EU–USA csúcstalálkozó, 2023. október 20.

A fő eredmények

Az uniós vezetők – köztük Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – Washingtonban találkoztak Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével és Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével.

A csúcstalálkozó lehetőséget kínált a szoros transzatlanti partnerség és az annak keretében kialakított együttműködési területek áttekintésére. A csúcstalálkozó végén a vezetők együttes nyilatkozatot fogadtak el, amely az elkövetkező évekre vonatkozóan egy ütemtervet is magában foglal a kapcsolatok megszilárdítása és további erősítése céljából.

• EU–USA csúcstalálkozó: együttes nyilatkozat (2023. október 20.)
• Charles Michel elnök nyilatkozata a washingtoni EU–USA csúcstalálkozót megelőzően

Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok

Közel 800 millió polgár képviseletében, egységesen vallott értékeinkre alapozva és a Földön létező legdinamikusabb kapcsolat révén kialakult kötelékeink keretében megerősítjük elkötelezettségünket egy olyan transzatlanti partnerség mellett, amely népeink összességének javát szolgálja. EU–USA együttes nyilatkozat, 2023. október 20.

Az EU és az USA erős kötelékekkel rendelkező, szoros és hasonlóan gondolkodó partnerei egymásnak, és elkötelezettek a szabályokon alapuló nemzetközi rend, valamint a hatékony multilateralizmus mellett.

Együttesen olyan pozitív erőt képeznek, amely révén világszerte előmozdítják a stabilitást és a békét, és megoldással kívánnak szolgálni a legfontosabb globális kihívásokra, beleértve a megváltozott biztonsági környezetet, a demokrácia védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását és az éghajlatváltozást.

Az EU és az USA közötti partnerség az Atlanti-óceán mindkét partján a polgárok javát szolgálja, és mind az EU, mind pedig az USA továbbra is elkötelezett amellett, hogy jólétet teremtsen, valamint továbbfejlessze a biztonság és a védelem terén folytatott együttműködést. A vezetők elismerték az olyan erősebb és ütőképesebb európai védelem által képviselt értéket, amely pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, kiegészíti a NATO-t és interoperábilis azzal.

• Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok (az EKSZ angol nyelvű tájékoztatója)
• EU–NATO együttműködés (háttér-információk)

A közel-keleti helyzet

A vezetők megvitatták a közel-keleti helyzetet, amelyet szorosan figyelemmel kísérnek.

Felszólítunk az összes túsz azonnali szabadon bocsátására, és hangsúlyozzuk közös véleményünket, miszerint továbbra is a kétállami megoldás jelenti a tartós békéhez vezető járható utat. EU–USA együttes nyilatkozat, 2023. október 20.

Az EU és az USA a lehető leghatározottabban elítéltea Hamász által Izrael és lakossága ellen elkövetett brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadásokat. A vezetők ismételten hangsúlyozták, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy a nemzetközi joggal, többek között a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát, és aggodalmuknak adtak hangot a Gázában kialakult, egyre súlyosbodó humanitárius válság miatt.

A vezetők kiemelték továbbá a partnerekkel az alábbiak céljából folytatott szoros együttműködés fontosságát:

• a polgári lakosság védelme
• mindazok támogatása, akik biztonságos helyre próbálnak eljutni, illetve akik segítséget próbálnak nyújtani
• az élelmiszerekhez, a vízhez, az egészségügyi ellátáshoz és a menedékhez való hozzáférés elősegítése

Oroszország Ukrajna elleni háborúja

Az EU és az USA közösen vezető szerepet vállalt Ukrajna támogatásában Oroszország agressziós háborújának megindulását követően. A vezetők újólag megerősítették Ukrajna melletti, többek között diplomáciai, pénzügyi és katonai támogatás révén megvalósuló hosszú távú elkötelezettségüket. Megerősítették továbbá eltökéltségüket az alábbiak iránt:

• Oroszország teljes körű elszámoltathatóságának garantálása az általa indított háború tekintetében
• a háborút anyagi eszközökkel támogató harmadik országbeli szereplők elleni fellépés
• a szankciók és az exportellenőrzési intézkedések együttes érvényre juttatása

Az EU és az USA példa nélküli együttműködésről tett tanúbizonyságot, amikor a háborúra és annak globális következményeire közös transzatlanti válaszintézkedéseket hozott. E tekintetben megerősítették, hogy elkötelezettek együttműködni a globális közösséggel az Oroszország háborúja által előidézett energiaügyi, gazdasági és élelmezésbiztonsági kihívások kezelése céljából.

• Oroszország Ukrajna elleni inváziójának hatása a piacokra: uniós válaszlépések (háttér-információk)
• Élelmezésbiztonság és az élelmiszerek megfizethetősége (háttér-információk)

Kereskedelem és gazdaság

Az EU és az USA erős kereskedelmi és beruházási kapcsolatokkal rendelkező, szoros gazdasági partnerei egymásnak, és élen járnak a technológiai és digitális átalakulás terén. A vezetők hangsúlyozták kapcsolatuk tekintetében a kereskedelem és a beruházások fontosságát, és megvitatták a lezáratlan kérdések megoldásának lehetőségeit.

Az EU-nak és az USA-nak továbbá eltökélt szándéka, hogy fokozzák gazdasági rezilienciájukat és biztonságukat az alábbiak révén:

• a torzító hatású, nem piaci gazdasági gyakorlatok kezelése
• az ellátási láncok sebezhetőségének csökkentése
• a transzatlanti ellátási láncok megerősítése
• a technológia biztonságát és kiszivárgását érintő kockázatok kezelése
• a gazdasági kényszerítés elleni fellépés

A vezetők áttekintették továbbá a fenntartható acélról és alumíniumról szóló globális megállapodással, valamint a kritikus fontosságú ásványokról szóló célzott megállapodással kapcsolatban elért eredményeket.

• Az EU kereskedelempolitikája (háttér-információk)

Éghajlatváltozás és energia

A vezetők újólag megerősítették, hogy készek küzdeni az éghajlatváltozás ellen, és 2050-ig el kívánják érni a klímasemlegességet, többek a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és óceánjaink védelme révén.

Az ENSZ Dubajban tartandó, soron következő 28. éghajlatváltozási konferenciájára (COP28) tekintettel az EU és az USA ambiciózus intézkedések meghozatalára sürgette az összes többi jelentős szereplőt, és valamennyi országot felszólította arra, hogy érjenek el eredményt a globális megújulóenergia-kapacitás és az energiahatékonyság drasztikus mértékű növelésére irányuló cél teljesítése terén.

Az EU és az USA elkötelezettek továbbá a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatban folyó, 2021 novemberében általuk megkezdett munka iránt. Az e kötelezettségvállaláshoz csatlakozó országok vállalják, hogy együttműködnek a metánkibocsátások kollektív csökkentése érdekében.

• Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)
• Energiaárak és az ellátás biztonsága (háttér-információk)

Zöld és digitális átállás

Az EU és az USA élen járnak a technológiai és digitális átalakulás területén, aminek köszönhetően gazdaságaink fenntarthatóbbá és versenyképesebbé válnak úgy, hogy mindeközben senkit nem hagyunk hátra.

E tekintetben a vezetők elkötelezték magukat a következők mellett:

• védett és versenyképes digitális ökoszisztéma kialakítása
• közös innovációs, technológiai és energetikai transzatlanti térség kiépítése
• az innovatív technológiák megfizethetővé tétele mindenütt a világon
• a mesterséges intelligencia emberközpontú megközelítésének előmozdítása

• Az EU iparpolitikája (háttér-információk)

Globális kérdések

Nyugat-Balkán

Az EU-nak és az USA-nak közös érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonságossága. Ezzel összefüggésben a vezetők felszólították a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben részt vevő feleket, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a feszültségek dezeszkalációja és a párbeszéd újrakezdése érdekében.

A vezetők emellett kifejezték, hogy támogatják a nyugat-balkáni régió európai uniós perspektíváját, és minden partnert arra biztattak, hogy az európai úton való előrehaladás érdekében folytassák a reformokat.

• Az EU bővítése: Szerbia (háttér-információk)
• A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd (EKSZ)
• Az EU bővítése (háttér-információk)

Örményország–Azerbajdzsán

Az EU és az USA elkötelezett az Örményország és Azerbajdzsán közötti tartós béke előmozdítása mellett, melynek a szuverenitás kölcsönös elismerésén, valamint a határok és a területi integritás sérthetetlenségén kell alapulnia.

Ezzel összefüggésben a következőkre szólítottak fel:

• Azerbajdzsánnak biztosítania kell mindazok jogait és biztonságát, akik Hegyi-Karabahban maradtak, illetve akik vissza kívánnak térni otthonaikba
• minden félnek be kell tartania azt az elvet, hogy tartózkodik az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől

• Az EU kapcsolatai Örményországgal (háttér-információk)
• Az EU kapcsolatai Azerbajdzsánnal (háttér-információk)

Afrika

Egy békés, demokratikus és reziliens Afrika közös érdeke mindkét félnek, ezért a vezetők üdvözölték, hogy az Afrikai Unió állandó tagként csatlakozott a G20-csoporthoz.

A vezetők emellett kötelezettséget vállaltak arra, hogy a partnerekkel közösen munkálkodnak Észak-Afrika biztonságának, stabilitásának és gyarapodásának előmozdításán, és együttműködnek a Száhel-övezet biztonsági kihívásainak kezelése terén.

Indiai–csendes-óceáni térség

Az EU és az USA olyan szabad és nyitott indiai–csendes-óceáni térség mellett áll ki, amely – a nemzetközi joggal és a demokratikus értékekkel összhangban – hozzá tud járulni a régió stabilitásához és jólétéhez.

A térségen belüli együttműködés fokozása érdekében az EU és az USA – az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó saját stratégiájukkal összhangban – a következőkre fog törekedni:

• a tengeri helyzetismeret bővítése
• az együttműködés ösztönzése a konnektivitás terén
• fellépés a külföldi információmanipuláció ellen
• a kiberkoordináció fokozása
• az alapvető szabadságok és az emberi jogok érvényesítését célzó meglévő erőfeszítések folytatásának ösztönzése

A vezetők ezenkívül újólag megerősítették:

• az ASEAN központi szerepe és egységessége iránti rendületlen támogatásukat
• a csendes-óceáni szigetországokkal való partnerséget

Kína

Az EU és az USA kész arra, hogy konstruktív és stabil kapcsolatot építsen ki Kínával a globális kihívások kezelése és a közös érdekű területek megvitatása céljából.

E tekintetben az EU és az USA felszólította Kínát, hogy:

• vegyen részt a nemzetközi fórumokon az olyan kérdések megvitatásában, mint például a klímaválság és a biológiai sokféleség válsága, valamint a globális egészségügyi és a világjárványokra való felkészültség
• gyakoroljon nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy az hagyjon fel az Ukrajna elleni agressziós háborújával

A Kínával kialakítandó fenntartható gazdasági kapcsolatok lehetővé tétele érdekében az EU és az USA:

• beruházásokat fog eszközölni saját gazdaságába
• csökkenteni fogja a kritikus függőségeket és sebezhetőségeket
• védeni fogja a fejlett technológiák egy bizonyos körét

A vezetők továbbá súlyos aggodalmuknak adtak hangot a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren fennálló helyzet miatt, valamint az emberi jogok és a kényszermunka terén Kínában tapasztalt helyzet kapcsán.

A fenntartható fejlődés finanszírozása

Az EU és az USA elkötelezett a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén való előrehaladás felgyorsítása, valamint a fejlesztést célzó további finanszírozási források mozgósítása iránt, ideértve a multilaterális fejlesztési bankok működésének hatékonyabbá tételét is.

E célból az EU és az USA fokozni fogja erőfeszítéseit a következők érdekében:

• a szegény, az alacsony jövedelmű és a közepes jövedelmű országok erőteljes támogatása
• a magántőke felszabadításának elősegítése beruházások céljára
• a globális infrastrukturális és beruházási partnerségek megerősítése
• a digitális társadalmi befogadásnak, valamint a kommunikációs technológiák és szolgáltatások ellátási láncának előmozdítása világszerte

Háttér

A legutóbbi EU–USA csúcstalálkozóra 2021. június 15-én került sor Brüsszelben.

A csúcstalálkozón a vezetők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben felvázolták az EU és az USA között a világjárványt követően folytatandó együttműködést.

• EU–USA csúcstalálkozó, 2021. június 15.
• Az EU–USA csúcstalálkozó feleinek nyilatkozata: „A megújult transzatlanti partnerség felé”