Skip to content

A 2014-es európai szemeszter

2014. november

Az Európai Bizottság 2015. évre szóló éves növekedési jelentése 

A 2015. évre szóló éves növekedési jelentésében az Európai Bizottság az uniós gazdasági és szociálpolitika három kiemelt területét jelölte meg:

  • beruházás
  • strukturális reformok
  • felelősségteljes költségvetési gazdálkodás

Az Unióban beruházásokra van szükség a jóléti rendszerek korszerűsítése, az oktatás, valamint a kutatás és az innováció finanszírozása, a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, illetve a távoli területekre is kiterjedő, gyors széles sávú internetszolgáltatás érdekében. A beruházások fellendítéséhez való hozzájárulásként a Bizottság november 26-án a 2015–17-es időszakra szóló 315 milliárd EUR összegű beruházási tervet jelentett be. A tervezetet, valamint a stratégiai beruházások uniós alapjának létrehozásáról szóló határozatjavaslatot a Tanácsban fogják megvitatni, mielőtt az Európai Tanács elé terjesztik őket jóváhagyásra. 

Strukturális reformok A Bizottság uniós szinten az egységes piac elmélyítését, egyes ágazatokban – mint például az energia és a közlekedés –, illetve az áruk és szolgáltatások egységes piacán pedig a még fennmaradó szabályozási és nem szabályozási jellegű akadályok felszámolását javasolja. 

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás A Bizottság felelősségteljes és növekedésbarát fiskális politika kidolgozását javasolja, amely összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal és tekintettel van az egyes tagállamok helyzetére.

Az Európai Bizottság javaslata a közös foglalkoztatási jelentésről 

A jelentés az éves növekedési jelentés kísérődokumentuma. Áttekinti az uniós foglalkoztatási helyzetet, valamint azt, hogy a tagállamok milyen reformokat hajtottak végre a munkahelyteremtés és a szociális védelmi rendszerek javítása érdekében. 

A jelentésben szerepel egy eredménytábla is, amely bizonyos mutatók alapján felméri az Unióban meglévő társadalmi-gazdasági különbségeket. 

A jelentés megállapította, hogy bár az Unióban lassan csökken a munkanélküliség, szintje továbbra is magas: 24,6 millió embernek (10,1%) nincs munkája. Az ifjúsági munkanélküliség továbbra is magas, bár lassan javuló tendenciát mutat.  

A jelentést a Tanács jóváhagyása után benyújtják az Európai Tanácsnak.

Az Európai Bizottság 2015. évi jelentése a riasztási mechanizmusról 

A jelentésből kiderül, hogy továbbra is súlyos problémát jelentenek a makrogazdasági egyensúlyhiányok és azoknak az Unióban kifejtett társadalmi hatásai. Az egyensúlyhiány és az azzal kapcsolatos makrogazdasági kockázatok csökkentésének akadályaként jelöli meg a lassú gazdasági fellendülést és a rendkívül alacsony inflációt. 

A Bizottság további részletes vizsgálatot fog végezni a következő 16 tagállamban: Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

2014. június

Az Európai Tanács jóváhagyta az országspecifikus ajánlásokat

Az Európai Tanács jóváhagyta az országspecifikus ajánlásokat, és ezzel lezárta a 2014. évi európai szemesztert. A tagállami szerepvállalás és a szociális párbeszéd elve alapján az uniós tagállamoknak ezeket a testre szabott ajánlásokat javasolt követniük költségvetésük meghatározása, strukturális reformjaik kidolgozása, valamint foglalkoztatási és szociálpolitikájuk kialakítása során. Az Európai Tanács véleménye szerint az ajánlások végrehajtása rendkívül fontos a gazdasági növekedés felgyorsításához. 

Különös figyelmet kell fordítani a növekedést serkentő és a költségvetési fenntarthatóságot előmozdító strukturális reformokra. A vezetők több olyan intézkedést is kiemeltek, amelyek ösztönözni fogják a növekedést és a foglalkoztatást. Ezek közé tartozik:

  • az élőmunka adóékének (a munkáltató által a munkavállalónak fizetett bér teljes költsége és a munkavállaló által megkapott nettó jövedelem közötti különbség) csökkentése
  • a termék- és szolgáltatási piacok reformja
  • a közigazgatás reformja
  • az üzleti és az innovációs környezet fejlesztése
  • a forráshoz jutás elősegítése
  • a hálózatos iparágak (így az energetikai és a távközlési ágazat) működésének javítása
  • az oktatás reformja

A Tanács és az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a végrehajtást és szükség esetén intézkedéseket hoz.

A 2014-es országspecifikus ajánlások

Ciprus és Görögország makrogazdasági kiigazítási programban vesznek részt, így a párhuzamosságok elkerülése érdekében részükre nem készült országspecifikus ajánlás.

A Bizottság elkészítette a 2014–2015-re vonatkozó országspecifikus ajánlásokat

A Bizottság 2014-es országspecifikus ajánlásainak középpontjában olyan intézkedések álltak, amelyek a rendezett államháztartás fenntartása mellett ösztönzik a növekedést és a foglalkoztatást a válságot követő gazdasági helyzetben. Az ajánlásokban áttekintés található a 2013-ban elért haladásról, valamint iránymutatások olvashatók a 2014–2015-ös tagállami szakpolitikák végrehajtásához.

A 2014-es ajánlások külön-külön 26 országra (az összes uniós tagállamra Görögország és Ciprus kivételével, mivel ezek az országok gazdasági kiigazítási programot hajtanak végre), valamint az euróövezet egészére vonatkoztak. 

A Bizottság megállapította, hogy a gazdasági növekedés fokozatosan visszatér az Unióban, ám ez a növekedés továbbra is egyenetlen és instabil. Ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák a reformok végrehajtását. 

A 2013 óta elért eredmények:

  • visszatérőben van a gazdasági növekedés
  • az EU egészében javul az államháztartások helyzete
  • eredményesnek mutatkoznak a válság által leginkább sújtott tagállamokban végrehajtott reformok
  • számos országban csökken a költségvetési hiány, ami az EU egészében kiegyensúlyozottabb makrogazdasági helyzetet eredményez
  • a jövő évben várhatóan növekedni fog a foglalkoztatási ráta 

A Bizottság megállapítása szerint a 2014-es év legfontosabb feladatai a következők:

  • a magas munkanélküliségi ráta kezelése
  • az adók átcsoportosítása a munkát terhelő adóktól a fogyasztást és a környezetszennyezést terhelő adók felé
  • a magánberuházások élénkítése
  • a gazdaság versenyképességének növelése strukturális reformok végrehajtásával
  • az államadósság további csökkentése

A Bizottság ezenkívül arra vonatkozóan is ajánlást tett, hogy az Európai Unió Tanácsa szüntesse meg a túlzotthiány-eljárást (a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban) a következő 6 ország esetében: Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Hollandia és Szlovákia. Ezeket az ajánlásokat a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2014. július 20-i ülésén fogadták el. 

2014. március

Az Európai Tanács tavaszi ülése

AZ Európai Tanács a március 20–21-i ülésén következtetéseket fogadott el, amelyekben stratégiai szakpolitikai iránymutatással szolgált a tagállamok számára az európai szemeszter tekintetében. A vezetők megállapították, hogy 2014-ben a tagállamoknak a nemzeti reformprogramjukban, valamint a stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban ki kell térniük a 2013-as országspecifikus ajánlásokban, valamint a Bizottság közelmúltban végzett, a makrogazdasági és költségvetési egyensúlyhiányra irányuló – adott esetben részletes vizsgálatot is tartalmazó – elemzésében megjelölt kérdésekre.

A Bizottság 17 tagállamban folytatott a makrogazdasági egyensúlyhiányra irányuló részletes vizsgálatot

A Bizottság Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Írországban, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában folytatott részletes vizsgálatot.

A fent felsorolt országok mindegyikében egyensúlyhiányt tapasztalt, és megállapította, hogy Horvátország, Olaszország és Szlovénia túlzott egyensúlyhiányt halmozott fel. Spanyolország jelentős kiigazításokat hajtott végre az elmúlt év során, aminek nyomán a Bizottság megállapítja, hogy bár az egyensúlyhiány már nem túlzott, az ország továbbra is jelentős kockázatokkal szembesül.

A több országra kiterjedő legfőbb megállapítások

Az elemzésből kiderül, hogy a hosszú évek alatt kialakult makrogazdasági egyensúlyhiányokfokozatosan csökkennek. Egyre szélesebb körben láthatók a gazdasági fellendülés jelei, de továbbra is maradnak bizonyos kihívások.

A több tagállamot is érintő kihívásokkal és sebezhető pontokkal kapcsolatban a Bizottság kiemeli az adósságcsökkentésnek a középtávú növekedésre gyakorolt hatását, rámutat arra, hogy a rendkívül alacsony inflációs környezetben a magánszektorbeli és államháztartási adósság és a külső adósságállomány fenntarthatósága kihívást jelent, továbbá, hogy biztosítani kell a sebezhetővé vált gazdaságokban folytatott, gazdaságilag életképes tevékenységek hitellel való megfelelő ellátását a fragmentált pénzügyi rendszerben, és hangsúlyozza a számos országban tapasztalható rendkívül magas arányú munkanélküliség problémáját.

A Bizottság szerint a tagállamoknak nemzeti reformprogramjaikban, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjaikban figyelembe kell venniük a részletes vizsgálat eredményeit és a költségvetési előrejelzéseket.

Átfogó és részletes szakpolitikai válaszlépéseket kell meghatározni azokban a tagállamokban, amelyekben részletes vizsgálata során a Bizottság túlzott egyensúlyhiányokat talált. A programok 2014. júniusi értékelésének célja annak megállapítása, hogy megfelelő választ adnak-e a korábban azonosított kihívásokra.

2014. február

A Tanács következtetései a 2014. évi éves növekedési jelentésről

Következtetéseiben a Tanács nagyrészt egyetért a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetéről és szakpolitikai kihívásairól szóló elemzésével. Emlékeztet az Európai Tanács által 2013 decemberében elfogadott, a gazdaságpolitikák és a gazdasági reformok koordinálásának legfontosabb területeiről szóló következtetésekre.

A Bizottság 2014. évi növekedési jelentése áttekintést ad Európa gazdasági és társadalmi helyzetéről és átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az EU és a tagállamok részére. A jelentés egyben a 2014. évi európai szemeszter kezdetét is jelzi.

Az éves növekedési jelentés a következő öt átfogó szakpolitikai prioritást jelöli meg 2014-re:

  • a differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidációra való törekvés és az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása
  • a hitelezés helyreállítása a gazdaságban
  • a fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés, valamint a versenyképesség előmozdítása
  • a munkanélküliség visszaszorítása és a válság szociális következményeinek enyhítése
  • a közigazgatás korszerűsítése

A Tanács következtetései a riasztási mechanizmus keretében készült 2014. évi jelentésről

A Tanács üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket a tagállamok mind belső, mind külső makrogazdasági egyensúlyhiányaik korrekciója terén elértek, különösen a folyófizetésimérleg-hiányok, a versenyképesség, a költségvetési hiányok és a pénzügyi szektor területén. Ezek az eredmények hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához mind az EU-ban, mind az euróövezeten belül.

A fenntarthatóság szempontjából potenciális problémát jelentő egyensúlyhiányok – többek között a közszféra és a magánszektor jelentős eladósodottsága és a magas külső adósságszintek – orvoslásához azonban további eredményekre van szükség.

A riasztási mechanizmus keretében készült 2014. évi jelentésében a Bizottság a makrogazdasági helyzet részletes vizsgálatát sürgeti az alábbi országok tekintetében: Belgium, Bulgária, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.

2013. november

Az Európai Bizottság 2014. évi éves növekedési jelentése

A 2014. évi éves növekedési jelentésében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU 2014-ben az alábbi öt prioritási területre összpontosítson:

  • differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése
  • a hitelezés helyreállítása a gazdaságban
  • a növekedés és a versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben
  • a munkanélküliség visszaszorítása és a válság szociális következményeinek enyhítése
  • a közigazgatás korszerűsítése

Ezek a középtávú prioritások megegyeznek az elmúlt évben meghatározottakkal, de a jelentés ajánlása szerint végrehajtásukat hozzá kell igazítani a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez. A jelentés ezenkívül minden prioritási területhez konkrét intézkedéseket is javasol.

A legfőbb prioritása növekedés és a versenyképesség előmozdítása, ugyanakkor a fő probléma továbbra is a tartós fellendülés megvalósítása.

A jelentés továbbá áttekintést nyújt az EU által az öt prioritási területen 2013-ban elért előrehaladásról is.

Ezen túlmenően a Bizottság szolgálati munkadokumentum formájában az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén az egyes tagállamok által elért eredmények áttekintését is elkészítette.

Az Európai Bizottságnak a riasztási mechanizmus keretében készült 2014. évi jelentése

A riasztási mechanizmus keretében készült 2014. évi jelentés áttekintést ad az Unióban tapasztalt makrogazdasági fejleményekről és megjelöli azokat az uniós tagállamokat, amelyekben makrogazdasági egyensúlyhiány kialakulásának kockázata állhat fenn. Ilyen esetben a Bizottság részletes vizsgálatot végez annak megállapítására, hogy fennáll-e egyensúlyhiány és elemzi annak lehetséges okait. A vizsgálat eredménye alapján szükség esetén az egyensúlyhiány kiküszöbölésére irányuló ajánlásokat dolgoz ki.

2014-ben az alábbi országokról készül majd részletes vizsgálat: Belgium, Bulgária, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.

A hivatalos pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében nem végeznek ilyen vizsgálatot. 2014-ben Ciprus, Görögország, Portugália és Románia tartozik ebbe a kategóriába.

További információ

Témák