Skip to content

Környezetbarátabb közlekedés és szállítás

Ahhoz, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség, fontos, hogy a közlekedési ágazat fenntarthatóbbá váljon. Az Európai Unió ezért arra törekszik, hogy fenntarthatóbbá tegye a mobilitást, ugyanakkor a konnektivitást is biztosítsa.

Miért fontos a közlekedés és a szállítás az éghajlat-politikai célok elérésében?

Az európai klímarendelet elfogadásakor az uniós országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2050-ra klímasemlegessé teszik az EU-t. E cél elérése érdekében az EU-nak 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkentenie üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ezt követően 2050-ig fokozatosan csökkenteni fogja a kibocsátásokat.

Ahhoz, hogy ebből kivegye a részét, a közlekedési ágazatnak át kell alakulnia: 2050-re 90%-kal csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest).

A közlekedésből származik az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának az egynegyede

A közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának megoszlását mutató kördiagram. A jelmagyarázat szerint a kibocsátás 71%-a származik a közúti közlekedésből, 14,4%-a légi közlekedésből, 13,5%-a hajózásból, 0,5%-a vasúti közlekedésből, további 0,5%-a pedig egyéb forrásokból.
Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

A kibocsátások csökkentése lassabban halad a közlekedés területén, mint más gazdasági ágazatokban. Míg más ágazatokban jelentősen csökken a kibocsátás, a közlekedésből származó kibocsátás növekedett az elmúlt években. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az uniós személy- és áruszállítás hatékonyabbá váljon, és kevésbé függjön a fosszilis tüzelőanyagoktól.

Hogyan próbálja csökkenteni az EU a közlekedésből származó kibocsátásokat?

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag több mint egy tucat jogalkotási javaslatból áll, amelyek célja, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A javasolt csomag a tisztább technológiák, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés előmozdítása mellett az uniós jogszabályoknak a klímacélokkal történő összehangolására irányul.

A számos eltérő ágazatot érintő javaslatok a meglévő szabályozás naprakésszé tétele mellett új szabályok bevezetését is magukban foglalták. Az érintett ágazatok között szerepelt többek között az energetikai ágazat, az ipar, az épületek energiahatékonysága és a mobilitás, a javaslatok sora pedig a szén-dioxid-árazás felülvizsgálatától egészen a megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekig terjedt. Számos javaslat közvetlenül érintette a közlekedés területét, például:

  • az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára irányuló javaslatok
  • új, a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása
  • a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó új szén-dioxid-kibocsátási előírások (2035-től minden új gépjárműnek kibocsátásmentesnek kell lennie)
  • az alternatív üzemanyagok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra előmozdítása

A Tanács 2023 és 2024 folyamán elfogadta a javaslatokat.

Az árufuvarozás környezetbarátabbá tétele

Az árufuvarozás környezetbarátabbá tétele további kulcsfontosságú lépés a kibocsátások csökkentése felé, mivel az árufuvarozás területén keletkezik a közlekedéssel, illetve szállítással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás több mint 30%-a, miközben a szállított árumennyiség további növekedésére lehet számítani. Az Európai Bizottság 2023 júliusában javaslatcsomagot terjesztett elő az árufuvarozás hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételére, valamint ennek részeként a környezetkímélőbb megoldások, például a vasúti árufuvarozás és a belvízi szállítás előmozdítására.

A Tanács 2023 decemberében elfogadta álláspontját az intézkedéscsomag egyik elemeként javasolt új rendeletre, amely az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításának és megosztásának javítására irányul. Ennek köszönhetően a fogyasztók könnyebben hozhatnak majd környezetbarát döntéseket.

2024 júniusában a Tanács az intézkedéscsomag további elemeként egy olyan új rendelet vonatkozásában fogadta el álláspontját, amely a vasúti infrastruktúra használatának az EU egész területén történő javítására irányul. Célja a hatékonyság növelése a vasúti kapacitás vonatkozásában a tervezés, a koordináció, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitással való, a határokon átnyúló gazdálkodás javítása révén. A várakozások szerint ez az intézkedés jelentős szerepet játszik majd abban, hogy az árufuvarozás nagyobb része terelődjön a vasútra.

A Tanács és a Parlament 2025 novemberében ideiglenes megállapodásra jutott az árufuvarozási és a személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátására (ÜHG-kibocsátás) vonatkozó adatok kiszámítására. E módszer biztosítani fogja a kibocsátások jobb összehasonlíthatóságát.

Szélerőművek, hidrogéntartály, üzemanyagot szállító teherhajó és benzinkút képeinek felhasználásával készített kollázs.

Közlekedéspolitika közlekedési módok szerint

Az ikonokra kattintva többet tudhat meg arról, hogy mit tesz az EU a légi, a vasúti és a közúti közlekedés, valamint a tengeri szállítás területén.

Kapcsolódó oldalak

Témák

Legutóbbi frissítés: 2025. november 5.