Egyeztetőbizottság

Mi az egyeztetőbizottság?

A rendes jogalkotási eljárás keretében egyeztetőbizottság hívható össze, ha a Tanács valamely jogalkotási javaslat második olvasata során nem fogadja el a Parlament módosításait. Az egyeztető szakasz az utolsó esély arra, hogy a két társjogalkotó között megállapodás szülessen.

Amennyiben az egyeztetőbizottság keretében nem sikerül megállapodásra jutni, a jogszabályt nem lehet elfogadni.

Az egyeztetőbizottság a 27 tagállam képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőjéből áll. Az elnöki feladatokat a Parlament elnöke és a Tanács soros elnöksége látja el társelnökökként. Az üléseken részt vesz a Bizottság is, amely törekszik az álláspontok közelítésére.

Az egyeztetőbizottságról az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikke rendelkezik.

• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikke

Napjainkban nem gyakori eljárás

1999 óta a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogszabályoknak mindössze 9%-ával kapcsolatban zajlott egyeztetés.

Jelenleg a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozó jogszabályok több mint 90%-át az első olvasat végén vagy a második olvasat elején fogadják el.

2014 és 2025 között egyetlen egyeztetési eljárás sem zajlott.

2026-ban több mint 10 év után először hívtak össze egyeztetőbizottságot, a légi utasok jogairól szóló javaslat kapcsán.

Hogyan zajlik az egyeztetés?

Az egyeztetőbizottságot a javasolt jogszabály második olvasatának végét követően legkésőbb hat héttel (vagy meghosszabbítás iránti kérelem esetén nyolc héttel) össze kell hívni. A cél az, hogy a két intézmény által második olvasatban elfogadott álláspontok alapján megállapodás szülessen egy közös szövegtervezetről.

Az egyeztetőbizottságnak ezután 6 hét áll rendelkezésére a közös szövegtervezet kialakítására. Ez a határidő a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére legfeljebb két héttel meghosszabbítható.

Amennyiben e határidőn belül nem sikerül megállapodásra jutni, a javasolt jogszabályt nem lehet elfogadni.

Ha az egyeztetőbizottság jóváhagy egy közös szövegtervezetet, azt a Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia. Erre a jogalkotási javaslat harmadik olvasatában kerül sor. E harmadik olvasat során a közös szövegen nem lehet változtatni. Mindkét intézménynek hat hét áll rendelkezésére, hogy szavazzon a szóban forgó jogi aktusról. Ez a határidő legfeljebb két héttel meghosszabbítható.

A szöveg elfogadásához:

• az Európai Parlamentben a leadott szavazatok abszolút többségére,
• a Tanácsban pedig minősített többségre van szükség

Ha akár a Parlament, akár a Tanács a megadott határidőn belül nem szavaz a közös szövegtervezetről vagy elutasítja azt, a javasolt jogszabályt nem fogadják el.

Ebben az esetben a Bizottság új jogalkotási javaslatot nyújthat be a témában.

További információk