"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, 2021. június 14–15.
Főbb eredmények
Foglalkoztatás és szociális ügyek (június 14., hétfő)
Európai gyermekgarancia
A Tanács ajánlást fogadott el az európai gyermekgarancia létrehozásáról. Ezen ajánlás célja a gyermekek társadalmi kirekesztődésének megakadályozása és leküzdése a rászoruló gyermekek kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításával, elősegítve ezáltal a gyermekek jogainak érvényesülését is a gyermekszegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása révén.
Különösen ajánlott, hogy a tagállamok tényleges és ingyenes hozzáférést biztosítsanak a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, az oktatáshoz és az iskolai tevékenységekhez, tanítási naponként legalább egy egészséges étkezéshez, az egészségügyi ellátáshoz, valamint tényleges hozzáférést biztosítsanak az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz.
Ezenfelül a 27 tagállamnak ki kell jelölnie egy gyermekgaranciáért felelős nemzeti koordinátort, valamint az ajánlás elfogadásától számított kilenc hónapon belül a Bizottság elé kell terjesztenie egy, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó cselekvési tervet a szóban forgó ajánlás végrehajtása érdekében.
Az ajánlás elfogadása a portugál elnökség győzelmén túl mindenekelőtt annak a 18 millió gyereknek a diadalát jelenti, akiket az Európai Unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye fenyeget. Győzelem, hogy Európában minden gyermek számára biztosíthatjuk az oktatáshoz, a gyermekgondozáshoz, a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, valamint a méltó lakhatáshoz való hozzáférést.
Ana Mendes Godinho, Portugália foglalkoztatási, társadalmi szolidaritási és szociális biztonsági minisztere
Európai gyermekgarancia: hogyan védi az EU a gyermekeket? (Infografika)
Távmunka
A Covid19-járvány kitörése óta jelentősen megnövekedett a távmunkában dolgozók száma. Az Eurofound felmérése szerint 2020 júliusában a válaszadók 34%-a dolgozott kizárólag otthonról, szemben az EU27-re vonatkozó 2019-es adatokkal, amikor a foglalkoztatottak 5,4%-a dolgozott otthonából. A Tanács következtetéseket fogadott el a kérdésről, amely rávilágít arra, hogy a távmunka e közelmúltbeli elterjedése miatt meg kell vizsgálni a távmunkában rejlő lehetőségeket, valamint annak korlátait és kockázatait. A következtetésekben a Tanács többek között felkéri a tagállamokat, hogy fontolják meg a következőket:
nemzeti cselekvési tervek vagy stratégiák kidolgozása a távmunkával kapcsolatos lehetőségek és kockázatok kezelésére, figyelembe véve a nemi dimenziót, illetve annak megfontolása, hogy e kérdéskört beépítik a meglévő vagy jövőbeli stratégiákba
a távmunkát szabályozó szakpolitikáik módosítása vagy iránymutatások közzététele, például a munkaidő megszervezése és nyomon követése, a nők és férfiak közötti egyenlőséghez kapcsolódó kockázatok, valamint adott esetben a távmunka költségeit fedező juttatások tekintetében
a távmunkából eredő kockázatokra való tekintettel a munkaügyi felügyelet, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fokozását célzó kezdeményezések kidolgozása vagy megerősítése.
A Tanács továbbá felkérte a Bizottságot, hogy elemezze a távmunka kontextusát és kihatásait az EU-ban, valamint azt, hogy a jelenlegi uniós szociális és munkajog milyen mértékben biztosítja a tisztességes munkakörülményeket a távmunkások számára.
A távmunka több millió európai ember számára a mindennapok részévé vált, és egy hibrid modell keretében a világjárványt követően is fenn fog maradni. A munkavállalók örömmel veszik a távmunka biztosította rugalmasságot és autonómiát, valamint azt, hogy a távmunkával megtakaríthatják az ingázásra fordított időt. Ne feledkezzünk meg azonban a távmunkával járó olyan kihívásokról sem, mint például a munka és a magánélet közötti határok elmosódása vagy a munkavállalók elszigetelődése. A mai napon elfogadott következtetésekben felkérjük a tagállamokat, hogy a munka jövőjére vonatkozó nemzeti stratégiáikban és szakpolitikáikban ragadják meg a távmunkában rejlő lehetőségeket és kezeljék annak kockázatait.
Ana Mendes Godinho, Portugália foglalkoztatási, társadalmi szolidaritási és szociális biztonsági minisztere
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá, amelyben felkéri a tagállamokat (és adott esetben a Bizottságot), hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy enyhítsék a Covid19-válság egyes, a nők által tapasztalt hosszú távú hátrányokra gyakorolt súlyosbító hatását, és biztosítsák, hogy a nemek közötti egyenlőség a helyreállítás mozgatórugójává váljon.
E lépések keretében:
mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget a helyreállítási intézkedések megtervezésekor és végrehajtásakor, például a válság által súlyosan érintett gazdasági ágazatokban, így a kiskereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, valamint a turizmusban dolgozó munkavállalókat támogató olyan intézkedésekkel, amelyek figyelmet fordítanak a nők sajátos – a végzettséghez, munkaidőhöz, inaktivitáshoz, munkanélküliséghez és készségekhez kapcsolódó – igényeire
foglalkozzanak a munka és a családi, illetve a magánélet összehangolásával a nők és férfiak esetében egyaránt, annak biztosítása révén, hogy a szakmai előmenetelt illetően minden munkavállaló – köztük a távmunkában dolgozók is – ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezzenek, a vezetői és döntéshozói pozíciókhoz való egyenlő hozzáférést is beleértve
mozdítsák elő az összes oktatási területhez és szakmai lehetőséghez való egyenlő hozzáférést, és ezen belül küzdjenek a nemek közötti digitális szakadék ellen a lányok és nők digitális készségeinek javításával, és arra motiválva őket, hogy tanulmányi területként válasszanak a TTMM (vagyis a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) területét érintő szakokat és különösen az IKT-t
állítsanak elő és terjesszenek több – nemek szerint bontott – adatot, valamint információt és kutatási eredményt a Covid19 nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról
A munkaerőpiacon és a társadalom egészében már korábban is meglévő, nemek közötti strukturális egyenlőtlenségek (a nemek közötti bérszakadék és gondozási szakadék) következtében a Covid19-világjárvány és a járvány megfékezésére irányuló kapcsolódó intézkedések továbbra is aránytalan mértékben érintik a nőket. Az egészségügyi dolgozók 76%–95%-a nő, így az ő körükben nagyobb a Covid19-fertőzés kockázata. Mindeközben a Covid19-válság idején megnövekedett nem fizetett munka (háztartási és ápolási-gondozási feladatok) aránytalanul nagy részét a nők vállalják.
A korábbi válságokhoz hasonlóan a Covid19-világjárvány is eltérő hatással járt a nemekre nézve, és a nőket nagyobb mértékben sújtotta. Azt látjuk, hogy az érintett nők, akik – mint egészségügyi dolgozók, gondozók, illetve a gyermekgondozásban dolgozók, tanárok vagy háztartási takarítók – a világjárvány ellen vívott küzdelem frontvonalában állnak, további kihívásokkal szembesülnek, amikor saját családjuk gondozásával foglalkoznak, fizetetlen többletmunkát végeznek, vagy igyekeznek megteremteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Nincs azonban világos képünk arról, hogy az említett hatások hogyan korlátozzák a nők munkaerőpiaci részvételét, és hogyan szélesítik még tovább a nemek közötti meglévő bérszakadékot és gondozási szakadékot, márpedig változtatni csak azon tudunk, amivel egyértelműen tisztában vagyunk. Most, amikor a válságból való kilábaláson munkálkodunk és felkészítjük társadalmainkat a jövőre, biztosítanunk kell, hogy intézkedéseink konkrét adatokon alapuljanak, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy világos képet alkossunk a változtatásra szoruló területekről annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk és kijavíthassuk az egyenlőtlenségeket.
Mariana Vieira da Silva, Portugália államminisztere és a Miniszterelnöki Hivatalért felelős minisztere
Az Európai Unióban mintegy 87 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, és az érintettek több mint fele (52%) tapasztal megkülönböztetést mindennapi élete során. Az Európai Bizottság 2021 márciusában elfogadta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégiát (2021–2030).
A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyben jóváhagyja a stratégiát. A következtetésekben a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy folytassák a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására irányuló nemzeti stratégiák és szakpolitikák kidolgozását és aktualizálását nemzeti, regionális és helyi szinten, biztosítsák a termékek, a szolgáltatások, a média, a közlekedés és az épületek akadálymentességére vonatkozó uniós jogszabályok tényleges és koherens átültetését és végrehajtását, mozdítsák elő a személyközpontú, közösségi alapú szociális szolgáltatások fejlesztését és az önálló életvitel lehetőségét, mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek politikai életben és közéletben való részvételét, vegyék figyelembe a stratégiát, amikor kijelölik a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, javasolt kiemelt célok elérését szolgáló önkéntes nemzeti célértékeket, valamint használják fel a lehető legjobban a megfelelő uniós finanszírozási forrásokat és pénzügyi programokat.
A portugál elnökség szilárdan elkötelezett a fogyatékossággal élő személyek jogai iránt. Ezek a következtetések remek lehetőséget kínálnak arra, hogy a szavakat tettek is kövessék, és hogy biztosítani lehessen azt, hogy senkit nem hagyunk hátra. Ahogy mondani szoktuk, itt az ideje, hogy eredményeket mutassunk fel, ezért rendkívül fontos, hogy – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban – mindannyian elkötelezzük magunkat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia (2021–2030) mellett.
Ana Mendes Godinho, Portugália foglalkoztatási, társadalmi szolidaritási és szociális biztonsági minisztere
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvvel kapcsolatos aktuális helyzetről. A minisztereknek lehetőségük nyílt arra is, hogy véleményt cseréljenek arról, milyen javulást várnak az irányelvtől, és hogy jelezzék, véleményük szerint melyek a javaslat kritikus elemei, meghatározva ezzel a megállapodás elérése érdekében folytatandó további tárgyalások lehetséges irányát.
A 2021. május 7-i és 8-i portói szociális csúcstalálkozó fordulópontot jelentett a szociális Európa tekintetében. Az Európai Parlament, a Bizottság, az EU Tanácsának portugál elnöksége, az uniós szociális partnerek és a szociális platform május 7-én aláírták a portói szociális kötelezettségvállalást, május 8-án pedig az uniós vezetők megállapodtak a Portói Nyilatkozatról, amelyben megerősítették a szociális jogok európai pillérének végrehajtása iránti elkötelezettségüket, valamint üdvözölték a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére irányuló, a pillérre vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, 2030-ra kitűzött kiemelt célokat. Az ezzel kapcsolatos követő intézkedésként a miniszterek megvitatták a célértékek kijelölését és a pillér alapelveinek az európai szemeszter keretében való nemzeti szintű megvalósítása terén elért eredmények nyomon követését.
A szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások kihívásai
A miniszterek továbbá irányadó vitát tartottak egyrészt arról, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveken keresztül miként vonják be a szociális partnereket a helyreállításba, másrészt pedig arról, hogy – a digitális átállás felgyorsításával összefüggésben – a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások tekintetében melyek a legjobb megközelítések, különös tekintettel arra, hogy biztosítani kell az atipikus munkavégzési formákban tevékenykedő munkavállalók képviseletét és egyesülési jogát.
A mai vita során ismertettük különböző tapasztalatainkat. Ez mindannyiunknak lehetőséget kínált arra, hogy megosszuk egymással gondolatainkat azokról a kihívásokról, amelyekkel e fontos és tematikus kérdésekkel kapcsolatban rövid, közép- és hosszú távon foglalkoznunk kell majd.
Ana Mendes Godinho, Portugália foglalkoztatási, társadalmi szolidaritási és szociális biztonsági minisztere
Egy erősebb szociális Európa előmozdítása (Infografika)
A fizetések átláthatósága és egyenlő bánásmód
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket néhány, folyamatban lévő jogalkotási javaslat aktuális helyzetéről: a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának megerősítéséről szóló irányelvjavaslat, valamint azon tanácsi irányelv, amelynek célja a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron, illetve szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szembeni védelem kiterjesztése a foglalkoztatáson kívül eső területekre. A portugál elnökség mindkét javaslat vonatkozásában jelentést nyújtott be, amelyben összefoglalta a tagállamok közötti megbeszélések jelenlegi állását és megállapodás elérése érdekében a lehetséges további lépéseket.
Európai szemeszter, tartós ápolás-gondozás és nyugdíjak
A Tanács jóváhagyta a 2020. és 2019. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásának értékelését, valamint a Foglalkoztatási Bizottságnak és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak a felülvizsgált szociális eredménytáblára vonatkozó véleményét, amelyben új kiemelt mutatókat határoz meg. Mindkét dokumentum az európai szemeszterhez kapcsolódik, amely az Európai Unió egészében a gazdaságpolitikák koordinációjára szolgáló uniós keret. A miniszterek jóváhagyták továbbá a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és az Európai Bizottság által készített, a 2021. évi tartós ápolási-gondozási jelentést és a nyugdíjak megfelelőségéről szóló, 2021. évi jelentést.
Gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való hozzáférés
A miniszterek jóváhagyták a gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való, az EU erősebbé és reziliensebbé tételét szolgáló hozzáférésről szóló következtetéseket. Bár számos betegségterületen figyelemreméltó előrelépés történt, további intézkedésekre van szükség az innovatív gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való, időben történő hozzáférés biztosítása érdekében, különösen a népegészségügyi szempontból aggodalomra okot adó kérdések – így például az új antimikrobiális szerek kifejlesztése – tekintetében. A Tanács a következtetésekben többek között felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen teljes körű nyilvántartást Európának a kritikus gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és más gyógyászati termékekre irányuló, potenciális és meglévő globális gyártási kapacitásairól.
Ez a világjárvány ismét rávilágított a gyógyszerek hozzáférhetőségével, rendelkezésre állásával és megfizethetőségével kapcsolatos hármas kihívásra. Örömömre szolgál, hogy a miniszterek a mai napon egységes felhívást intéztek a strukturális igények kielégítése és annak biztosítása érdekében, hogy az innovatív gyógyszerekhez való, időben történő hozzáférés mind a betegek, mind pedig az egészségügyi rendszerek javát szolgálja.
Marta Temido, Portugália egészségügyi minisztere
Az Európai Gyógyszerügynökség megbízatásának megerősítése
A Tanács megállapodásra jutott az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítésére vonatkozó tervezett szabályokról.
Ez az „általános megközelítés” tárgyalási megbízást biztosít a Tanács elnöksége számára ahhoz, hogy az Európai Parlamenttel közös álláspontot alakítson ki.
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a következő két, folyamatban lévő jogalkotási javaslattal kapcsolatos aktuális helyzetről: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) létrehozásáról szóló rendelet módosítására irányuló javaslat, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló javaslat.
Az előbbi javaslat célja, hogy az ECDC erőteljesebb megbízatást kapjon annak érdekében, hogy jobban fel legyen készülve a tagállamok és a Bizottság támogatására – többek között – a járványügyi helyzet valós idejű nyomon követése során, illetve a tekintetben, hogy mozgósítani tudja az uniós egészségügyi munkacsoportokat a helyi válaszlépések támogatásához. A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendeletjavaslat előírja egy az egészségügyi válságokkal és világjárványokkal kapcsolatos készültségre vonatkozó uniós terv, valamint (értékelendő és stressztesztelésnek alávetendő) nemzeti tervek kidolgozására vonatkozó ajánlások elkészítését.
Az ajánlás elfogadása a portugál elnökség győzelmén túl mindenekelőtt annak a 18 millió gyereknek a diadalát jelenti, akiket az Európai Unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye fenyeget. Győzelem, hogy Európában minden gyermek számára biztosíthatjuk az oktatáshoz, a gyermekgondozáshoz, a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, valamint a méltó lakhatáshoz való hozzáférést.
A korábbi válságokhoz hasonlóan a Covid19-világjárvány is eltérő hatással járt a nemekre nézve, és a nőket nagyobb mértékben sújtotta. Azt látjuk, hogy az érintett nők, akik – mint egészségügyi dolgozók, gondozók, illetve a gyermekgondozásban dolgozók, tanárok vagy háztartási takarítók – a világjárvány ellen vívott küzdelem frontvonalában állnak, további kihívásokkal szembesülnek, amikor saját családjuk gondozásával foglalkoznak, fizetetlen többletmunkát végeznek, vagy igyekeznek megteremteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Nincs azonban világos képünk arról, hogy az említett hatások hogyan korlátozzák a nők munkaerőpiaci részvételét, és hogyan szélesítik még tovább a nemek közötti meglévő bérszakadékot és gondozási szakadékot, márpedig változtatni csak azon tudunk, amivel egyértelműen tisztában vagyunk. Most, amikor a válságból való kilábaláson munkálkodunk és felkészítjük társadalmainkat a jövőre, biztosítanunk kell, hogy intézkedéseink konkrét adatokon alapuljanak, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy világos képet alkossunk a változtatásra szoruló területekről annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk és kijavíthassuk az egyenlőtlenségeket.
Ez a világjárvány ismét rávilágított a gyógyszerek hozzáférhetőségével, rendelkezésre állásával és megfizethetőségével kapcsolatos hármas kihívásra. Örömömre szolgál, hogy a miniszterek a mai napon egységes felhívást intéztek a strukturális igények kielégítése és annak biztosítása érdekében, hogy az innovatív gyógyszerekhez való, időben történő hozzáférés mind a betegek, mind pedig az egészségügyi rendszerek javát szolgálja.