Mit kell tudnunk az uniós szankciókról?
Archivált tartalom.
Az alábbi linkre kattintva megtalálja a legfrissebb információkat azzal kapcsolatban, hogyan fogadja el és vizsgálja felül az EU a szankciókat.
Mit kell tudnunk az uniós szankciókról?
Mit értünk uniós szankciók alatt?
Az uniós szankciók – vagy más néven korlátozó intézkedések – olyan megelőző jellegű intézkedések, amelyekkel az EU reagálni tud a céljaival és értékeivel ellentétes politikai kihívásokra és fejleményekre.
Ki dönt az uniós szankciók bevezetéséről?
Autonóm uniós szankciók: az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének vagy a tagállamoknak az előterjesztése nyomán a Tanács saját kezdeményezésre dönthet szankciók kiszabásáról, amelyek általában 12 hónapig vannak érvényben.
A Tanács közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) határozatok keretében hoz korlátozó intézkedéseket.
Miként működnek az uniós szankciók?
- Utazási tilalom: a jegyzékbe vett személyek nem léphetnek be az EU területére és nem haladhatnak át azon
- Vagyoni eszközök befagyasztása: a jegyzékbe vett személyek pénzeszközeit vagy gazdasági erőforrásait érinti
- Pénzeszközök: az uniós polgároknak és vállalatoknak tilos pénzeszközöket bocsátaniuk a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére
A szankciókról szóló tanácsi határozatok elfogadásának lépései
1. lépés: A főképviselő benyújtja javaslatát (javaslatot tesz az intézkedésekre).
2. lépés: Az érintett tanácsi előkészítő szervek megvizsgálják és megvitatják a javasolt intézkedéseket.
3. lépés: A Coreper II. megállapodik a jogi aktusról.
4. lépés: A Tanács ezt követően elfogadja a határozatot.
5. lépés: A határozat kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Pontosan mely tanácsi szereplők vesznek részt a folyamatban?
- az a tanácsi munkacsoport, amely azzal a földrajzi régióval foglalkozik, amelyben a szankciókkal sújtandó ország található, illetve az érintett tematikus munkacsoport (pl. emberi jogok, kiberkérdések)
- szükség esetén a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB)
- az Állandó Képviselők Bizottsága (II. rész) (Coreper II.)
Ha a tanácsi határozat
- vagyoni eszközök befagyasztására,
- és/vagy egyéb típusú gazdasági intézkedésekre
- és/vagy pénzügyi szankciókra
is kiterjed, tanácsi rendelet elfogadására is szükség van.
A szankciókról szóló tanácsi rendeletek elfogadásának lépései
1. lépés: A főképviselő és a Bizottság együttes javaslatot tesz a tanácsi rendeletre.
2. lépés: Az érintett tanácsi előkészítő szervek megvizsgálják és megvitatják a javasolt intézkedéseket.
3. lépés: A Coreper II. megállapodik a jogi aktusról.
4. lépés: A Tanács ezt követően elfogadja a rendeletet.
5. lépés: A rendelet kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
6. lépés: A Tanács ezután tájékoztatja az Európai Parlamentet.
A tanácsi határozat és a tanácsi rendelet elfogadása általában egyidejűleg történik, és az elfogadás napján mindkét típusú jogi aktus hatályba is lép. Ez lehetővé teszi, hogy egyszerre fejtsék ki joghatásukat (például a vagyoni eszközök befagyasztása esetén).
Kik hajtják végre a szankciókat?
A szankciókat a tagállamok hajtják végre.
A Bizottság ellenőrzi, hogy a tagállamok megfelelően és időben végrehajtották-e az idevágó rendelkezéseket. Emellett arról is gondoskodni kell, hogy az Unión belül a polgárok és a gazdasági szereplők is alkalmazzák a szankciókat. A szankciók rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik.
A helyzet alakulásának tükrében a Tanács bármikor dönthet a szankciók
- módosításáról
- meghosszabbításáról
- feloldásáról
Kik csatlakoznak a szankciókhoz?
A szankciók hatékonyabban működnek, ha azokat nemcsak az EU alkalmazza, hanem hasonlóan gondolkodó partnerei, így például a következők is:
- a tagjelölt országok
- az EGT EFTA-tagországai
- a keleti partnerség tagjai
Hogyan értesülnek a szankciókról az érintett személyek?
A vagyoni eszközök befagyasztásával, illetve utazási korlátozásokkal sújtott természetes és jogi személyeket a Tanács értesíti, mégpedig:
- nekik szóló levélben (ha címük ismert)
- az Európai Unió Hivatalos Lapjának „C” sorozatában közzétett hirdetmény útján
Miként kérelmezhető a korlátozó intézkedések feloldása?
A jegyzékbe vett személyek és szervezetek:
- kérvényezhetik a Tanácsnál a jegyzékbe vételükről szóló határozat felülvizsgálatát, kérvényüket a szükséges igazoló dokumentumokkal alátámasztva
- megtámadhatják a Tanács határozatát az Európai Unió Törvényszéke előtt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. és 263. cikke alapján