Fordított héa-adózási mechanizmus a héacsalás megelőzésére

A Tanács jelenleg egy olyan tanácsi irányelvjavaslaton dolgozik, amely lehetővé tenné egy ún. általános fordított héa-adózási mechanizmus alkalmazását a vállalatok közötti olyan belföldi tranzakciók esetében, amelyek 10 000 eurónál magasabb összegű árura vagy szolgáltatásra vonatkoznak. A fordított adózási mechanizmus csak bizonyos feltételek mellett lenne alkalmazható.

Az általános fordított mechanizmus azt jelenti, hogy nem a termék értékesítőjére, illetve a szolgáltatás nyújtójára, hanem a vevőre hárul az ügylet utáni adóbevallás -és fizetés kötelezettsége.

A mechanizmus alkalmazása eltérést jelentene a hatályos uniós héaszabályozás főbb általános elveitől, ezért bevezetéséhez a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv módosítására van szükség. A javaslat értelmében az eltérést meghatározott időtartamra engedélyeznék, és az irányelvjavaslatban előírt feltételeket teljesítő tagállamok önkéntesen vehetnének részt a rendszerben.

A változtatással azon tagállamoknak kívánnak segítséget nyújtani, amelyekben a héacsalás különösen nagy méreteket ölt, viszont nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az ellene folytatandó fellépéshez, például a „körhintacsalás”, más néven az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett héacsalás esetében.

Az irányelvjavaslat meghatározott időre kínálna megoldást, amely alatt az értékesítés utáni héát a rendeltetési országban kellene megfizetni.

• Javaslat – A Tanács irányelve az általános fordított adózási mechanizmus ideiglenes alkalmazásáról
• A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről

Mi indokolta a javaslat előterjesztését?

Az új szabályozást azok az uniós tagállamok kérték, amelyek a héacsalás – különösen a körhintacsalások – következtében rendkívül magas adóbevételtől esnek el.

Az Európai Bizottság szerint a héabevétel-kiesés (a tervezett héabevétel és az adóhatóságok által ténylegesen beszedett héa közötti különbség) az EU-ban megközelítette a 160 milliárd eurót, és ebből mintegy 50 milliárd EUR a határokon átnyúló csalásoknak tudható be (2013-as adatok).

A fordított adózási mechanizmus a jelenlegi rendszerben is alkalmazható, azonban nem általánosan. E lehetőség egyelőre csak néhány ágazatra korlátozódik, és időben is behatárolt. A mechanizmust a 2013/43/EU tanácsi irányelvvel vezették be.

Mit jelent a „körhintacsalás” vagy „eltűnő kereskedő” révén elkövetett héacsalás?

A körhintacsalást jellemzően vállalatok közötti, határokon átnyúló ügyletek esetében követik el az EU-ban.

A hatályos uniós héaszabályozás értelmében az Unión belüli vállalkozások közötti (B2B), határokon átnyúló értékesítés héamentes; a héát a termékeket és szolgáltatásokat a rendeltetési ország piacán értékesítő eladónak kell befizetnie az állami költségvetésbe (a héát az eladó szedi be).

A termékek uniós tagállamok közötti mozgása tehát két ügyletre bontható:

• az Unión belüli termékértékesítés héamentes
• az Unión belüli termékbeszerzés a rendeltetési országban héaköteles, a héát az eladó szedi be

Hogyan működik a körhintacsalás vagy eltűnő kereskedő révén elkövetett héacsalás?

A csalásban több olyan vállalat vesz részt, amelyek egy másik uniós országban levő szállítótól („csatorna” társaság) héamentesen importált termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenek egymásnak a belföldi piacon.

A láncban található egyik vállalat – többnyire az importőr – nem fizeti be a héát az állami költségvetésbe annak ellenére, hogy a vevőjének továbbszámlázta, ezáltal csalást követ el, majd az ügyletet követően hirtelen nyomtalanul eltűnik (innen van az „eltűnő kereskedő” elnevezés). Így a termékeket vagy szolgáltatásokat felhasználó országban lehetetlenné válik az adó behajtása. A láncban soron következő vevők azonban a termékek továbbértékesítésekor visszaigénylik a héát az állami költségvetésből. Még az is előfordulhat, hogy a termékek vagy szolgáltatások a valóságban el sem mozdulnak a helyükről, vagy akár csak papíron léteznek.

A „körhinta” elnevezést az indokolja, hogy a belföldi piaci értékesítési láncban részt vevő utolsó vevő végül eladja az árut a legelső beszállítónak, tehát annak, amelyik behozta az országba, és az egész folyamat indulhat elölről. Az utolsó ügylet határokon átnyúló lévén újra héamentes.

A csalási módszer alkalmazható a belföldi piacon belül is.

A fordított adózási mechanizmus keretében az eladó helyett végső soron a vevő lesz köteles befizetni a héát az állami költségvetésbe. Ezáltal várhatóan csökkenni fog a héacsalás kockázata.

A javaslat fő pontjai

A jogalkotási eljárás

Az irányelvtervezetet különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, azaz az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács egyhangú szavazata szükséges. A Tanács jogilag nem köteles figyelembe venni a Parlament véleményét, azonban a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint nem hozhat határozatot addig, amíg meg nem kapta a véleményt.

A mechanizmus alkalmazásának feltételei

A javaslat értelmében valamely tagállam az alábbi feltételek teljesítése esetén alkalmazhatja az általános fordított adózási mechanizmust:

• a tagállam héabevétel-kiesése legalább öt százalékponttal meghaladja a héabevétel-kiesés európai medián értékét
• a körhintacsalás a teljes héabevétel-kiesésnek több mint 25%-át idézi elő a tagállamban
• a tagállam bizonyítja, hogy a hagyományos intézkedések nem elegendőek az ilyen jellegű csalások elleni küzdelemhez

A javaslat ezenfelül előírja, hogy az Európai Bizottságnak három hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a követelmények teljesítésétől függően jóváhagyja vagy elutasítsa egy tagállamnak a mechanizmus alkalmazása iránti kérelmét.

Szomszédos tagállamok

A javaslat értelmében bizonyos feltételek esetén az általános fordított adózási mechanizmust alkalmazó tagállammal határos tagállam számára is engedélyezni kell a mechanizmus alkalmazását.

A mechanizmus hatályon kívül helyezése

Az irányelvtervezet szerint, amennyiben a mechanizmus bevezetése jelentősen kedvezőtlen kereskedelmi hatásokat fejtene ki az EU belső piacán, hat hónap elteltével, visszaható hatály nélkül hatályon kívül kell helyezni.

Határidő

A javaslat értelmében a mechanizmust 2022. szeptember 30-ig kell hatályban tartani. Ezt követően a Bizottság értékelni fogja a helyzetet.