Vasúti közlekedési politika
Az EU és tagállamai közösen dolgoznak egy jobban összekapcsolt, biztonságos és fenntartható vasúti hálózat kialakításán.
Az uniós vasúthálózat az egyik legsűrűbb a világon, az egyes tagállamok vasúti rendszerei azonban nem teljesen egyformák.
A ’90-es években kezdődött meg a tagállami nemzeti vasúthálózatok kompatibilitásának javítása azzal a végső céllal, hogy létrejöjjön egy hatékony és versenyképes, az Unió egészére kiterjedő vasúthálózat: az egységes európai vasúti térség.
A vasútpolitika az uniós közlekedéspolitika része, amely összekapcsolt, fenntartható, inkluzív, biztonságos és védett mobilitás megvalósítására irányul az Unión belül.
Néhány adat az EU-n belüli vasúti közlekedésről
Az Unióban az utasmobilitás 5,1%-a vasút igénybevételével valósul meg (2020, Európai Bizottság).
A vasúti közlekedés környezetbarát közlekedési mód, hiszen az uniós közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak csupán 0,4%-áért felel.
Az EU közlekedési célú energiafogyasztásának mindössze 1,9%-a tulajdonítható a vasúti közlekedésnek.
Vasútpolitika dióhéjban
Az uniós vasúti ágazat bővülése és harmonizációja kapcsán számos olyan kihívás merült fel az évek során, amely lelassította az uniós integráció folyamatát ebben az ágazatban. Ez a következőknek tulajdonítható:
- az európai vasút hagyományos fragmentációja, amely a komplex, különálló nemzeti hálózatokban gyökerezik
- a szolgáltatások – és ezen belül is főként az árufuvarozás – alacsony fokú hatékonysága, rugalmassága és megbízhatósága
E kihívások miatt a vasúti ágazat nem nyert nagyobb teret az európai mobilitás tekintetében, sem a fogyasztói kereslet, sem pedig azon potenciál ellenére, amelyet a vasúti közlekedés éghajlatbarát megoldásként magában rejt.
Az uniós vasútpolitika megerősítése érdekében az EU az elmúlt években négy vasúti csomagot fogadott el, amelyek célja:
- a vasúti piac megnyitása a verseny előtt
- a nemzeti vasúthálózatok átjárhatóságának fokozása
- az egységes európai vasúti térség keretének meghatározása
A négy jogalkotási csomagot a Tanács és az Európai Parlament 2001 és 2016 között fogadta el. Ezek közös rendelkezéseket tartalmaznak az alábbiakra vonatkozóan:
- a vasúti piac liberalizációja
- a vasúttársaságok engedélyezése és a mozdonyvezetők tanúsítása
- biztonsági követelmények
- az Európai Vasúti Ügynökség létrehozása és vasúti szabályozó szervek felállítása minden egyes tagállamban
- a vasúton utazók jogai
A negyedik, utolsó vasúti csomag 2021-ben lépett hatályba. Ez hat jogalkotási aktust tartalmazott, amelyek középpontjában a vasúti piac megnyitásához és versenyképességéhez szükséges utolsó elemek álltak.
Egységes európai vasúti térség
Az egységes európai vasúti térség egy olyan, az Unió egészére kiterjedő vasúthálózat-rendszer, amely versenyen, műszaki harmonizáción és a határokon átnyúló összeköttetések közös fejlesztésén alapulva lehetővé teszi a vasúti ágazat bővítését a következők révén:
- a vasúti piac megnyitása és átszervezése
- a versenyképesség fokozása és egyenlő versenyfeltételek teremtése a vasúttársaságok számára
- infrastruktúrafejlesztés az átjárhatóság biztosítása érdekében
- az infrastruktúra használatának hatékonyabbá és a biztonságosabbá tétele
- méltányos árak biztosítása a fogyasztók számára
Transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T)
Az EU vasútra is vonatkozó közlekedési politikájának tágabb összefüggésében a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) egy kilenc törzshálózati folyosóból álló hálózat kiépítésére irányul, amely az EU egészében összeköti a vasútvonalakat a közútvonalakkal, a belvízi és a tengeri utakkal, a kikötőkkel és a repülőterekkel. A TEN-T céljai:
- összekötni az uniós országokat és megkönnyíteni a határokon átnyúló személyszállítást és árufuvarozást
- hozzájárulni a területi kohézióhoz
- biztosítani a közlekedési módok összekapcsoltságát
- támogatni a fenntartható közlekedésre való átállást
A TEN-T-re vonatkozó szabályok jelenleg felülvizsgálat tárgyát képezik. A Tanács és a Parlament 2023 decemberében ideiglenes megállapodásra jutott a felülvizsgált TEN-T rendeletről.
- Transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T): a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott Európa fenntartható összekapcsoltságának biztosítása érdekében (sajtóközlemény, 2023. december 18.)
- Transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T): a Tanács elfogadta álláspontját az Európa fenntartható összekapcsoltságát biztosító szabályokról (sajtóközlemény, 2022. december 5.)
- Transzeurópai közlekedési hálózat: A Tanács jóváhagyta a gyorsabb engedélyezési eljárásokat (sajtóközlemény, 2021. június 14.)
Fenntartható és intelligens mobilitás
Az európai zöld megállapodás keretében az Európai Bizottság 2020 decemberében előterjesztette fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáját. Ebben ismertette a közlekedési ágazat tekintetében a következő évtizedekben megvalósítandó célt, vagyis azt, hogy a mobilitást az EU-ban zölddé, intelligenssé és rezilienssé kell tenni. A vasúti ágazatot illetően a stratégia célul tűzi ki, hogy 2030-ra megkétszereződjön a nagy sebességű vasúti hálózat forgalma az Unióban.
A Tanács 2021 júniusában következtetéseket fogadott el e témáról, amelyben üdvözölte a Bizottság stratégiáját és támogatta annak a közlekedési ágazat tekintetében kitűzött ambiciózus céljait, továbbá elismerte, hogy az ágazatnak a következő években és évtizedekben fontos szerepe lesz a fenntarthatóság megvalósulásában.
A Tanács 2021 júniusában következtetéseket fogadott el a vasút szerepéről. A tagállamok miniszterei hangsúlyozták, hogy az Unióban a vasúti személyszállítást és a vasúti árufuvarozást egyaránt tovább kell fejleszteni. Rámutattak arra is, hogy reziliensebbé kell tenni a vasúti közlekedést a válságokkal szemben, valamint további befektetésekkel kell előmozdítani a nemzeti hálózatok átjárhatóságát és fokozottabb összekapcsoltságát.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
Az uniós vasútpolitikát számos finanszírozási program támogatja, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amely stratégiai beruházási projekteket finanszíroz a közlekedés, a digitalizáció és az energetika területén.
A rendeletet visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. A finanszírozás oroszlánrészét a közlekedési ágazat kapja (a 33 milliárd EUR összegű költségvetésből körülbelül 25 milliárd EUR-t), és ennek messze legnagyobb része a vasúti közlekedésbe irányul majd.
A vasút európai éve
2021-et az EU a vasút európai évének nyilvánította. E kezdeményezés arra irányul, hogy előmozdítsa a vasúti közlekedést mint az európai polgárok mobilitását előmozdító, fenntartható, innovatív és biztonságos megoldást.
A vasút európai évének keretében a Tanács portugál elnöksége és a Tanács Főtitkársága online konferenciát rendezett a vasúti árufuvarozásról.
2023 júliusában a Bizottság javaslatot terjesztett elő az európai vasúti forgalom jobb irányítását és koordinálását célzó új intézkedésekről. A javaslatot a Tanács jelenleg tárgyalja.