Bel- és Igazságügyi Tanács, 2015.10.8–9., 2015. október 8–9.

Főbb eredmények

Migráció

A Tanács megvitatta az EU külső határainak jövőbeli igazgatásával kapcsolatos kérdéseket, így például a tagállamok és a Frontex közös felelősségvállalásának kialakítását, új technológiák igénybevételét és azt, hogy miként lehetne tökéletesíteni a jelenlegi nyomon követési és értékelési mechanizmust a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése céljából. A megbeszélés hozzájárult az Európai Tanács soron következő ülésének előkészítéséhez.

A tagállamok túlnyomó többsége szorgalmazta a közös felelősségvállalás fokozását a külső határok ellenőrzése tekintetében és hangsúlyozták, hogy a Frontex szerepét ki kell bővíteni, kapacitásait pedig meg kell erősíteni.

A Miniszterek megvitatták továbbá a visszatérési politika jövőjét, és következtetéseket fogadtak el.

• A Tanács következtetései a visszaküldési politika jövőjéről

Az elnökség úgy véli, hogy mai megbeszélések hozzájárulnak majd az Európai Tanács jövő heti ülésének előkészítéséhez. A schengeni rendszer jövője az uniós külső határok hiteles és hatékony ellenőrzésétől függ. Ez különösen fontos prioritást jelent az átfogó európai migrációs stratégiában”, jelentette ki Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere, a Tanács soros elnöke.

A Tanácsot tájékoztatták arról, hogy a szeptember 14-én és 22-én elfogadott határozatokat követően melyek a legújabb fejlemények a nemzetközi védelemre szoruló 160 000 személy áthelyezését illetően. A miniszterek kedvezően fogadták az első áthelyezéseket, amelyek már 2015. október 9-én megkezdődtek.

Ezenkívül a Tanács megvitatta, hogy a migrációs válság vonatkozásában hogyan lehetne javítani az igazságügyi együttműködést és fokozni az idegengyűlölet elleni küzdelmet. A számba vett lehetőségek között szerepelnek a következők: a tagállami igazságügyi hatóságok részéről az Eurojust eszközeinek megfelelőbb alkalmazása, szorosabb együttműködés a harmadik országok igazságügyi hatóságaival, valamint együttműködés az internetszolgáltatókkal az on-line gyűlöletbeszéd elleni fellépés és a gyermekek jogainak fokozottabb védelme érdekében.

• A migrációs nyomás kezelése az EU-ban (háttérinformációk)

A Tanács a 2015-ös uniós költségvetés terhére további pénzügyi támogatásként 576,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási és 71,3 millió EUR kifizetési előirányzatot hagyott jóvá a menekültválság kezelésére. Ez a döntés az Európai Tanács által 2015. szeptember 23-án tett vállalásokat ülteti át a gyakorlatba.

• A Tanács jóváhagyta a menekültválságra fordítandó források növelését

A terrorizmus elleni küzdelem

A Tanács következtetéseket fogadott el a lőfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet célzó intézkedések megerősítéséről.

• A Tanács következtetései a tiltott tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem eszközeinek fokozottabb alkalmazásáról

A miniszterek emellett tájékoztatást kaptak arról, hogy hogyan halad az uniós vezetők 2015. február 12-i nyilatkozatát követően hozott terrorizmusellenes intézkedések végrehajtása, és megállapodtak arról, hogy a következő, decemberi ülésig néhány prioritás tekintetében eredményeket fognak felmutatni.

Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot az utas-nyilvántartási adatállománynak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelvvel kapcsolatos munka alakulásáról.

„Politikai megbeszéléseket folytatunk az Európai Parlamenttel. Meggyőződésünk, hogy még az év vége előtt politikai megállapodás fog születni, ami lehetővé teszi, hogy olyan kiegyensúlyozott eredményt érjünk el, amely további tényleges védelmet fog biztosítani az európai polgárok számára, és egyúttal maradéktalanul szem előtt tartja a műveleti igényeket, valamint az adatok és az alapvető jogok védelmét”, mondta Etienne Schneider, Luxemburg belső biztonságért felelős minisztere és a Tanács elnöke.  

• Az Unió a terrorizmus elleni harcban (háttérinformációk)

Adatvédelem

A Tanács megállapodott az adatvédelmi irányelvtervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. Ez lehetővé teszi, hogy a luxemburgi elnökség az adatvédelmi csomag e részével kapcsolatban is megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Az adatvédelmi csomag másik része az általános adatvédelmi rendelet, amelyről már megkezdődtek a tárgyalások a Parlamenttel. Az irányelvtervezetben a Tanács szabályokat állapít meg, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, büntetőjogi szankciók végrehajtása vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben.

„A ma elért megállapodás rendkívül fontos, különös tekintettel arra a célkitűzésünkre is, hogy az év vége előtt átfogó megállapodás szülessen az uniós adatvédelmi csomagról”, jelentette ki Félix Braz, Luxemburg igazságügyi minisztere, a Tanács soros elnöke.

• Adatvédelem a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során: a Tanács készen áll az EP-vel folytatandó tárgyalásokra
• Adatvédelmi reform

A Bizottság tájékoztatta továbbá a Tanácsot az Európai Bíróság azon határozatának következményeiről, amelyben 2015. október 6-án érvénytelenítette a védett adatkikötőről szóló bizottsági határozatot.

Európai Ügyészség

A Tanács ideiglenesen elfogadott néhány cikket az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetben. Ezek a cikkek különösen a nemzeti bíróságokon folytatott vizsgálatokra és büntetőeljárásokra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, és kiterjednek a gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogaira is. Az Európai Ügyészség létrehozásának célja, hogy elősegítse az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szembeni küzdelmet. A munka folytatásával az elnökség arra törekszik, hogy a rendelet fennmaradó részeiről is megállapodás szülessen a Tanácsban.

Görögország támogatása

A Tanács rendeletet fogadott el, amellyel elősegíti, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés serkentése érdekében Görögország a lehető legnagyobb mértékben igénybe vehesse az uniós alapokat és javítsa fizetőképességét. A rendelet fő célja, hogy megszűnjön az állami források hiánya az országban égetően szükséges beruházások vonatkozásában, valamint annak biztosítása, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen aknázni az európai strukturális és beruházási alapok nyújtotta lehetőségeket.

• A Tanács ülésének eredményei