Skip to content

Átlátható és kiszámítható munkafeltételek

Az EU gondoskodni kíván arról, hogy a munkavállalók – különösen a bizonytalan foglalkoztatási helyzetben lévők – a foglalkoztatásuk kezdetétől tisztában legyenek a rájuk vonatkozó munkafeltételekkel, és hogy minden esetben teljesüljenek a foglalkoztatási minimumkövetelmények.

A szociális jogok európai pillére az összes európai polgár javát szolgáló, olyan szociális Európát irányoz elő, amely a munka világában történő változások figyelembevételén alapul. Az új munkavégzési módok számos előnnyel járhatnak mind a munkavállalók, mind a gazdaság számára.

A javasolt irányelv alapszintű egyetemes védelmet hivatott biztosítani a munkaviszonyok minden meglévő és jövőbeli formájára kiterjedően. Emellett jogi keretként szolgál majd annak biztosításához, hogy az új formákban foglalkoztatott munkavállalók se maradjanak védelem nélkül, és őket is megillessék bizonyos minimumjogok. A javasolt irányelv általános célja az, hogy

  • az összes munkavállaló vonatkozásában, beleértve a rövid távú és alkalmi munkaviszonyban lévőket is, egyértelmű munkafeltételeket és új minimumszabályokat biztosítson
  • a munkáltatók között a nagyobb jogbiztonságnak köszönhetően fenntarthatóbbá váljon a verseny, illetve a szerződések kínálta nagyobb stabilitásnak és a munkavállalók megtartásának köszönhetően motiváltabb és termelékenyebb munkaerő álljon a munkáltatók rendelkezésére
  • a társadalom egészének javát szolgálja a munkaerőpiacok átláthatóságának általános javulása





Számokban:

  • a 2014 óta újonnan létrejött 5 millió munkahely 20%-a esetében beszélhetünk új típusú foglalkoztatásról
  • 2016-ban az összes munkaszerződés negyede vonatkozott nem hagyományos foglalkoztatási formákra
  • jelenleg mintegy 2–3 millió, nem hagyományos formában foglalkoztatott munkavállaló van az EU-ban

Miért van szükség új jogszabályra?

A jelenleg hatályos irányelv nem terjed ki az EU-ban dolgozó összes munkavállalóra, ezért a munkavállalók bizonyos csoportjai nem részesülnek megfelelő védelemben. Számos munkavállaló nem kapja meg írásban a munkafeltételek leírását, illetve nem tudja meg előre kellő időben a munkabeosztását. Az új, felülvizsgált irányelv legalább 2–3 millió, nem hagyományos formában foglalkoztatott munkavállaló számára eredményez majd javulást, mivel az új szabályoknak köszönhetően jobban megértik és megismerik munkafeltételeiket és munkavállalói jogaikat.

Az új szabályozás a munkáltatók számára is előnyös lesz, mivel a nagyobb jogbiztonságnak és a munkaerőpiacok átláthatóbbá válásának köszönhetően fenntarthatóbbá válik a verseny.

A munka világa mára jelentősen megváltozott amiatt, hogy:

  • a munkaerőpiac rugalmasabbá vált
  • megváltozott az aktív népesség demográfiai összetétele
  • egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció

Bár az új foglalkoztatási formák jelentősen hozzájárultak új munkahelyek létrehozásához és a munkaerőpiac növekedéséhez, egyúttal instabilitáshoz és egyre nagyobb mértékű kiszámíthatatlansághoz vezettek. A foglalkoztatás kiszámíthatatlansága és bizonytalansága instabil és alacsony jövedelmet, hiányos védelmet, egészségügyi problémákat, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyhiányt eredményez.

Emellett az uniós munkaerőpiac széttöredezettségéhez és kisebb mértékű átláthatósághoz vezet, és gátló tényezőt jelent a munkaerőnek az Unióban való szabad mozgására nézve.

A jelenlegi jogi keret korszerűsítése érdekében a Bizottság javaslatot tett az írásos tájékoztatási kötelezettségről szóló hatályos irányelv felülvizsgálatára. Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló új irányelv ezt az 1991-es irányelvet fogja felváltani.

Fontos fogalom

Nem hagyományos foglalkoztatási formák: a hagyományos foglalkoztatástól eltérő különféle foglalkoztatási formák gyűjtőneve. Ide tartozik az ideiglenes foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás és a behívásos foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás, valamint az egyéb, több fél bevonásával járó foglalkoztatási formák is.

Bővebben a javaslatól

A javasolt irányelv általános célja a munkafeltételek javítása és harmonizálása. Emellett konkrét célokat is meghatároz a munkavállalók jogainak védelmét, valamint a munkaerőpiacok átláthatóságának fokozását illetően.

A Bizottság javaslata értelmében az irányelv széles körű hatállyal rendelkezik: így az említett jogok a foglalkoztatási formától függetlenül megilletnek minden munkavállalót, így azokat is, akiket a legrugalmasabb új, illetve nem hagyományos formájú munkaviszonyban foglalkoztatnak, így például:

  • a háztartási alkalmazottakat, illetve az utalványalapú foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakat
  • az ún. nulla órás szerződések keretében foglalkoztatottakat, akik számára a munkáltató nem köteles minimális számú munkaórát biztosítani
  • a behívásos foglalkoztatásban részt vevőket, akiknek nincs előre kiszámítható, rögzített munkaidejük
  • a több fél bevonásával járó foglalkoztatásban részt vevő munkavállalókat, akiket nem közvetlenül az a vállalkozás foglalkoztatja, amelynek részére szolgáltatást nyújtanak
  • a platformalapú munkavégzés keretében foglalkoztatottakat, akik olyan, platformon keresztül megvalósuló munkát végeznek, amely online történik, illetve amelynek legalább az eredménye online jut el a megrendelőhöz

A javasolt irányelv módosítaná a munkavállalók tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget, így az új jogszabály értelmében írásban kellene tájékoztatni a munkavállalókat a munkavégzés alapvető jellemzőiről, különös tekintettel az alábbiakra:

  • a munkavégzés helye
  • a munkavégzés fajtája
  • munkaidő
  • javadalmazás

További biztosítékot jelent, hogy a jogszabály rögzíti a próbaidő maximális hosszát, a párhuzamos foglalkoztatás lehetőségét, valamint arra kötelezi a munkáltatókat, hogy a nagyon változó munkaidő-beosztású munkavállalókat kellő időben előre tájékoztassák a munkaidejükről.

Jogi meghatározás

„az élet- és munkakörülmények javítása”

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke

A Tanácsban végzett munka

A Bizottság a szociális jogok európai pillérének 2017. novemberi kihirdetését követő intézkedésként 2017. december 21-én nyújtotta be javaslatát. A Tanács 2018. június 21-én megállapodott tárgyalási álláspontjáról (azaz általános megközelítést alakított ki).

A Tanácsi álláspont beemeli az irányelvbe azt a lehetőséget, hogy a tagállamok az irányelv szerinti védelemből kizárják:

  • azokat a munkavállalókat, akik egy négyhetes referencia-időszakban nem dolgoznak átlagosan heti 5 óránál többet
  • a köztisztviselők egyes kategóriáit, objektív indokok alapján, az általuk elvégzendő feladatok vagy a foglalkoztatási feltételeik sajátos jellegéből eredően

A tanácsi álláspont néhány további eleme:

  • időkeret a kötelező tájékoztatásra vonatkozóan – a Tanács két határidőt javasol: a legfontosabb információkat egy naptári héten belül, a többi információt pedig egy hónapon belül kellene a munkavállaló rendelkezésére bocsátani
  • „a munkarend kiszámíthatatlansága” fogalommeghatározás megalapozza a megbízásokról való, észszerű időben történő előzetes értesítéshez való jogot; a Tanács a fogalommeghatározást oly módon módosítaná, hogy a szöveg „teljes mértékben vagy az esetek többségében változó munkaidő-beosztás” helyett „többnyire vagy teljes mértékben kiszámíthatatlan munkarendre” hivatkozzon

Egyéb különbségek a bizottsági javaslat és a tanácsi álláspont között:

  • a „munkavállaló” fogalma – a Tanács szerint nem célszerű ezt a fogalmat uniós szinten, az irányelvben meghatározni
  • a tanácsi álláspont szerint a tengerészekre és a tengeri halászokra nem kellene alkalmazni az irányelv bizonyos részeit, mivel a Tanács szerint ezek a részek nem igazíthatók hozzá ennek az – ágazatspecifikus jogszabályok hatálya alá tartozó – ágazatnak a sajátos jellemzőihez

Több háromoldalú egyeztetést követően a Tanács román elnöksége és az Európai Parlament 2019. február 7-én ideiglenes megállapodásra jutott a szövegről.

Február 15-én az Európai Unió Tanácsának keretében ülésező állandó képviselők jóváhagyták az irányelvre vonatkozó ideiglenes megállapodást.

A jövőbeli irányelv előírja a munkaadók számára, hogy tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony alapvető elemeiről. A megállapodás szerint a négy héten át hetente három óránál többet dolgozó valamennyi munkavállaló az irányelv hatálya alá tartozik. A munkavállalók bizonyos csoportjait ki lehet vonni az irányelv egyes rendelkezéseinek hatálya alól.

A Tanács 2019. június 13-án elfogadta az irányelvet. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak ezután három év áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy meghozzák az irányelvnek való megfeleléshez szükséges jogalkotási intézkedéseket.

További információ

Témák