"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Bel- és Igazságügyi Tanács (Igazságügy), 2024. december 13.
Főbb eredmények
A migránscsempészés elleni küzdelem
A Tanács általános megközelítést alakított ki arra az irányelvjavaslatra vonatkozóan, amely minimumszabályokat állapít meg a migránscsempészés megelőzése érdekében. (Az általános megközelítés a tagállamok közös álláspontját jelenti.) E jogszabály a jelenleg hatályos – 2002-ben elfogadott – uniós jogi keretet hivatott felváltani. A javaslat célja, hogy közelítse egymáshoz a tagállamok olyan kérdésekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseit, mint a migránscsempészés fogalommeghatározása és szankcionálása.
A migránscsempészés révén a bűnözői csoportok milliókat keresnek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek kárára. E bűncselekmény üldözése és a vonatkozó büntetőjogi felelősségre vonás prioritást jelent az uniós országok számára.
Tuzson Bence, Magyarország igazságügyi minisztere
2023-ban megközelítőleg 380 000 szabálytalan határátlépést észleltek az EU külső határain. Az Europol becslései szerint az EU területére eljutó irreguláris migránsok több mint 90%-a embercsempészek szolgáltatásait veszi igénybe.
A gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem
A gyermekek szexuális bántalmazásával és szexuális kizsákmányolásával szembeni küzdelem céljából a miniszterek megállapodtak álláspontjukról, és általános megközelítést alakítottak ki arról a javaslatról, amelynek célja a 2011. évi irányelv aktualizálása a gyermekek szexuális bántalmazására és szexuális kizsákmányolására vonatkozó büntetőjogi rendelkezések megerősítése érdekében. A szóban forgó jogszabálynak az Európai Bizottság által 2024 februárjában javasolt aktualizálása arra hivatott, hogy kibővítse a gyermekek szexuális bántalmazása, illetve szexuális kizsákmányolása bűncselekményének fogalommeghatározását (ideértve az új online eszközök által lehetővé tett vagy elősegített ilyen jellegű bűncselekményeket is), valamint biztosítsa e bűncselekmények hatékonyabb kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását. Emellett szigorúbb szankciókat vezet be, és konkrétabb követelményeket ír elő a megelőzésre és az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozóan.
A fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat kulcsfontosságú elemeiről a mai napon létrejött részleges általános megközelítés döntő fontosságú lépést jelent abból a célból, hogy az EU-t vonzóbbá tegyük a befektetők számára.
E javaslat a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv egyik kezdeményezése. Célja, hogy a fizetésképtelenségi eljárások célzott harmonizálása révén ösztönözze az egységes piacon belüli, határokon átnyúló beruházásokat. A javaslat céljai konkrétabban a következők: annak biztosítása, hogy a hitelezők a lehető legtöbb értéket szerezhessék vissza a felszámolt társaságtól; a fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságának javítása, valamint a visszaszerzett érték kiszámíthatóbb és méltányosabb felosztása a hitelezők között. A határokon átnyúlóan működő befektetőknek ugyanis jelenleg 27 különböző fizetésképtelenségi szabályt kell figyelembe venniük, amikor egy befektetési lehetőséget vizsgálnak.
MI-rendszerek kifejlesztése az igazságszolgáltatás területén
A munkaebéd alkalmával a miniszterek megbeszélést folytattak arról, hogy milyen lehetőségek vannak az igazságszolgáltatási rendszerek MI-eszközeinek közös kifejlesztésére. Beszéltek arról is, hogy miként lehet meghatározni az ilyen kezdeményezések céljára legalkalmasabb MI-eszközöket. Az olyan érzékeny területek esetében, mint az igazságügy, az MI-eszközök fejlesztése erőforrás-igényes feladat, így az erre irányuló erőfeszítések európai szintű összefogása előnyökkel járhat.
Az MI már most is hatást gyakorol az igazságügyi ágazatra, e hatás pedig a jövőben csak fokozódni fog. A szóban forgó fejlesztések elősegíthetik a bírósági eljárások időben történő lefolytatását, valamint javíthatják azok hatékonyságát és eredményességét. A józan ész azt diktálja, hogy ezt a fejlesztést az Unió szintjén együttműködve irányítsuk, ezáltal pedig közösen élvezzük annak előnyeit.
Tuzson Bence, Magyarország igazságügyi minisztere
A miniszterek e témával kapcsolatban következtetéseket is jóváhagytak.
Mivel az uniós büntetőjog az elmúlt 20 évben jelentős fejlődésen ment keresztül, a miniszterek eszmét cseréltek a büntetőjog területén felmerülő jövőbeli igényekről és különösen arról, hogy kívánatos volna-e a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó jogi keret esetleges megszilárdítása. A miniszterek nagy többsége azon véleménynek adott hangot, hogy a hangsúlyt a meglévő szabályok végrehajtására, valamint az új javaslatok esetében a hatályos uniós büntetőjogi kerettel való összhangra kell helyezni.
Az uniós büntetőjog jövőjével kapcsolatos megbeszélések egy másik szempontját pedig az azon eszközökre vonatkozó mintarendelkezések kidolgozása képezte, amely eszközök büntető anyagi jogi minimumszabályokat foglalnak magukban. Egyetértés volt abban, hogy a tagállamok biztosítani kívánják azt, hogy az uniós büntetőjog kulcsfontosságú rendelkezéseibe bekerüljön legalább néhány standardizált szövegezési elem. A miniszterek továbbá széleskörűen támogatták azt, hogy folytatódjon a nem kötelező erejű mintarendelkezésekről folyó munka annak érdekében, hogy sikerüljön egyetértésre jutni a többi uniós intézménnyel.
Két elnökségi jelentés is kiadásra került egyrészt a mintarendelkezésekről, másrészt pedig általánosságban az uniós büntetőjog jövőjéről.
Kölcsönös értékelés: az európai nyomozási határozat megerősítése
Az elnökség ismertette a kölcsönös értékelések tizedik fordulójának zárójelentését. Ennek a rendszeresen lefolytatott gyakorlatnak a középpontjában ezúttal az európai nyomozási határozat végrehajtása állt.
A kölcsönös értékelések olyan szakértői értékelések, amelyek keretében a tagállamok értékelik egymást a bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályok és eszközök végrehajtása tekintetében. A mechanizmus célja:
gyakorlati megoldásokat találni az EU-ban a szervezett bűnözés ellen zajló küzdelem terén
javítani az európai igazságügyi együttműködést
megosztani a tagállamok között a legjobb gyakorlatokat
A Tanács koordinálja az értékelési folyamatot és jelentéseket, valamint következtetéseket és ajánlásokat készít.
A kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem
Ahogyan korábban a belügyminiszterek ülésén is, az elnökség beszámolt a kábítószer-kereskedelemmel és a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem terén elért előrehaladásról. Az elnökség különösen a Szervezett Bűnözés Elleni Európai Igazságügyi Hálózattal kapcsolatos tevékenységeket emelte ki, valamint azokat, amelyek a kiemelt harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködés megerősítésére irányulnak.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja: a büntetlenség elleni küzdelem
Az elnökség tájékoztatást nyújtott a legfrissebb fejleményekről az Ukrajna vonatkozásában a büntetlenség ellen folytatott küzdelem terén történő uniós intézkedésekkel kapcsolatban. Az EU, a tagállamok és a nemzetközi szereplők intézkedései között szerepelt a tagállami igazságügyi szakértők Ukrajnába küldése, az Ukrajnában állítólagosan elkövetett bűncselekményeket felderíteni hivatott közös nyomozócsoport felállítása, valamint az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ létrehozása.
Eleget téve a nemzetközi közösség – azon belül a Tanács – azon felhívásának, hogy csatlakozzon a Római Statútumhoz, Ukrajna október 25-én letétbe helyezte az ENSZ főtitkáránál a Római Statútumot megerősítő okiratot. A Római Statútum 2025. január 1-jén lép hatályba Ukrajnában.
Jogalkotási és operatív tervezés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül
Az elnökség felvázolta az aktuális helyzetet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokkal kapcsolatosan: e dokumentumot a Tanács december 12-én jóváhagyta. Ezek az iránymutatások a következő öt évre meghatározzák az e területet érintő uniós szakpolitika irányát.
A stratégiai iránymutatások alapvető fontosságú eszközt jelentenek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó uniós politika irányvonalának kialakításához, valamint keretet biztosítanak a 2024–2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend releváns szempontjainak végrehajtásához.
Az elnökség naprakész tájékoztatást nyújtott a hatékony bűnüldözést célzó adathozzáféréssel foglalkozó magas szintű munkacsoport munkájáról – a munkacsoport zárójelentése alapján.
Egyéb kérdések
Ahogy a belügyminiszterek ülésén is, az elnökség beszámolt a delegációknak az EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórumról, amelyre a montenegrói Budvában került sor 2024. október 28. és 29. között. Az elnökség a Bizottsággal közösen tájékoztatta a résztvevőket az antiszemitizmus elleni küzdelem terén bekövetkezett fejleményekről. A Bizottság ezenfelül ismertette az elektronikus bizonyítékokról szóló megállapodással kapcsolatos EU–USA tárgyalások aktuális állását is.
Az EU Tanácsának soron következő, lengyel elnöksége ismertette munkaprogramját.
