

A következő lépést az jelenti, hogy a jogszabály kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és a kihirdetést követő 20. napon hatályba lép. A tagállamoknak ezt követően egy évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba, kivéve a harmonizáció szintjéről szóló 4. cikket, amelynek legkésőbb 2028. július 26-ig kell majd megfelelniük.

• A Tanács jóváhagyta a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási és átvilágítási követelmények egyszerűsítéséről szóló jogszabályt az EU versenyképességének fokozása érdekében (sajtóközlemény, 2026. február 24.)

A Tanács véglegesen zöld utat adott a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítésének. A cél az uniós mezőgazdaság versenyképességének fokozása a bürokrácia csökkentése, a mezőgazdasági termelők – köztük a mezőgazdasági kistermelők és az induló innovatív vállalkozások – támogatása, az innováció ösztönzése és a termelékenység növelése révén.

Az egyszerűsítési intézkedések célja:

• a mezőgazdasági termelőkre és a közigazgatási szervekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése
• a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások növelése és a feltételességre vonatkozó szabályok egyszerűsítése, elsősorban a biogazdálkodások esetében
• a helyszíni ellenőrzések csökkentése

Ezen intézkedések a mezőgazdasági termelők számára évente akár 1,6 milliárd EUR, a tagállami közigazgatások számára pedig több mint 200 millió EUR összegű megtakarítást is eredményezhetnek.

• A Tanács jóváhagyta a közös agrárpolitika egyszerűsítését (sajtóközlemény, 2025. december 18.)

A Tanács végleges jóváhagyását adta az InvestEU program egyszerűsítéséről szóló módosított rendelethez, amely az ún. második omnibusz csomag egyik eleme.

Az új szabályoknak köszönhetően könnyebb lesz további köz- és magánberuházást mozgósítani és az adminisztratív követelmények is egyszerűbbé válnak. Mindez pedig meg fogja erősíteni az EU versenyképességét.

Ezáltal bizonyos uniós szakpolitikák is erősebbé válnak, például:

• a versenyképességi iránytű
• a tisztaipar-megállapodás
• a védelmi ipari politika és a katonai mobilitás

Az új szabályok emellett javítani fogják és meg fogják erősíteni a meglévő InvestEU programot is, mivel 29,1 milliárd EUR-ra növelik az uniós garancia összegét, és megkönnyítik az InvestEU keretében nyújtott uniós garancia és három régebbi eszköz keretében rendelkezésre álló kapacitások együttes használatát (ez a három eszköz az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze, valamint az InnovFin hitelfinanszírozási eszköz).

• A Tanács jóváhagyta az InvestEU programnak az uniós versenyképesség fokozását célzó egyszerűsítését (sajtóközlemény, 2025. december 11.)

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói által elért megállapodásnak köszönhetően egyszerűsödik a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CS3D). A megállapodással létrejött szöveg ugyanis:

• csökkenti az adminisztratív terheket
• enyhíti a kötelezettségeknek a kisebb vállalatoknál érezhető leszivárgó hatását

• Megállapodás a Tanács és a Parlament között a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási és átvilágítási követelmények egyszerűsítése és az EU versenyképességének fokozása érdekében (sajtóközlemény, 2025. december 9.)

Az állandó képviselők jóváhagyták a Tanács álláspontját arról a javaslatcsomagról, amely a védelemre vonatkozó szabályok egyszerűsítésére irányul az alábbi területeken:

• beszerzés
• beruházások
• piaci feltételek

Ezek a javaslatok az ötödik, úgynevezett „omnibusz” jogalkotási csomag részét képezik, és segíteni fogják mind az uniós tagállamokat, mind iparágaikat Európa védelmi kapacitásának megerősítésében.

Következő lépésként a Tanács megkezdi a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

• Védelmi ipar: a Tanács kialakította álláspontját az Európa védelmi iparának fellendítését és védelmi készültségének javítását célzó egyszerűsítési csomagról (sajtóközlemény, 2025. november 26.)

A Tanács 2025. november 17-én véglegesen jóváhagyta a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályok alkalmazásának elhalasztását, hogy ezáltal több idő álljon a vállalkozások rendelkezésére, és garantálja számukra a jogbiztonságot.

A hatodik Omnibusz csomag részét képező „stop-the-clock” rendelet az újracímkézésre, a kötelező formátumra vonatkozó követelményekre, a reklámokra, az online és távértékesítésre, valamint az üzemanyag-szivattyúk címkézésére vonatkozó összes átmeneti rendelkezés esetében 2028. január 1-jéig elhalasztja az alkalmazás kezdőnapját.

• A Tanács jóváhagyta a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályok alkalmazásának 2028-ra történő elhalasztását (sajtóközlemény, 2025. november 17.)

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az EU közös agrárpolitikájának (KAP) egyszerűsítéséről.

Ez a megállapodás a bürokrácia csökkentése és a mezőgazdasági termelők támogatása révén hozzájárul majd az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességének növeléséhez. A harmadik omnibusz csomagba tartozó intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkenhetnek a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások adminisztratív költségei. A Bizottság által elvégzett elemzések alapján az intézkedések a mezőgazdasági termelők számára évente akár 1,6 milliárd EUR, a nemzeti közigazgatások számára pedig több mint 200 millió EUR összegű megtakarítást is eredményezhetnek.

A megállapodás fő elemei:

• az adminisztratív terhek csökkentése
• a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások növelése és a feltételességre vonatkozó szabályok egyszerűsítése
• a helyszíni ellenőrzések számának csökkentése és az éves teljesítményalapú záróelszámolás eltörlése

A megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie, majd hivatalosan is el kell fogadnia.

• A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2025. november 10.)

A Tanács kialakította álláspontját a hatodik omnibusz csomag fennmaradó részére vonatkozóan, amely egy olyan javaslat, melynek célja a vegyipari termékekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése.

Miután az Európai Parlamenttel előzetesen megállapodás született a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletre vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmusról, a Tanács álláspontja a következőkre összpontosít:

• az „alapértelmezésben digitális” megközelítés megtartása
• a kettős követelményrendszer megszüntetése

A Tanács erőteljesebb védintézkedéseket vezetett be a fogyasztók számára a nanoanyagok és a potenciálisan veszélyes anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása tekintetében.

Következő lépésként a Tanács tárgyalásokat fog kezdeni a Parlamenttel a végleges megállapodás elérése érdekében.

• A Tanács kialakította álláspontját a vegyipari termékekre vonatkozó követelmények egyszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2025. november 5.)

A Tanács – az úgynevezett „első omnibusz” jogalkotási csomag részeként – rendeletet fogadott el, amely egyszerűsíti és megerősíti az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmust (CBAM).

A jelenlegi küszöbérték helyett – amely az elhanyagolható értékű áruknak a CBAM alóli mentességét biztosítja – a módosításokkal új „de minimis” tömegalapú küszöbérték kerül bevezetésre, amelynek értelmében az importőrönként évente legfeljebb 50 tonnát elérő behozatal nem tartozik a CBAM-szabályok hatálya alá. Ez az intézkedés a várakozások szerint mentesíteni fogja a CBAM alól azokat az importőröket – főként kkv-kat és magánszemélyeket –, amelyek, illetve akik kis vagy elhanyagolható mennyiségben hoznak be olyan árukat, amelyek a CBAM-rendelet hatálya alá tartoznak.

A módosított rendelet azt is lehetővé teszi majd, hogy 2026 elején – a CBAM-regisztrációra való várakozás közben – elkerülhetők legyenek az importőröket érintő zavarok, továbbá több egyéb egyszerűsítési intézkedést is tartalmaz a CBAM-áruk valamennyi importőre számára, például a következők tekintetében:

• az engedélyezési eljárás
• az adatgyűjtési folyamatok
• a kibocsátások kiszámítása és a kibocsátások hitelesítésére vonatkozó szabályok
• az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőkre háruló pénzügyi kötelezettség kiszámítása

Végezetül, a módosított rendelet kiigazítja a bírságokra, valamint a közvetett vámjogi képviselőkkel kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.

• CBAM: a Tanács jóváhagyta a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó uniós eszköz egyszerűsítését (sajtóközlemény, 2025. szeptember 29.)

Az állandó képviselők jóváhagyták a Tanács álláspontjait a negyedik omnibusz csomag részét alkotó javaslatokról, amelyek arra irányulnak, hogy módosítsanak meglévő jogszabályokat az alábbiak tekintetében:

• digitalizáció és egységes előírások
• kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok

A javasolt felülvizsgálat célja, hogy előmozdítsa a digitális dokumentációt az EU egészében, ideértve a megfelelőségi nyilatkozat digitalizációját is, és jobban támogassa azokat a vállalatokat, amelyeket már túlnőttek a kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásának keretein.

Az álláspontok kialakítása nyomán kezdetüket vehetik a Tanács és a Parlament közötti tárgyalások.

• Egyszerűsítés: a Tanács kialakította a digitalizációra és az egységes előírásokra vonatkozó álláspontját, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó álláspontját az EU versenyképességének fokozása céljából (sajtóközlemény, 2025. szeptember 24.)

Az állandó képviselők jóváhagyták a vegyipari termékekre vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítéséről szóló javaslatról kialakított tanácsi álláspontot. Ez a javaslat (az úgynevezett „stop-the-clock” mechanizmus) 2028. január 1-jére halasztja a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdőnapját. A határidők módosításával nagyobb jogbiztonság nyújtható az uniós vállalkozások számára a rájuk háruló kötelezettségeket illetően.

Az álláspontok kialakítása nyomán kezdetüket vehetik a Tanács és a Parlament közötti tárgyalások.

• Egyszerűsítés: a Tanács jóváhagyta a vegyi anyagokra vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmust a vállalkozások jogbiztonságának biztosítása céljából (sajtóközlemény, 2025. szeptember 24.)

A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az InvestEU program egyszerűsítéséről. Az egyszerűsítés hozzá fog járulni az EU versenyképességének fokozásához és további finanszírozás mozgósításához.

A megállapodás 2,9 milliárd EUR-val növeli a beruházási program összegét, ami így összesen 29,1 milliárd EUR-t tesz ki. Ez a megemelt összeg segíteni fogja a versenyképességi iránytűhöz, a tiszta iparhoz, illetve a védelmi és katonai mobilitáshoz kapcsolódó uniós szakpolitikák támogatását.

• A Tanács és a Parlament megállapodott az InvestEU program egyszerűbbé és hatékonyabbá tételéről (sajtóközlemény, 2025. szeptember 23.)

A Tanács kialakította a közös agrárpolitikával kapcsolatos követelmények egyszerűsítésére vonatkozó álláspontját. A cél az európai mezőgazdaság versenyképességének fokozása a bürokrácia csökkentése, a mezőgazdasági termelők támogatása, valamint az innováció és a termelékenység ösztönzése révén.

A javaslat a Bizottság által 2025. május 14-én elfogadott harmadik omnibusz csomag részét képezi. Következő lépésként a Tanács tárgyalásokat fog kezdeni az Európai Parlamenttel a végleges megállapodás elérése érdekében.

• Egyszerűsítés: a Tanács kialakította álláspontját a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2025. szeptember 3.)

A Tanács új jogszabályt fogadott el, amellyel jóváhagyta az elemek, illetve akkumulátorok területén alkalmazandó uniós szabályok egyszerűsítésére irányuló bizottsági javaslatot.

A fő cél az, hogy az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló, 2023-ban elfogadott uniós rendeletben a kellő gondosságra vonatkozóan megállapított releváns kötelezettségek alkalmazásának kezdőnapját két évvel elhalasszák annak érdekében, hogy az uniós piacon elemeket, illetve akkumulátorokat forgalomba hozó gazdasági szereplőknek több időt biztosítsanak a felkészülésre.

A határidő ennek megfelelőn meghosszabbításra kerül 2025. augusztus 18-ról 2027. augusztus 18-ra.

• Egyszerűsítés: a Tanács elfogadta az akkumulátorokkal kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó szabályokat érintő „stop-the-clock” mechanizmusról szóló jogszabályt (2025. július 18.)

Az Európai Tanács júniusi ülésén az uniós vezetők a munka felgyorsítására szólítottak fel minden érintett területen, annak érdekében, hogy 2030-ra meg lehessen erősíteni Európa védelmi készültségét.

Ezzel összefüggésben arra ösztönözték a Tanácsot és a Parlamentet, hogy gyors ütemben haladjanak előre – a Bizottság által 2025. június 17-én előterjesztett ötödik omnibusz csomag részét képező, – a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomagra irányuló javaslatokkal kapcsolatban.

• Európai Tanács, 2025. június 26.
• Az ötödik omnibusz csomag

A Tanács kialakította álláspontját a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási és átvilágítási követelményeknek az EU versenyképességének fokozása érdekében történő egyszerűsítéséről.

A 2025. február 26-án előterjesztett első omnibusz csomag részét képező bizottsági javaslat célja a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról és átvilágításról szóló irányelvek egyszerűsítése az adatszolgáltatási terhek csökkentése, valamint a kötelezettségek kisebb vállalatokra gyakorolt, leszivárgó hatásának korlátozása révén.

• Egyszerűsítés: a Tanács kialakította álláspontját a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási és átvilágítási követelményekről az EU versenyképességének fokozása érdekében (sajtóközlemény, 2025. június 23.)

A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott arról a rendeletről, amely egyszerűsíti és megerősíti az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmust (CBAM).

A javaslat főbb elemei a következők:

• mentesítés a CBAM-kötelezettségek alól azon importőrök – elsősorban kkv-k és magánszemélyek – számára, akik, illetve amelyek nem lépik túl az importőrönként évi 50 tonna behozott áru szintjén megállapított (az egyes importőrök által behozott éves összesített tömeg alapján kiszámításra kerülő) egységes tömegalapú küszöbértéket
• egyszerűsítési intézkedések a CBAM-áruk azon importőrei számára, akik túllépik a küszöbértéket; ezek az egyszerűsítési intézkedések érinthetik például az engedélyezési eljárást, az adatgyűjtési folyamatokat, a beágyazott kibocsátások kiszámítását, illetve a kibocsátások hitelesítésére vonatkozó szabályokat
• további pontosítások a közös központi CBAM-platform létrehozásával, működtetésével és irányításával kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozására vonatkozó szabályokat illetően

E javaslat – mely része a 2025. február 26-án előterjesztett első omnibusz csomagnak – az adminisztratív terhek, valamint az uniós vállalatokra nehezedő megfelelési költségek csökkentésének célját szolgálja oly módon, hogy ugyanakkor az EU éghajlat-politikai célkitűzései se szenvedjenek csorbát.

• Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM): a Tanács és a Parlament megállapodott a szabályozás egyszerűsítéséről (sajtóközlemény, 2025. június 18.)

A tagállamok képviselői jóváhagyták az InvestEU rendeletnek az alábbiak révén történő módosítására irányuló bizottsági javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspontot:

• az uniós garancia méretének növelése, valamint az InvestEU keretében nyújtott uniós garanciának a következő három régebbi eszköz keretében rendelkezésre álló meglévő kapacitással együttesen történő használatának az előmozdítása: az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze, továbbá az EBB „InnovFin” hitelfinanszírozási eszköze
• a tagállamok InvestEU programhoz való hozzájárulásának megkönnyítése
• az adminisztratív követelmények egyszerűsítése, különösen a kkv-k és a szociális vállalkozások számára

A 2025. február 26-án előterjesztett, második omnibusz csomag részét képező javaslat célja, hogy mintegy 50 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson egyes uniós szakpolitikák támogatására, különösen a versenyképességi iránytűhöz, a tisztaipar-megállapodáshoz, a védelmi ipari politikához és a katonai mobilitáshoz kapcsolódóan.

• A beruházások egyszerűsítése: a Tanács kialakította álláspontját az EU versenyképességének fokozását célzó InvestEU rendeletről (sajtóközlemény, 2025. április 16.)
• Versenyképességi iránytű
• Uniós védelmi készültség

A miniszterek elfogadták az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) egyszerűsítésével kapcsolatos tanácsi tárgyalási álláspontot (általános megközelítés).

Az e javaslattal – mely része a Bizottság úgynevezett „I. omnibusz” egyszerűsítési csomagjának – elérendő cél a CBAM-rendelet egyszerűsítése és az annak való megfelelés költséghatékony javítása anélkül, hogy veszélybe kerülnének a rendelet éghajlat-politikai célkitűzései, tekintve, hogy az importált CBAM-áruk beágyazott kibocsátásának mintegy 99%-a továbbra is a hatály alatt maradna.

• Általános Ügyek Tanácsa, 2025. május 27.

A Tanács véglegesen zöld utat adott a Bizottság arra irányuló javaslatának, hogy:

• két évvel halasszák el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvben a tőzsdén jegyzett kkv-kra, illetve az azon nagyvállalatokra vonatkozóan előírt követelmények alkalmazását, amelyek még nem kezdték meg a beszámolást
• egy évvel halasszák el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv átültetésének határidejét és alkalmazásának (a legnagyobb vállalatokra kiterjedő) első szakaszát

E javaslat – mely része a 2025. február 26-án előterjesztett első omnibusz csomagnak – azt a célt szolgálja, hogy a vállalatokra vonatkozó uniós követelmények kevésbé legyenek összetettek, ugyanakkor az EU gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljai se szenvedjenek csorbát.

• Egyszerűsítés: a Tanács véglegesen zöld utat adott a „stop-the-clock” mechanizmusnak, az EU versenyképességének fokozása és a vállalkozások jogbiztonságának biztosítása céljából (sajtóközlemény, 2025. április 14.)

Az Európai Tanács a márciusi ülésén hangsúlyozta, hogy 2025-nek ugrásszerű változást kell hoznia a versenyképesség fokozása, az egységes piac megerősítése, a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint a sikeres zöld és digitális átállás biztosítása terén, az elfogadott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban.



E tekintetben az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy elsőbbséget kell biztosítani az egyszerűsítésnek és a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésének, és felszólították a Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy:

• dolgozzanak azon, hogy megvalósuljon az adminisztratív terheknek az összes vállalkozás esetében legalább 25%-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés
• vigyék előbbre az egyszerűsítésről szóló, 2025. február 26-án előterjesztett csomagokkal kapcsolatos munkát
• 2025. júniusig fogadják el a fenntarthatósági beszámolásra és átvilágításra vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmust
• a teljes jogalkotási folyamat során tartsák magukat a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekhez

Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő további egyszerűsítési csomagokat, többek között az ipar dekarbonizációjára, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozóan, továbbá folytassa az uniós joganyag felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a meglévő jogszabályok egyszerűsítésének és konszolidálásának módjait.

• Az Európai Tanács ülése, 2025. március 20.

A versenyképességért felelős miniszterek megvitatták a Bizottság által február 26-án javasolt egyszerűsítési intézkedéseket (azaz az ún. omnibusz csomagokat). Ennek során kitértek arra is, hogy vajon az „omnibusz módszernek” köszönhetően a gyakorlatban is gyorsan egyszerűbbé válnak-e a szabályok az érintettek számára, valamint hogy miként lehet biztosítani, hogy az egyszerűsítési intézkedéseket európai és nemzeti szinten is prioritásként kezeljék.

• Versenyképességi Tanács (Belső Piac és Ipar), 2025. március 12.
• Megbeszélés az átfogó egyszerűsítési (omnibusz) csomagokról (az elnökség feljegyzése)

A Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban ülésező miniszterek véleménycserét folytattak az európai versenyképességről, az egyszerűsítésről és az uniós üzleti környezet javításáról.

A Bizottság előterjesztette a fenntarthatóságról, illetve a beruházások egyszerűsítéséről szóló, 2025. február 26-án elfogadott első két omnibusz csomagot.

• Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2025. március 11.
• Az első és második omnibusz csomagra vonatkozó javaslatok

Az Ukrajnával és az európai védelemmel foglalkozó Európai Tanács rendkívüli ülésén az uniós vezetők felszólították a Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy haladéktalanul folytassák a munkát a védelmi készültség jogi és igazgatási kereténekegyszerűsítése terén, továbbá felszólították a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget egy kifejezetten védelmi vonatkozású egyszerűsítési omnibusz csomag számára.

• Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2025. március 6.

Budapesti nyilatkozatukban az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van egy új európai versenyképességi megállapodás végrehajtására, annak érdekében, hogy az EU még szuverénebbé, termelékenyebbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá válhasson.

Kiemelték, hogy az uniós szabályozásnak világosabbnak, egyszerűbbnek és intelligensebbnek kell lennie, hogy jobban szolgálja a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat.

Ezzel összefüggésben a vezetők felkérték a Bizottságot, hogy

• nyújtson be konkrét javaslatokat 2025 első felében arra vonatkozóan, hogy miként lehetne legalább 25%-kal csökkenteni a jelentéstételi követelményeket
• a javaslataiba foglaljon bele „a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatokat és versenyképességi hatásvizsgálatokat”

• Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése, Budapest, 2024. november 7–8.
• Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról