Törökország
Törökország 1999 decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt, és 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások 2018 júniusa óta szünetelnek. Az EU és Törökország együttműködik a közös érdekű területeken.
Bővítés
Uniós tagság iránti kérelem
Törökország 1987-ben kérelmezte az akkori Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozását.
Az Európai Tanács az 1999. decemberi helsinki ülésén megadta Törökországnak az uniós tagjelölti státuszt.
Csatlakozási tárgyalások
Az Európai Tanács a 2004. december 16-i és 17-i ülésén úgy határozott, hogy Törökország elegendő mértékben teljesíti a csatlakozási tárgyalások megnyitására vonatkozó kritériumokat.
A Tanács 2005. október 3-án megállapodott a Törökországgal folytatandó tárgyalások keretéről. Ugyanezen a napon kormányközi konferencia keretében megkezdődtek az EU és Törökország közötti tárgyalások.
A Tanács 2008 februárjában elfogadta a Törökországgal létrejött csatlakozási partnerség módosított változatát. Ez segítséget nyújt Törökország számára a majdani uniós tagságra való felkészüléshez azáltal, hogy felvázolja a legfontosabb kiemelt területeket, és mérceként szolgál a reformok terén elért eredmények értékeléséhez.
2018 júniusában a Tanács első alkalommal állapította meg, hogy Törökország még jobban eltávolodott az EU-tól, továbbá hogy a török csatlakozási tárgyalások ennélfogva gyakorlatilag leálltak és egyetlen további fejezet megnyitását vagy lezárását sem lehet fontolóra venni.
- Az Európai Tanács következtetései, 2004. december 16–17.
- A Tanács határozata a Törökországgal létrejött csatlakozási partnerségről, 2008. február 18.
- A Tanács következtetései a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról, 2018. június 26.
A csatlakozási konferencia ülései
Csatlakozási tárgyalásokra az uniós tagállamok, valamint a tagjelölt ország miniszterei és nagykövetei közötti kormányközi konferenciák keretében kerül sor. Ezeket gyakran csatlakozási konferenciának is nevezik. A tárgyalások a közös jogok és jogszabályok gyűjteményére (az uniós vívmányokra) terjednek ki. A folyamat szakaszait különböző fejezetek, illetve témakörök alkotják, amelyek más-más szakpolitikai területtel foglalkoznak. A csatlakozási konferenciák miniszteri vagy miniszterhelyettesi szinten zajlanak.
Mielőtt megrekedtek a csatlakozási tárgyalások, az EU és Törökország 12 ilyen ülést tartott. A legutóbbi, 2016. június 30-i ülésen a konferencia keretében megnyitották a tárgyalásokat a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekkel foglalkozó 33. fejezetről. 2006-ban a Tanács arra jutott, hogy nem nyitható meg a Törökország által Ciprus tekintetében alkalmazott korlátozásokat érintő nyolc fejezet, és további fejezetek sem zárhatók le ideiglenesen mindaddig, amíg Törökország nem teljesíti az EU–Törökország társulási megállapodás (az Ankarai Megállapodás) kiegészítő jegyzőkönyvével kapcsolatos kötelezettségvállalásait.
A csatlakozási tárgyalások részeként a felek 16 fejezetet nyitottak meg. Ezek egyikét ideiglenesen le is zárták.
Az eredmények éves áttekintése
A Tanács rendszerint minden évben következtetéseket fogad el a bővítésről, amelyben számba veszi, hogy az uniós tagjelölti státusszal rendelkező országok és az EU partnerei – így többek között Törökország – milyen előrelépéseket tettek az európai integráció felé vezető útjukon.
Politikai együttműködés
Az EU és Törökország 1963-ban társulási megállapodást kötött – ez az ún. Ankarai Megállapodás. A megállapodás arra irányul, hogy elmélyítse a politikai kapcsolatokat és a gazdasági integrációt. A kétoldalú kapcsolatok áttekintése céljából társulási tanács jött létre, amely legutóbb 2019 márciusában ülésezett.
Bár az EU és Törökország közötti általános kapcsolatrendszer keretét Törökország uniós tagjelölti státusza határozza meg, a csatlakozási tárgyalások jelenleg holtponton vannak. Az EU felszólította Törökországot, hogy tegyen eleget a tárgyalási keret alapján fennálló kötelezettségeinek, és az összes uniós tagállam vonatkozásában hajtsa végre a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét.
Az Európai Tanács vonatkozó – különösen a 2021. márciusi és júniusi – következtetéseivel összhangban az EU készen áll arra, hogy fokozatos, arányos és visszafordítható módon együttműködjön Törökországgal annak érdekében, hogy magasabb szintre emelje a közös munkát több közös érdekű területen, köztük a következőkön:
- migráció
- terrorizmus elleni küzdelem
- népegészségügy
- klímapolitika
- regionális kérdések
Ebből a célból az EU és Törökország magas szintű párbeszédeket, vezetői találkozókat és kétoldalú csúcstalálkozókat tartott e kérdések megvitatása céljából.
Az Európai Tanács 2023 júniusában felkérte az Unió főképviselőjét és a Bizottságot, hogy tekintsék át a kapcsolatok állását. 2023 novemberében a főképviselő és az Európai Bizottság közös közleményben ismertette az aktuális helyzetet több kulcsfontosságú terület, így például a politika, a regionális stabilitás, a külpolitika, a gazdaság, a kereskedelem és a migráció vonatkozásában. Ajánlásokat is kiadtak a kapcsolatok előmozdítása céljából. Követő intézkedésként az uniós vezetők 2024 áprilisában azzal a feladattal bízták meg a tagállamok állandó képviselőit, hogy folytassák a közleménnyel és az ajánlásokkal kapcsolatos munkát.
- Sajtónyilatkozat az EU–Törökország Társulási Tanács 2019. március 15-én Brüsszelben tartott 54. ülését követően
- Az Európai Tanács tagjainak nyilatkozata, 2021. március 25.
- Az Európai Tanács következtetései, 2021. június 24–25.
- Az Európai Tanács következtetései, 2023. június 29–30.
- 2023. évi közös közlemény az EU és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról (Európai Bizottság)
- Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2024. április 17–18.
Gazdaság és kereskedelem
A társulási megállapodásnak köszönhetően bővültek az EU és Törökország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, különösen a vámunió 1996-os hatálybalépése óta.
A vámunió hatálya az összes ipari termékre kiterjed, a mezőgazdasági, szén- és acéltermékekre viszont külön kereskedelmi megállapodások vonatkoznak. A Tanács felszólította Törökországot, hogy tegyen eleget a vámunió teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségeinek. Ennek keretében fel kell számolni azokat a kereskedelmi akadályokat és a velük egyenértékű, a kereskedelmet hátráltató egyéb tényezőket, amelyek nem egyeztethetők össze az említett kötelezettségekkel, és biztosítani kell, hogy a vámunió alkalmazása az összes uniós tagállam vonatkozásában ténylegesen megvalósuljon.
Az EU Törökország első számú, Törökország pedig az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere. 2022-ben az EU és Törökország 198,1 milliárd euró összértékben folytatott kereskedelmet egymással, ami az EU teljes külkereskedelmének 3,6%-át tette ki.
Törökország jogosult arra, hogy uniós pénzügyi támogatásban részesüljön az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz forrásaiból.
EU-Türkiye trade relations (Infografika)
Stabilitás a Földközi-tenger keleti térségében
Az EU-nak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térségében stabil és biztonságos környezet alakuljon ki, és számos alkalommal felszólította Törökországot, hogy enyhítse a feszültségeket a térségben, tartsa tiszteletben az uniós tagállamok mindegyikének szuverenitását és területi integritását, továbbá fenntartható módon mozdítsa elő a jószomszédi kapcsolatokat.
A kelet-mediterrán – különösen a ciprusi – gázkészletek felfedezését követően az EU elítélte a Törökország által folytatott jogellenes fúrási tevékenységeket, és felszólította az országot, hogy mindegyik uniós tagállam szuverenitását tartsa tiszteletben, felségvizeikre és légterükre vonatkozóan is. A Tanács 2019. november 11-én elfogadta a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel létrehozott szankciórendszert. E szankciórendszer hatályát a Tanács legutóbb 2025. november 30-ig hosszabbította meg.
Az EU teljes mértékben elkötelezett a ciprusi probléma ENSZ keretében történő átfogó rendezése és a tárgyalások újraindítása mellett.
Migráció
Törökország közel 4 millió menekültnek ad otthont, és az elmúlt kilenc évben a legtöbb menekültet fogadta be azt követően, hogy a szíriai polgárháború elől menedéket keresők példátlanul nagy számban érkeztek a területére. Az uniós és a török vezetők 2016 márciusában együttes nyilatkozatot adtak ki az általuk elért megállapodásról, melynek értelmében fellépnek a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal mentén megvalósuló irreguláris migráció ellen, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék az embercsempészek üzletszerű tevékenységét.
Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is érvényt szerezzen a nyilatkozatban foglaltaknak, és – a nemzetközi és az uniós joggal összhangban – prioritásként határozta meg a hatékony határigazgatást, az irreguláris érkezések megelőzését, valamint a visszaküldések újraindítását.
A Törökországban élő menekültek életkörülményeinek javítása érdekében az EU 2015-ben külön eszközt hozott létre, amely eddig 6 milliárd euró összegű finanszírozást mozgósított.
Vízumliberalizáció
Az EU és Törökország 2013-ban párbeszédet indított a vízumliberalizációról. A párbeszéd keretében ütemterv készült a vízummentességi rendszer megvalósításáról; ez 72 pontban határozza meg a Törökország által teljesítendő követelményeket. A folyamat még nem zárult le.
Földrengés Törökországban és Szíriában
A Törökországot és Szíriát 2023 februárjában sújtó pusztító földrengéseket követően az EU aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, hogy segítséget nyújtson a bajbajutottaknak. Ennek keretében többek között kutató- és mentőcsapatokat, valamint ideiglenes lakóegységeket küldött a helyszínre.
Legutóbbi frissítés: 2025. december 16.