Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, 2014.12.11., 2014. december 11.

Az EURES dióhéjban

Az 1993-ban létrehozott EURES a Bizottság, illetve az európai országok állami foglalkoztatási szolgálatai közötti együttműködést teszi lehetővé. Segítségével nemcsak az állásajánlatok és a benyújtott álláspályázatok, hanem az élet- és munkakörülményekre vonatkozó információk is megoszthatók.

Az EURES egy webhelyből és az alább felsorolt résztvevő országok mintegy 900 álláshirdetőjének hálózatából áll: a 28 uniós tagállam, valamint Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc.

Évente körülbelül 150 000-en álláshelyet töltenek be a segítségével.

• EURES, az európai foglalkoztatási portál

EURES

December 11-i ülésükön a foglalkoztatási miniszterek megállapodtak az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) reformjáról, amely az európai álláskeresési és munkaerő-toborzási szolgáltatások javítását szolgálja.

A reform célja az Unión belüli munkaerő-mobilitás élénkítése. A megújított hálózat növelné az EURES-en keresztül elérhető állásajánlatok és álláskeresési önéletrajzok számát. Lehetővé tenné a munkakeresők készségei és az állásajánlatok közötti automatikus megfeleltetést is.

A megfeleltetés alapja a készségek és kompetenciák európai osztályozása lesz, amelyet az Európai Bizottság jelenleg dolgoz ki. Az elért megállapodás lehetővé fogja tenni, hogy – az eredeti tervekkel ellentétben – a tagállamok is hozzájárulhassanak az „osztályozás” elfogadásához és frissítéséhez.

Az elfogadott szöveg értelmében a magánkézben lévő munkaerő-toborzási szolgálatok is csatlakozhatnak az EURES-hez, amennyiben átesnek az uniós tagállamok által kidolgozott felvételi eljáráson, és amennyiben kínálatukban szerepel a jogszabályok alapján előírt összes alapszolgáltatás. A miniszterek ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az állami munkaerő-toborzási szolgálatoknak előnyt kell biztosítani a hálózaton belül, hiszen ezek a szervek speciális szereppel és kötelezettségekkel rendelkeznek.   

A jogszabálytervezet kidolgozásában társjogalkotóként eljáró vevő Európai Parlament még nem alakította ki álláspontját. 

A tengerészek jogai

A miniszterek megállapodást értek el a tengerészek munkavállalói jogainak reformjáról. A reform célja, hogy a tengerészeket is az uniós munkajogi szabályozás hatálya alá vonja, hogy elbocsátások és a vállalkozások átszervezése esetén ők is ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a szárazföldön dolgozó munkavállalók.

A tengerészeti állások minőségének javításával a jogszabály alkotója egyrészt a szakmunkásokat igyekszik a pályán tartani, másrészt pedig meg kívánja fordítani a fiatal európai munkavállalók számának csökkenését bizonyos tengerészeti szakmákban.

Orvosolni kívánja a jelenlegi jogi helyzetet is, amelyben azonos területen dolgozó munkavállalók egyenlőtlen elbánásban részesülnek az egyes tagállamokban. A dolgozók helyzete jelenleg attól függ, hogy az egyes tagállamok alkalmazzák-e a hatályos jogszabályokban biztosított mentességeket és eltéréseket. A legtöbb tagállam egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben alkalmazza ezeket a mentességeket.

Az Európai Parlament még nem alakította ki álláspontját a jogszabálytervezettel kapcsolatban. 

A napirend további főbb pontjai

A fiatalok foglalkoztatása

A Tanács vitát tartott az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem módjairól. A megbeszélés az alábbi három kérdés köré szerveződött: 

• az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése 
• az ifjúsági garancia bevezetésével kapcsolatos kihívások; az ifjúsági garancia célja, hogy a fiatalok munkahelyük elvesztése vagy az iskola elvégzése után négy hónapon belül ismét munkához jussanak vagy képzésben részesüljenek 
• a munkaerőpiac és a szakképzés rendszerei közötti megfelelés javításának módjai 

Nők a vállalati vezetőtestületekben

A miniszterek tárgyaltak arról az irányelvtervezetről is, amelynek célja, hogy 2020-ra az állami vállalatokban a nem ügyvezetői posztot betöltő vezetőtestületi tagok 40%-a nő legyen.  

A megbeszélések tárgyát képező jogszabálytervezet nem kötelező kvótákat ír elő a női dolgozók számának tekintetében, hanem méltányosabb kiválasztási mechanizmusokat vezet be.  

A Tanács nem tudott megállapodást elérni az irányelvtervezetről.