A bérek átláthatósága az EU-ban
Az EU a bérek átláthatóságára vonatkozó új uniós szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy az Unióban megfelelőbben érvényre jusson a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásának elve.
Hogyan szolgálják a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályok az uniós polgárok javát?
A Tanács 2023. április 24-én új szabályokat fogadott el a bérek átláthatóságáról.
A szóban forgó uniós irányelv az EU-n belüli bérdiszkrimináció elleni küzdelemre és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetésének elősegítésére irányul.
Az új szabályok értelmében az uniós vállalatoknak kötelezően meg kell majd osztaniuk a bérekre vonatkozó információkat, és intézkedéseket kell hozniuk, amennyiben a vállalaton belül a nemek közötti bérkülönbség mértéke meghaladja az 5%-ot.
Az irányelv rendelkezik továbbá a bérdiszkrimináció elszenvedőinek járó kártérítésről, valamint a szabályokat megsértő munkáltatókkal szembeni szankciókról, többek között bírságokról is.
A bérek átláthatóságáról szóló új szabályok a munkahelyi bérdiszkrimináció leküzdéséhez és a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséhez hivatottak hozzájárulni.
A bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedések kötelező erejűek, ezáltal segíthetik a munkavállalókat az arra vonatkozó joguk érvényesítésében, hogy a férfiak és a nők az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek.
Bebizonyosodott, hogy a bérek átláthatóságának hiánya az egyik legfőbb akadálya annak, hogy megszűnjön a nemek közötti bérszakadék, amely hozzávetőleg 11%-ot tesz ki. Ez az arány azt jelenti, hogy egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért a nők átlagosan 11%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak (2024-es Eurostat-adatok szerint).
A bérszakadék hosszú távú hatást gyakorol a nők életminőségére, szegénységnek való kitettségük kockázatára és a nyugdíjak terén a nemek között továbbra is fennálló egyenlőtlenségre, amely hozzávetőleg 25% az Unióban (2024-es Eurostat-adatok szerint).
A Covid19-világjárvány és annak kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményei még sürgetőbbé teszik e probléma megoldását: a világjárvány még inkább rávilágított a nők munkaerőpiaci részvételével kapcsolatos, régóta fennálló kihívásokra, mivel a pandémia idején a nők nagyobb arányban vállaltak gondozási feladatokat.
Hogyan hivatottak javítani az új uniós szabályok a bérek átláthatóságát és a végrehajtást?
Az információkhoz való hozzáférés
Az új szabályok kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy az álláshirdetésben vagy az interjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állásokért járó kezdeti fizetésről vagy a díjazás tartományáról.
A munkáltatók továbbá nem kérdezhetik meg a pályázókat a korábbi fizetéseikről.
A munkavállalóknak pedig – a munkába állás pillanatától kezdve – joguk lesz ahhoz, hogy munkáltatójuktól tájékoztatást kérjenek a következőkről:
- az azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók kategóriáinak átlagos bérszintje nemek szerinti bontásban
- a béremelés és az előléptetés meghatározására szolgáló kritériumok, amelyeknek objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük
Jelentési kötelezettség
A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak évente jelenteniük kell az illetékes nemzeti hatóságnak a szervezetükön belül létező, nemek közötti bérkülönbséget.
A kisebb szervezeteknek háromévente kell majd ilyen jelentést készíteniük, a 100-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetekre pedig nem fog vonatkozni ilyen kötelezettség.
Amennyiben a jelentés 5%-ot meghaladó bérkülönbséget tár fel, amely objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható, a vállalatoknak a munkavállalók képviselőivel együtt végzett közös bérértékelés formájában intézkedniük kell.
Az igazságszolgáltatáshoz való jog
Az új irányelv értelmében azok a munkavállalók, akik nemi alapú bérdiszkriminációt szenvedtek el, kártérítést követelhetnek, többek között a bérhátralékok és a kapcsolódó prémiumok vagy természetbeni juttatások teljes körű rendezését.
Bár a bérdiszkriminációval kapcsolatos ügyekben a bizonyítási teher eddig hagyományosan a munkavállalóra hárult, ezentúl a munkáltatónak kell majd bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő díjazásra és a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértésekért kiszabott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és bírság formáját is ölthetik.
A hatály kiterjesztése
Az új szabályok első alkalommal terjednek ki az interszekcionális megkülönböztetésre (azaz a halmozottan hátrányos helyzetre vagy egyenlőtlenségre, amely például a nem, az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság kombinációján alapulhat). Az irányelv olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják a fogyatékossággal élő munkavállalók igényeinek figyelembevételét.
Hogyan kezelik az új szabályok a hátrányos megkülönböztetés problémáját?
A bérek átláthatóságának lehetővé kell tennie a munkavállalók számára, hogy feltárják a nők és férfiak közötti esetleges hátrányos megkülönböztetést, és fellépjenek ellene.
Nagyon gyakori jelenség a bérrendszerekben és a munkaköri besorolásban a nemi elfogultság, amely nem értékeli egyenlően és nemi szempontból semleges módon a nők és a férfiak munkáját.
Mivel az ilyen elfogultság gyakran nem tudatos, a bérek átláthatósága elősegítheti a szemléletformálást a munkáltatók körében és segítheti őket abban, hogy azonosítsák azokat a nemi alapú, megkülönböztető bérkülönbségeket, amelyek nem magyarázhatók elfogadható diszkrecionális tényezőkkel, és gyakran nem szándékosak.
Háttér és időrendi áttekintés
A nők és férfiak egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásához való jogot az EUMSZ 157. cikke és az egyenlő díjazásról szóló 2006/54/EK irányelv rögzíti.
Ennek az elvnek a végrehajtása és érvényesítése azonban régóta kihívást jelent. Ennek részben az az oka, hogy a bérek átláthatóságának hiánya miatt a bérdiszkrimináció gyakran észrevétlen marad, és ez megakadályozza, hogy a sértettek előálljanak a követelésükkel.
A nőknek, illetve férfiaknak fizetett bérek átláthatósága kiemelt prioritásként szerepel a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiában. Az Európai Bizottság 2021. március 4-én a bérek átláthatóságáról szóló irányelvjavaslatot terjesztett elő.
A javaslat fő céljai a következők:
- a munkavállalók képessé tétele arra, hogy a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező erejű intézkedések révén érvényesítsék az egyenlő bérhez való jogukat (a foglalkoztatás előtt és után)
- a bérezési rendszerek átláthatóságának fokozása
- a releváns jogi fogalmak közismertségének javítása
- a férfiak és a nők egyenlő díjazásához kapcsolódó jogok és kötelezettségek érvényesítésének fokozása
A javaslat eleget tett a Tanács 2019. júniusi azon felhívásának, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a bérek átláthatóságának növelése érdekében, és válaszlépést jelent az e területre irányuló fokozottabb cselekvést szorgalmazó sorozatos felkérésekre.
A Tanács álláspontja
A Tanács 2021 decemberében elfogadta álláspontját (általános megközelítését) a javasolt irányelvről.
A Tanács keretében folytatott megbeszélések során számos kérdés merült fel:
- arányosság és beavatkozás a nemzeti rendszerekbe
- a munkáltatók – különösen a mikro- és kis méretű munkáltatók – pénzügyi és adminisztratív terheinek növekedése
- állásra jelentkezők
- jogorvoslati lehetőségek és az egyenlő díjazás elvéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek érvényesítése
Arányosság és beavatkozás a nemzeti rendszerekbe
A Tanácsban folytatott megbeszélések során a résztvevők nagy igyekezettel törekedtek a javasolt megoldások arányosságával kapcsolatos aggályok eloszlatására. Több rendelkezést is módosítottak annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a javaslat nem avatkozhat be a nemzeti munkaerőpiaci modellekbe.
A végleges tanácsi álláspont figyelembe veszi a szociális partnerek szerepét és a szociális párbeszéd autonómiáját. A terminológia értelmezésével kapcsolatos kétségek eloszlatása és az irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a javaslatban szereplő több kulcsfogalmat is újonnan meghatároztak vagy pontosítottak.
A munkáltatók – különösen a mikro- és kis méretű munkáltatók – pénzügyi és adminisztratív terheinek növekedése
Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelezettségek végrehajtása előreláthatólag adminisztratív és pénzügyi terheket ró majd a munkáltatókra.
A megbeszélések középpontjában az állt, hogy – a túlzott adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos fenntartásokra tekintettel – a mikro-, kis- és középvállalkozások esetleg mentesüljenek néhány kötelezettség alól. Az elnökség a kompromisszumos javaslatában fenntartotta a 250 munkavállalóra vonatkozó küszöbértéket, valamint az adatszolgáltatási elemet. Ugyanakkor több mentességet is bevezetett a mikro- és kis méretű munkáltatók számára, és pontosította az egyenlő értékű munka fogalmának alkalmazásakor érvényes kritériumokat.
Állásra jelentkezők
Nem volt egyértelmű, hogy a javaslat kiterjed-e az állásra jelentkezőkre is (vagy éppen ellenkezőleg csak a foglalkoztatottakra). A végleges kompromisszumos szöveg egyértelművé teszi, hogy a béreknek a foglalkoztatást megelőző átláthatósága céljából az irányelvet az állásra pályázókra is alkalmazni kell.
Jogorvoslati lehetőségek és az egyenlő díjazás elvéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek érvényesítése
A tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezések túl részletesek és beavatkoznak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekbe. A végleges tanácsi álláspont nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, ugyanakkor megtartja az egyenlő díjazás elvének hatékony alkalmazásához szükséges főbb elemeket.
Figyelembe veszi továbbá a különböző munkaerőpiaci modelleket, valamint a szociális partnerek szerepét. Az egyedi rendelkezések pénzügyi és adminisztratív hatásának minimalizálása érdekében mentességeket és eltéréseket tartalmaz a mikro- és kis méretű munkáltatókra vonatkozóan. Emellett a javaslat végrehajtását illetően nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak.
Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások
Az Európai Parlament és a Tanács a cseh elnökség vezetésével 2022. december 15-én politikai megállapodásra jutott. Az Európai Parlament a 2023. március 30-i plenáris ülésén elfogadta az irányelvet.
A Tanács általi elfogadás
A bérek átláthatóságáról szóló új irányelvet a Tanács 2023. április 24-én fogadta el.
Hatálybalépés
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésével lép hatályba. Az uniós tagállamoknak ezt követően legfeljebb három év áll majd a rendelkezésükre az irányelv „átültetésére”, azaz arra, hogy nemzeti jogszabályaikat az új szabályok figyelembevétele érdekében módosítsák.
Az EU kötelezettségvállalásai a szociális kérdések terén
A foglalkoztatási és társadalmi befogadási politikák elsősorban az uniós országok felelősségi körébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok kormányai döntenek az olyan kérdésekben, mint a bérszabályozás, a nyugdíjrendszerek, a nyugdíjkorhatár és a munkanélküli ellátás.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv része az arra irányuló munkának, hogy az EU különböző jogszabályokkal, forrásokkal és eszközökkel támogassa a tagállamokat abban, hogy jobban összehangolják nemzeti szakpolitikáikat, előmozdítsák a foglalkoztatást, javítsák az élet- és munkakörülményeket, biztosítsák a megfelelő szociális védelmet és felvegyék a küzdelmet a társadalmi kirekesztés ellen.
További információk
Legutóbbi frissítés: 2026. április 14.