Skip to content

A gyakornokok jogai az EU-ban

A Tanács olyan új szabályokon dolgozik, amelyek célja a gyakornokok munkafeltételeinek javítása annak biztosítása érdekében, hogy ne zsákmányolják ki őket, valamint ne bánjanak velük méltánytalanul.

Gyakornokok az EU-ban

Az EU-ban jelenleg több mint hárommillióan dolgoznak gyakornokként, és ez a szám 2030-ra várhatóan 16%-kal nőni fog.

A szakmai gyakorlat olyan ideiglenes munkatapasztalat-szerző időszak, amelynek keretében a résztvevők tanulhatnak és fejleszthetik készségeiket, és így gyakorlati és szakmai tapasztalatot szerezhetnek.

A Tanács 2025. június 19-én kialakította álláspontját azokról az új szabályokról, amelyek célja, hogy javítsák a gyakornokok munkafeltételeit, biztosítsák, hogy ne részesüljenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a velük összehasonlítható munkavállalók, és megakadályozzák, hogy a munkáltatók úgynevezett „színlelt” szakmai gyakorlatnak álcázzák a rendes munkaviszonyt.

A Tanács és a Parlament jelenleg tárgyal az új irányelv végleges változatáról.

2019-ben az EU-ban a 3,1 millió gyakornok közel fele nem fizetés ellenében dolgozott. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a gyakornokok – különösen a fizetés nélküliek – száma magasabb a becsültnél.

A Tanács iránymutatásokat fog kiadni a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan, különös tekintettel a következőkre:

  • méltányos díjazás
  • szociális védelem
  • egyenlő hozzáférés a kiszolgáltatott csoportok számára

10 európai fiatal közül 8 teljesített legalább egy szakmai gyakorlatot

Egy 2023-as Eurobarométer felmérés, amelyben több mint 26 000, 18 és 34 év közötti személy vett részt, azt mutatta, hogy e személyek 78%-a legalább egy szakmai gyakorlatot teljesített. 21%-uk egy másik uniós országban tette ezt, ami jelentős növekedés a 2013. évi 9%-hoz képest.

Emellett a felmérés résztvevőinek 76%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakmai gyakorlat során hasznos szakmai készségekre tett szert. E tapasztalatot követően 68%-uk talált állást, 39%-uk ugyanazon munkáltatóval, 26%-uk pedig egy új munkáltatóval kötött határozott vagy határozatlan idejű szerződést.

Az élen Németország áll, ahol a szakmai gyakorlatokban való részvétel aránya 90%, a sort pedig Svédországban zárja 53%-kal

Ez a grafikon azt ábrázolja, hogy az egyes uniós országokban a lakosság hány százaléka végzett szakmai gyakorlatot.

Szöveges változat

Ez a grafikon azt ábrázolja, hogy az egyes uniós országokban a lakosság hány százaléka teljesített legalább egy szakmai gyakorlatot, hány százaléka nem teljesített szakmai gyakorlatot, illetve hány százaléka bizonytalan a szakmai gyakorlattal kapcsolatban.

Példák a táblázatban szereplő adatokra:

  • EU-27: a lakosság 19%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 4%-a bizonytalan, 78%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.
  • Belgium: a lakosság 17%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 3%-a bizonytalan, 80%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.
  • Németország: a lakosság 7%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 3%-a bizonytalan, 90%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.
  • Görögország: a lakosság 26%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 3%-a bizonytalan, 71%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.
  • Lengyelország: a lakosság 12%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 3%-a bizonytalan, 86%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.
  • Finnország: a lakosság 34%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 7%-a bizonytalan, 59%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.
  • Svédország: a lakosság 40%-a nem végzett szakmai gyakorlatot, 7%-a bizonytalan, 53%-a pedig legalább egy szakmai gyakorlatot végzett.

Tízből 1 szakmai gyakorlat hat hónapnál hosszabb ideig tart

Egyes esetekben előfordulhat, hogy a szakmai gyakorlatot rendes álláshelyek betöltésére használják fel, ami azt jelenti, hogy a gyakornokok ugyanolyan feladatokat és felelősségi köröket látnak el, mint az alkalmazottak, anélkül, hogy ugyanolyan fizetést kapnának vagy ugyanolyan állásbiztonságot élveznének, mint ők.

Ha egy gyakornok ugyanazon munkáltatónál több szakmai gyakorlatot végez, fennáll annak a kockázata, hogy álcázott munkavállalóként dolgoztatják. Az új jogszabály egyik célja ennek a megakadályozása.

Az ugyanazon munkáltatónál folytatott többszöri szakmai gyakorlatok aránya Magyarországon a legmagasabb: 50%

Ez a táblázat az azon európaiakra vonatkozó adatokat tartalmazza, akik ugyanazon munkáltatónál több szakmai gyakorlatot is végeztek.

Szöveges változat

Ez a táblázat az azon személyekre vonatkozó adatokat tartalmazza, akik ugyanazon munkáltatónál több szakmai gyakorlatot is végeztek.

Az eredmények összefoglalása:

  • Magyarországon (50%), Csehországban (46%) és Litvániában (47%) a legmagasabb azon személyek aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy ugyanazon munkáltatónál több szakmai gyakorlatot végeztek.
  • Luxemburgban a legalacsonyabb az ugyanazon munkáltatónál folytatott többszöri szakmai gyakorlatok aránya (17%). Franciaországban (26%), Belgiumban (31%) és Horvátországban (31%) szintén viszonylag alacsony az arány.
  • Szlovákiában volt a legmagasabb (7%) a „nem tudom” válaszok aránya, ami viszonylag magasabb fokú bizonytalanságra utal a válaszadók között
  • Luxemburgban volt a legalacsonyabb a „nem tudom” válaszok aránya (1%)

Az EU-ban csaknem a gyakornokok fele nem kap fizetést

A legalább egy szakmai gyakorlatot elvégzők 55%-a részesült díjazásban, szemben a 2013. évi 40%-kal.

A fizetett szakmai gyakorlatok aránya Horvátországban a legmagasabb (78%); Belgiumban pedig a legalacsonyabb (39%)

Ez a táblázat arra vonatkozó adatokat tartalmaz, hogy az egyes uniós országokban járt-e díjazás a szakmai gyakorlatokért.

Szöveges változat

Ez a táblázat arra vonatkozó adatokat tartalmaz, hogy az egyes uniós országokban járt-e díjazás a szakmai gyakorlatokért. A válaszadók a következő három lehetőségből választhattak: „Igen”, „Nem,” és „Nem tudom.”

Az eredmények összegzése:

1. Díjazással járó szakmai gyakorlatok („Igen”)

  • A díjazással járó szakmai gyakorlatok aránya Horvátországban (78%), Görögországban (73%) és Szlovéniában (71%) volt a legmagasabb,
  • Luxemburgban (41%) és Belgiumban (39%) pedig a legalacsonyabb

2. Díjazással nem járó szakmai gyakorlatok („Nem”)

  • A díjazással nem járó szakmai gyakorlatok aránya Luxemburgban (58%) és Litvániában (56%) volt a legmagasabb,
  • Görögországban (26%) és Szlovéniában (26%) pedig a legalacsonyabb

3. Bizonytalan („Nem tudom”):

  • a „nem tudom” válaszok aránya (4%) Szlovákiában volt a legmagasabb,
  • míg számos országban – köztük Észtországban, Írországban, Görögországban és Franciaországban – egyaránt alacsony (1%) volt

Szociális védelem

Az EU-ban a gyakornokok egynegyede nem részesül szociális védelemben. Konkrétabban, a válaszadók 61%-a számolt be arról, hogy szakmai gyakorlata alatt teljes mértékben vagy részben hozzáfért a szociális védelemhez, 27%-uk ezzel szemben arról, hogy egyáltalán nem.

A válaszadók 69%-a állította, hogy legutóbbi szakmai gyakorlata során a munkafeltételei – a felszerelés, a munkaidő és a bánásmód tekintetében – egyenértékűek voltak a rendes alkalmazottakéval.

A szociális védelemhez való hozzáférés aránya Ausztriában volt a legmagasabb (49%); Belgiumban és Cipruson pedig a legalacsonyabb (24%)

Ez a táblázat azt mutatja be, hogy az Európában végzett szakmai gyakorlatuk során a gyakornokok milyen mértékben és milyen arányban férnek hozzá a szociális védelemhez.

Szöveges változat

Ez a táblázat azt mutatja be, hogy a különböző uniós országokban végzett szakmai gyakorlatuk során a gyakornokok milyen mértékben és milyen arányban férnek hozzá a szociális védelemhez.

Az eredmények összegzése:

  • teljes körű hozzáférés a szociális védelemhez:

    • Ausztriában (49%) és Finnországban (48%) volt a legmagasabb azon válaszadók aránya, akik arról számoltak be, hogy a rendes munkavállalókkal azonos mértékben részesültek szociális védelemben.
    • Belgiumban (24%) és Dániában (25%) volt a legalacsonyabb a teljes körű hozzáférés aránya
  • részleges hozzáférés a szociális védelemhez:

    • a Cseh Köztársaság (38%) és Szlovénia (34%) számolt be a szociális védelem egyes elemeihez hozzáféréssel rendelkező válaszadók legmagasabb arányáról
    • a részleges hozzáféréssel rendelkezők aránya Észtországban (12%) és Luxemburgban (15%) volt a legalacsonyabb
  • a szociális védelemhez való hozzáférés hiánya:

    • Finnországban (7%) és Svédországban (9%) volt a legalacsonyabb azon válaszadók aránya, akik arról számoltak be, hogy nem részesültek szociális védelemben
    • a hozzáféréssel nem rendelkezők aránya Belgiumban (36%) és Cipruson (35%) volt a legmagasabb.
  • bizonytalanok:

    • a jelentős bizonytalanságot jelző, „nem tudom” válaszok aránya Luxemburgban (30%) és Finnországban (23%) volt a legmagasabb,
    • Görögországban (7%) és Romániában (7%) pedig a legalacsonyabb

Egyenlőtlenségek a szakmai gyakorlatokhoz való hozzáférés eloszlása terén

Az Európai Bizottság szerint a kiszolgáltatott csoportok számára kihívást jelent az egyenlőtlen hozzáférés – különösen a magas színvonalú, illetve a határokon átnyúló lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférés. A fizetéssel nem járó szakmai gyakorlatok esetében még inkább ez a helyzet.

Az Eurobarométer válaszadóinak 40%-a úgy véli, hogy a migráns hátterű fiatalok, a hátrányos helyzetű társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó fiatalok és a fogyatékossággal élő személyek akadályokba ütköznek a szakmai gyakorlatokhoz való hozzáférés terén.

A felmérés azt is megállapította, hogy a szakmai gyakorlatot nem teljesítők 18%-a nem talált szakmai gyakorlatot, 16%-uk információhiánnyal küzdött, 10%-uk pedig nem rendelkezett a részvételhez szükséges pénzügyi erőforrásokkal.

A szakmai gyakorlatot nem teljesítők 10%-a nem rendelkezett a részvételhez szükséges pénzügyi erőforrásokkal

Ez az ábra szemlélteti, hogy az EU-ban az egyének milyen okok miatt nem vettek részt szakmai gyakorlaton.

Szöveges változat

Ez a táblázat azokat az okokat mutatja be, amelyek miatt az EU-ban az egyének nem vettek részt szakmai gyakorlaton.

  1. fő ok:
  • a leggyakoribb ok, amiért nem vállaltak szakmai gyakorlatot, az érdeklődés hiánya volt (36%)
  1. egyéb okok:
  • a válaszok 18%-a szerint nem találtak gyakornoki helyet; ezt az információ hiánya követte (16%)
  • a válaszadók 10%-a hivatkozott pénzügyi akadályokra (arra, hogy nem rendelkezett a részvételhez szükséges pénzügyi erőforrásokkal)
  • a szükséges készségek hiányát a válaszadók 8%-a jelölte meg okként
  • a válaszadók 20%-a egyéb, meg nem határozott okot jelölt meg
  • a válaszadók 8%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, miért nem vett részt szakmai gyakorlaton

Legutóbbi frissítés: 2025. augusztus 17.