Időrendi áttekintés – Uniós migrációs és menekültügyi politika

Az alábbiakban időrendben bemutatjuk a migrációs nyomás uniós kezelése érdekében a Tanácsban és az Európai Tanácsban végzett munka főbb állomásait.

A Tanács elfogadott egy sor jogalkotási aktust, amelyek a migráció és a menekültügy kezelésére vonatkozó uniós jogi keret reformjára irányulnak.

Ennek keretében olyan szabályokat állapít meg, amelyek elősegítik:

• az érkezések rendezett módon történő kezelését
• hatékony és egységes eljárások kialakítását
• a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás biztosítását

• A Tanács elfogadta az EU migrációs és menekültügyi paktumát (sajtóközlemény, 2024. május 14.)

A Tanács elfogadta az összevont engedélyt, amelynek céljai a következők:

• összevont kérelmezési eljárás egyesített munkavállalási és tartózkodási engedély megszerzésére
• biztosíték arra, hogy a jogosult harmadik országbeli állampolgárok azonos jogokat élvezzenek, mégpedig az összevont engedélyt kiadó tagállam állampolgáraival való egyenlő bánásmód alapján
• a kérelmek gyorsabb elbírálása
• az összevont engedély birtokosainak lehetősége a munkáltatóváltásra
• egyértelmű utasítások arra az esetre, ha az összevont engedély birtokosa munkanélkülivé válik

• Jogszerű migráció: a Tanács zöld utat adott a nem uniós állampolgárok számára kiadható összevont munkavállalási és tartózkodási engedélynek (sajtóközlemény, 2024. április 12.)

Az uniós tagállamok képviselői (Coreper) jóváhagyták a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között 2023. december 20-án azon (a migrációs és menekültügyi paktumot alkotó) öt kulcsfontosságú jogszabályról létrejött ideiglenes megállapodást, amely megreformálja majd az uniós menekültügyi és migrációs rendszert.

Az Állandó Képviselők Bizottsága emellett zöld utat adott három olyan menekültügyi és migrációs jogszabálynak is, amelyről a Tanács és a Parlament már 2022-ben megállapodásra jutott. A három jogszabály az alábbiakat foglalja magában:

• a befogadási feltételekről szóló irányelv felülvizsgálata
• a kvalifikációs rendelet aktualizálása
• az uniós áttelepítési keret létrehozásáról szóló rendelet

• A migrációs és menekültügyi rendszer reformja: az uniós tagállamok képviselői jóváhagyták az Európai Parlamenttel elért megállapodást (sajtóközlemény, 2024. február 8.)

Az öt uniós jogszabály, amelyről a spanyol elnökség és a Parlament megállapodott, a menekültügy és a migráció kezelésének valamennyi szakaszára kiterjed:

• az irreguláris migránsok EU-ba érkezésekor történő átvizsgálására
• a biometrikus adatok gyűjtésére
• a menedékjog iránti kérelmek benyújtására és kezelésére vonatkozó eljárásokra
• a menedékjog iránti kérelem kezeléséért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szabályokra
• a tagállamok közötti együttműködésre és szolidaritásra, valamint a válsághelyzetek kezelésének módjára, ideértve a migránsok eszközként való felhasználásának eseteit

• A Tanács és az Európai Parlament áttörést ért el az uniós menekültügyi és migrációs rendszer reformjában

Az uniós tagállamok képviselői megállapodásra jutottak a közös európai migrációs és menekültügyi politika végső komponenséről:

a tagállamok véglegesítették a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek – többek között a migráció eszközként való felhasználása – és a vis maior helyzetek kezeléséről szóló rendelettel kapcsolatos tárgyalási megbízatásukat. A Tanács elnöksége ennek az álláspontnak az alapján folytatja majd a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

• Migrációs politika: a Tanács megállapodott a válsághelyzetek kezelésével foglalkozó uniós jogszabállyal kapcsolatos megbízásról (sajtóközlemény, 2023. október 4.)

Az elnökség jelentést terjesztett a miniszterek elé a migrációs és menekültügyi paktum összes jogalkotási javaslatával kapcsolatban elért eredményekről.

A Tanács és az Európai Parlament jelenleg úgynevezett háromoldalú tárgyalásokat folytat az öt jogalkotási javaslatról, amelyek együttesen alkotják majd a közös európai menekültügyi rendszer reformját, és olyan közös uniós keretet fognak eredményezni, amely a menekültügy és a migrációkezelés valamennyi aspektusára kiterjed. Mindkét intézmény szándékában áll, hogy még e jogalkotási időszak vége előtt lezárják a tárgyalásokat, és hivatalosan elfogadják a különféle jogalkotási javaslatokat.

A miniszterek emellett tájékoztatást kaptak a migráció külső dimenziójával kapcsolatos aktuális helyzetről. Ez azokat az uniós szakpolitikákat érinti, amelyek célja, hogy meg tudjunk birkózni azokkal a migrációs kihívásokkal, amelyekkel az EU más kontinensekhez és országokhoz hasonlóan szembesül. A Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a harmadik partnerországokkal folytatott együttműködés terén elért eredményekről.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2023. december 4–5.

Az elnök megjegyezte, hogy az Európai Tanács mély megrendülését fejezi ki a közelmúltban a Földközi-tengeren történt tragédia során bekövetkezett szörnyű emberélet-veszteség kapcsán.

Sor került az Unió külső határain és az Unión belül kialakult migrációs helyzet átfogó áttekintésére, valamint az európai szintű reagálás keretében eddig végzett munka számbavételére.

A Tanács elnöksége és a Bizottság tájékoztatta az Európai Tanácsot a 2023. február 9-i európai tanácsi következtetések végrehajtásának folyamatos előrehaladásáról, különös tekintettel a migráció külső vonatkozásaira és ezek finanszírozási mechanizmusaira.

Ezt a munkát az Európai Tanács továbbra is figyelemmel fogja kísérni.

• Európai Tanács, 2023. június 29–30.
• Az Európai Tanács elnökének következtetései a migráció külső dimenziójáról

A Tanács megállapodásra jutott két fontos, a menekültügy és a migráció területére vonatkozó jogszabályról:

Rendelet a menekültügyi eljárásról

A menekültügyi eljárásról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak az EU-ban mindenhol ugyanazt a közös eljárást kell alkalmazniuk a nemzetközi védelemért folyamodó személyek ügyében.

Rendelet a menekültügy és a migráció kezeléséről

A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet – elfogadását követően – a jelenleg hatályos dublini rendelet helyébe fog lépni. A dublini rendelet határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján el kell dönteni, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet egyszerűsíti ezeket a szabályokat, valamint lerövidíti a határidőket.

A jelenlegi rendszerben néhány tagállamra hárul a felelősség a menedékjog iránti kérelmek túlnyomó többsége tekintetében; ezt kiegyensúlyozandó a rendelettervezet egy új, egyszerű, kiszámítható és működőképes szolidaritási mechanizmusra tesz javaslatot. Az új szabályok rugalmassággal ötvözik a kötelező szolidaritást, mégpedig oly módon, hogy a tagállamok maguk dönthetik el, milyen egyéni hozzájárulást tesznek.

• Migrációs politika: a Tanács megállapodásra jutott a legfontosabb menekültügyi és migrációs jogszabályokról (sajtóközlemény, 2023. június 8.)

The Council has agreed its position on an update of an EU law that deals with legal migration to the EU labour market. The updated rules streamline the application procedure and make it more effective.

Thanks to this international recruitment of talent should get a boost, more rights for third-country workers and their equal treatment compared to EU workers should reduce labour exploitation.

• Legal migration: Council settles on negotiating position for review of Single Permit Directive (press release, 8 June 2023)

A Tanács elnöksége és a Bizottság tájékoztatta az Európai Tanácsot a migrációról szóló februári következtetéseinek a végrehajtása terén elért előrehaladásról.

A vezetők felszólítottak a szóban forgó következtetések gyors végrehajtására, és kijelentették, hogy júniusban ismét át fogják tekinteni azt.

• Európai Tanács, 2023. március 23.

Az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén az uniós állam-, illetve kormányfők megbeszélést folytattak a migrációról. Értékelték a migrációnak az uniós elvekkel és értékekkel, valamint az alapvető jogokkal összhangban álló átfogó megközelítéséről szóló korábbi következtetéseik végrehajtását, előtérbe helyezve a következőket:

• fokozott külső tevékenység
• visszaküldés és visszafogadás
• az EU külső határainak ellenőrzése
• a migránsok eszközként való felhasználása, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem
• a migrációs áramlásokra vonatkozó adatok
• migrációs és menekültügyi paktum

• Az Európai Tanács rendkívüli ülése (főbb eredmények, 2023. február 9.)

A Tanács tárgyalási megbízást fogadott el a Bizottság által a migrációs és menekültügyi paktum keretében benyújtott javaslatokra épülő két menekültügyi és migrációs jogszabályhoz:

• az Eurodac-rendelethez, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a menedékkérők és az EU-ban irregulárisan tartózkodó személyek jobb nyomon követéséhez
• az előszűrésről szóló rendelethez, amelynek köszönhetően megerősödik majd a személyek ellenőrzése a külső határokon

Emellett 21 tagállam, illetve társult állam megerősítette egy szolidaritási nyilatkozat elfogadását, amely áthelyezések vagy más típusú hozzájárulások, különösen pénzügyi hozzájárulások formájában működő önkéntes szolidaritási hozzájárulási mechanizmusról rendelkezik.

• A Tanács jóváhagyta az Eurodac-rendeletre és az előszűrésről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízásokat, továbbá 21 állam szolidaritási nyilatkozatot fogadott el (sajtóközlemény, 2022. június 22.)
• Informatikai rendszerek a bűnözés elleni küzdelemnek és az uniós határok biztosításának a szolgálatában (háttér-információk)

A Tanács rendeletet fogadott el az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépésről (CARE), amely lehetővé fogja tenni a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló források gyors felszabadítását és újraelosztását. Ez biztosítani fogja, hogy a menekülteket befogadó tagállamok elegendő erőforrással rendelkezzenek a növekvő lakhatási, oktatási és egészségügyi szükségletek kielégítéséhez.

Ezenkívül a tagállamok igénybe vehetik majd a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatást (REACT-EU), amely az egyik legjelentősebb, világjárvány utáni uniós közberuházási program.

A Tanács továbbá javaslatot fogadott el a következőkre vonatkozóan:

• legfeljebb 420 millió EUR összegű fennmaradó forrás felszabadítása a 2014–2020-as belügyi alapból
• annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok és más, közszférabeli vagy magánadományozók kiegészítő hozzájárulásokat tegyenek a 2021–2027-es Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében

Ez további erőforrásokat biztosít majd az ukrajnai háború elől menekülő személyek befogadásához.

• Ukrajna: 17 milliárd EUR összegű uniós forrás a menekültek megsegítésére (sajtóközlemény, 2022. április 4.)

Az EU úgy határozott, hogy bevezeti az átmeneti védelmi rendszert. A cél a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás enyhítése, valamint annak lehetővé tétele, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek EU-szerte harmonizált jogokat élvezhessenek. A határozat többek között a következőkre biztosít jogot:

• tartózkodás
• munkavállalás és lakhatáshoz jutás
• orvosi ellátás
• a gyermekek oktatáshoz való hozzáférése

Az átmeneti védelem olyan szükséghelyzeti mechanizmus, amely a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén alkalmazható. Célja, hogy azonnali és kollektív védelmet nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült olyan személyek számára, akiknek nem áll módjukban visszatérni származási országukba.

• Ukrajna: a Tanács egyhangúlag átmeneti védelmet vezetett be a háború elől menekülő személyek számára (sajtóközlemény, 2022. március 4.)

2022. január 19-től az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) váltja fel.

Az új ügynökség a közös európai menekültügyi rendszer működését hivatott javítani azáltal, hogy fokozott operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak, valamint következetesebbé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelését.

• Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (honlap)

A Tanács rendeletet fogadott el az EU Menekültügyi Ügynökségének létrehozásáról. A rendelet a menekültügyi politika Unión belüli alkalmazásának javítása érdekében teljes jogú ügynökséggé alakítja a jelenlegi Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO).

Az ügynökség a közös európai menekültügyi rendszer működését lesz hivatott javítani azáltal, hogy

• fokozott operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak
• hozzájárul a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésének nagyobb fokú összehangolásához

• Migrációs és menekültügyi paktum: a Tanács elfogadta az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2021. december 9.)

Az uniós vezetők felkérték az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyék működőképessé és késlekedés nélkül hajtsák végre a kiemelt származási és tranzitországokra irányuló nyolc cselekvési tervet.

Az Európai Tanács világossá tette, hogy nem fogja elfogadni nem uniós országok arra irányuló kísérleteit, hogy politikai célokból eszközként használják a migránsokat. Megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy biztosítja az Unió külső határainak hatékony ellenőrzését, és hangsúlyozta, hogy garantálni kell a visszaküldések eredményességét és a visszafogadási megállapodások és intézkedések maradéktalan végrehajtását.

Az uniós állam- és kormányfők kijelentették, hogy az EU továbbra is fel fog lépni a belarusz rezsim által szervezett, jelenleg zajló hibrid támadással szemben, többek között úgy, hogy újabb korlátozó intézkedéseket fogad el személyekkel és jogi szervezetekkel szemben.

• Az Európai Tanács következtetései, 2021. október 21–22.
• Az EU kapcsolatai Belarusszal

A Tanács elfogadta a kékkártya-irányelvet. A meglévő előírások helyébe lépő új szabályok tovább harmonizálják a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkavállalók beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételeket, és vonzóbbá teszik az uniós kékkártyát.

Az új szabályozással az EU arra törekszik, hogy magasan képzett munkavállalókat vonzzon Európába, és itt is tartsa őket, különösen a szakemberhiánnyal küzdő ágazatokban.

Az uniós szintű fogadási rendszer:

• inkluzívabb fogadási kritériumokat határoz meg
• egyszerűsíti az eljárásokat
• megkönnyíti az Unión belüli mobilitást
• megkönnyíti a családegyesítést
• rendkívül széles körű hozzáférést biztosít a munkaerőpiachoz

• Jogszerű migráció: a Tanács elfogadta a kékkártya-irányelvet, hogy magasan képzett munkavállalókat vonzzon Európába (sajtóközlemény, 2021. október 7.)

A belügyminiszterek megvitatták az afganisztáni fejleményeket, áttekintve, hogy azok milyen hatást gyakorolhatnak a nemzetközi védelemre, a migrációra és a biztonságra, valamint nyilatkozatot fogadtak el a témában.

Kiemelték, hogy folytatni kell a régió stabilizálásával kapcsolatos koordinációt a nemzetközi partnerekkel, és biztosítani kell, hogy a humanitárius segítségnyújtás eljusson a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekhez. Kijelentették továbbá, hogy az együttműködést folytatni kell mind a régióból érkező illegális migráció megelőzése, mind pedig az EU külső határainak hatékony védelme és az engedély nélküli beutazások megakadályozása érdekében.

• Nyilatkozat az afganisztáni helyzetről (2021. augusztus 31.)

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az EU Menekültügyi Ügynökségét létrehozó rendeletről.

A javasolt rendelet a menekültügyi politika Unión belüli alkalmazásának javítása érdekében teljes jogú ügynökséggé alakítja a jelenlegi Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). Az ügynökség a közös európai menekültügyi rendszer működését lesz hivatott javítani azáltal, hogy

• fokozott operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak
• hozzájárul a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésének nagyobb fokú összehangolásához

• Az EU Menekültügyi Ügynöksége: ideiglenes megállapodás a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között (sajtóközlemény, 2021. június 29.)

Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a halálesetek megelőzése és az európai határokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében az EU külső tevékenységének részeként intenzívebbé kell majd tenni a kölcsönösen előnyös partnerségeket és együttműködést a származási és tranzitországokkal.

Ennek a közös megközelítésnek az összes migrációs útvonalra ki kell terjednie, valamint:

• pragmatikusnak, rugalmasnak és testre szabottnak kell lennie
• az „Európa együtt” megközelítés keretében az összes rendelkezésre álló eszközt és ösztönzőt fel kell használnia
• az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szoros együttműködésben kell megvalósulnia

Az uniós állam-, illetve kormányfők felszólították az Európai Bizottságot és a főképviselőt, hogy a tagállamokkal együttműködve:

• haladéktalanul erősítsék meg a kiemelt származási és tranzitországokkal folytatott konkrét intézkedéseket
• 2021 őszén terjesszenek elő a kiemelt származási és tranzitországokra irányuló cselekvési terveket

Az Európai Tanács elítélte és elutasította a harmadik országok minden arra irányuló kísérletét, hogy politikai célokból eszközként használják a migránsokat.

• Európai Tanács, 2021. június 24–25. (főbb eredmények)

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az Unióba életvitelszerű itt-tartózkodás és munkavállalás céljával érkező, magasan képzett nem uniós állampolgárokra vonatkozó belépési és tartózkodási feltételek meghatározásáról szóló irányelvjavaslatról.

A kékkártyáról szóló irányelv azt kívánja elérni, hogy magasan képzett munkavállalókat vonzzunk Európába, és meg is tudjuk tartani őket, különösen a szakemberhiánnyal küzdő ágazatokban. Az új szabályok:

• inkluzívabb fogadási kritériumokat határoznak meg
• egyszerűsítik az eljárásokat
• megkönnyítik az Unión belüli mobilitást
• könnyebbé teszik a családegyesítést
• széles körű munkavállalási jogot biztosítanak

• Legális migráció – a Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a magasan képzett munkavállalók bevonzását célzó rendszerről (sajtóközlemény, 2021. május 18.)

Miután az Európai Parlament 2020. december 16-án jelezte egyetértését, a Tanács elfogadta az EU 2020–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét (MFF) megállapító rendeletet. A rendelet 1 074,3 milliárd EUR összegű hosszú távú költségvetést irányoz elő az EU27-ek számára.

A migráció és a határigazgatás területére fordítandó kiadások összege 22,7 milliárd EUR lesz a következő hét évben. A migráció és határigazgatás területére irányuló támogatást jelentősen megerősítette az EU, többek között abból a célból, hogy finanszírozást nyújtson az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére álló határőri állomány 2027-ig 10 000 főre való növeléséhez.

• Az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése (háttér-információk)

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 23-án bemutatta az új migrációs és menekültügyi paktumot, valamint öt, az uniós menekültügyi szabályok reformjára irányuló új jogalkotási javaslatot.

Az uniós miniszterek megvitatták a paktum legfontosabb elemeit, így például a külső dimenziót, a javasolt új, belépést megelőző szakaszt, a szolidaritási mechanizmust, a belső migrációkezelést és menekültügyi igazgatást, a visszaküldés javításának különböző eszközeit, az ügynökségek szerepét, az Európába való legális beutazási lehetőségeket és az integrációt.

• A belügyminiszterek videokonferenciája (2020. december 14.)

A legközvetlenebbül érintett tagállamok, a Bizottság és az illetékes uniós ügynökségek tájékoztatták a belügyminisztereket az EU Törökországgal közös külső határain kialakult aktuális helyzetről. A miniszterek értékelték továbbá a belügyminiszterek március 4-i nyilatkozatában említett intézkedések végrehajtását, beleértve a Frontex gyorsreagálási határvédelmi intervenciójának alkalmazását és a további technikai segítségnyújtást.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke Brüsszelben találkozott Recep Tayyip Erdoğan elnökkel. A vezetők megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, a migrációról szóló EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról, a régió biztonságáról és stabilitásáról, valamint a szíriai válságról.

A mai találkozó Erdoğan elnökkel fontos lépés a megfelelő irányba. A helyzet enyhítése érdekében mind Törökországnak, mind pedig az EU-nak törekednie kell a migrációról szóló EU–Törökország nyilatkozat teljes körű végrehajtására. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• Charles Michel elnök nyilatkozata a Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel való találkozót követően, 2020. március 9.

A Tanács elismerte, hogy Törökország fokozott migrációs teherrel és kockázatokkal szembesül a területén belül, valamint méltányolta azokat a jelentős erőfeszítéseket, amelyeket Törökország a 3,7 millió migráns és menekült befogadásával kapcsolatban tett. A miniszterek ismételten kifejezték az EU teljes körű szolidaritását Görögországgal, amely példa nélküli helyzettel szembesül, valamint Bulgáriával, Ciprussal és más olyan tagállamokkal, amelyek az EU külső határainak igazgatása terén kihívásokkal küzdenek.

• A Külügyek Tanácsának nyilatkozata (sajtóközlemény, 2020. március 6.)

A belügyminiszterek megvitatták az EU külső határain kialakult helyzetet, és biztosították a Tanács szolidaritásáról Görögországot, Bulgáriát, Ciprust és más olyan tagállamokat, amelyek – többek között az EU külső határainak igazgatására irányuló erőfeszítéseik során – hasonlóan érintettek lehetnek. Emellett megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy növeljék a nyomás alatt álló régióknak nyújtott támogatásukat, többek között a Frontex gyorsreagálású határvédelmi intervenciójának alkalmazásával és további technikai segítségnyújtással.

• Nyilatkozat az EU külső határain kialakult helyzetről, 2020. március 4.

Az uniós belügyminiszterek a finn elnökség által készített jelentés alapján az uniós migrációs és menekültügyi politika jövőjéről tárgyaltak. A megbeszélések alatt üdvözölték, hogy a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumot szándékozik benyújtani. Megerősítették, hogy a migrációt összkormányzati módon és az összes útvonalra kiterjedően, átfogóan kell megközelíteni.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2019. december 2–3.

A Tanács módosított rendeletet fogadott el az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről (Frontex). A Frontex nagyobb személyi állománnyal és több műszaki eszközzel fog rendelkezni. Szélesebb körű lesz a felhatalmazása is, hogy támogatni tudja különösen a határellenőrzéssel, a visszaküldéssel és a harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos tagállami tevékenységeket.

• Európai Határ- és Parti Őrség: a Tanács módosított rendeletet fogadott el (sajtóközlemény, 2019. 11. 08.)

A belügyminiszterek megvitatták az aktuális migrációs helyzetet. Az összes útvonalat illetően áttekintették az uniós migrációs helyzetet, különös figyelmet fordítva a kelet-mediterrán útvonalon érkezők számának növekedésére. Emellett megbeszélést folytattak a kimentett migránsok partra szállításával kapcsolatos ideiglenes megoldásról szóló, Franciaország, Németország, Olaszország és Málta által a közelmúltban tett nyilatkozatról.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2019. 10. 07–08.

A Tanács 2020. március 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását.

Az EU korábban ideiglenesen felfüggesztette a művelet haditengerészeti egységeinek bevetését – ez a felfüggesztés továbbra is hatályban marad, és az EU tagállamai az Európai Tanács 2018. júniusi következtetéseinek nyomán a megfelelő fórumok keretében továbbra is azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy a partra szállást lehetővé tevő megoldást.

• EUNAVFOR MED Sophia: a Tanács 2019. szeptember 30-ig meghosszabbította a művelet megbízatását (sajtóközlemény, 2019. 03. 29.)

Az uniós vezetők a 2019–2024-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend keretében egy teljes mértékben működőképes, átfogó migrációs politika továbbfejlesztésére szólítanak fel.

„Folytatni fogjuk és szorosabbra fogjuk fűzni az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Ami a belső vonatkozásokat illeti, egyetértésre kell jutnunk egy hatékony migrációs és menekültügyi politikáról. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.” A 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrend

• A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

A Tanács a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának jobb működését elősegítő rendeletet fogadott el. Az új szabályok megerősítik az együttműködést és a koordinációt azon összekötő tisztviselők között, akiket a tagállamok vagy az EU bevándorlással kapcsolatos kérdések kezelése céljából harmadik országokba küld ki.

• Bevándorlási összekötő tisztviselők: a Tanács a koordinációt javító új szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2019. 06. 14.)

A Tanács részleges tárgyalási álláspontról állapodott meg a visszaküldési irányelv átdolgozására vonatkozóan. Az új szabályok célja, hogy a ténylegesen visszaküldött irreguláris migránsok aránya növekedjen. Az álláspont a határon folytatott visszaküldési eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével a javasolt átdolgozás valamennyi vonatkozására kiterjed.

• Migrációs politika: a Tanács részleges tárgyalási álláspontról állapodott meg a visszaküldési irányelvre vonatkozóan (sajtóközlemény, 2019. 06. 07.)

Az EU az egyre növekvő kihívások hatékonyabb kezelése érdekében bővíti a migráció, a határigazgatás és a biztonság területén hozott intézkedésekhez nyújtott támogatások körét. A Tanács részleges általános megközelítést alakított ki a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel összefüggő három, a belügyek területére irányuló ágazati javaslatra vonatkozóan.

• Migrációs politika: a Tanács részleges tárgyalási álláspontról állapodott meg a visszaküldési irányelvre vonatkozóan (sajtóközlemény, 2019. 06. 07.)

A Tanács olyan módosításokat fogadott el a vízumkódexről szóló rendeletre vonatkozóan, amelyek bővíteni fogják az illegális migráció jelentette kihívások kezelésére szolgáló eszközök körét.

• Vízumpolitika: az EU aktualizálta a szabályokat a jogszerű utazás megkönnyítése és az illegális migráció elleni küzdelem érdekében (sajtóközlemény, 2019. 06. 06.)

Az állandó képviselők a Tanács nevében megerősítették az Európai Parlament és a Tanács román elnöksége között létrejött nem hivatalos megállapodást az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletről. Az új szabályokat most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia.

• Európai Határ- és Parti Őrség: a Tanács megerősítette a szélesebb körű megbízatásról létrejött megállapodást (sajtóközlemény, 2019. 04. 01.)

A Tanács 2019. szeptember 30-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását.

A műveleti parancsnok azt az utasítást kapta, hogy operatív okokból e hosszabbítás időtartamára ideiglenesen függessze fel a művelet haditengerészeti egységeinek bevetését. Az Európai Tanács 2018. júniusi következtetései nyomán hozott intézkedések részeként az uniós tagállamok a megfelelő fórumok keretében tovább folytatják a partra szállást lehetővé tevő megoldásokra irányuló munkát.

• EUNAVFOR MED Sophia: a Tanács 2019. szeptember 30-ig meghosszabbította a művelet megbízatását (sajtóközlemény, 2019. 03. 29.)

Az állandó képviselők megállapodtak az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletre vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. E megbízás alapján a Tanács román elnöksége megkezdi majd a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A rendelet a jelenlegi Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) hivatott megerősíteni azzal, hogy nagyobb személyi állományt és több műszaki eszközt biztosít számára. Emellett kiterjeszti az ügynökség megbízatását is, hogy az támogatni tudja a határvédelemhez, a visszaküldéshez és a harmadik országokkal folytatott együttműködéshez kapcsolódó tagállami tevékenységeket.

• Európai Határ- és Parti Őrség: a Tanács megállapodott tárgyalási álláspontjáról (sajtóközlemény, 2019. 02. 20.)

Az állandó képviselők a Tanács nevében megerősítették az Európai Parlament és a Tanács román elnöksége között létrejött nem hivatalos megállapodást a vízumkódex módosítására vonatkozó javaslatról.

Az új szabályoknak köszönhetően a jogszerűen utazó személyek kedvezőbb feltételekkel igényelhetnek és kaphatnak vízumot, ezzel párhuzamosan pedig több eszköz áll majd rendelkezésre az illegális migráció által okozott nehézségek kezelésére.

• Vízumpolitika: a Tanács megerősítette a vízumkódex módosításairól létrejött megállapodást (sajtóközlemény, 2019. 02. 20.)

A Tanács elnöksége és a Parlament nem hivatalos megállapodásra jutottak azokról az új szabályokról, amelyek célja, hogy megerősítsék a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatát. Ezeket a tisztviselőket a tagállamok és az EU a bevándorlással kapcsolatos kérdések kezelése érdekében küldik ki harmadik országokba.

• Bevándorlási összekötő tisztviselők: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodást ért el (sajtóközlemény, 2019. 02. 18.)

A Tanács 2019. március 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. A művelet célja, hogy ellehetetlenítse a migránscsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén.

• A Tanács 2019. március 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását (sajtóközlemény, 2018. 12. 21.)

Az uniós vezetők a decemberi uniós csúcstalálkozón megvitattak a migrációval kapcsolatos kérdéseket, és sürgették az EU külső migrációs politikájának továbbfejlesztését és végrehajtását.

Az uniós belső politikákat illetően a vezetők felkérték a társjogalkotókat, hogy mihamarabb zárják le az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó tárgyalásokat.

Emellett további erőfeszítéseket sürgettek a Menekültügyi Ügynökséggel, a visszatérési irányelvvel és az uniós menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatos tárgyalások lezárása érdekében.

• Európai Tanács, 2018. 12. 13–14.

A Tanács részleges általános megközelítést fogadott el az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan, amely megközelítés a visszaküldésről és a harmadik országokkal való együttműködésről szóló rendelkezésekre vonatkozik.

A javasolt szabályok lehetővé fogják tenni, hogy a Frontex

• technikai és operatív segítséget nyújtson a tagállamoknak a visszaküldési műveletek során
• erősítse együttműködését a szomszédos országokon kívüli harmadik országokkal

• Európai Határ- és Parti Őrség: a Tanács részleges megállapodásra jutott a visszaküldésre és a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozóan (sajtóközlemény, 2018. 12. 6.)

A Tanács a migránscsempész-hálózatokkal szembeni küzdelem fokozását szolgáló konkrét intézkedéseket fogadott el, az uniós vezetők által az októberi ülésükön megfogalmazott kérés nyomán.

A konkrét intézkedések az alábbiakra épülnek:

• az érintett szervek közötti együttműködésre vonatkozó megközelítés erősítése uniós és nemzeti szinten is
• a rendelkezésre álló operatív eszközök közötti szinergiák lehető legjobb kihasználása
• az EU külső eszközeinek maximális kihasználása

• Migránsok csempészése: a Tanács a csempészhálózatok felszámolását célzó intézkedéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2018. 12. 6.)

Az uniós vezetők a migránscsempészés elleni küzdelem fokozására szólítottak fel, továbbá felkérték a Tanácsot, hogy e célból decemberre dolgozzon ki intézkedéseket.

Ezenkívül hozzátették, hogy további lépéseket kell tenni az illegális migráció megakadályozása érdekében, és az együttműködés megerősítésére szólítottak fel a származási és tranzitországokkal.

A vezetők ezen túlmenően felkérték az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mihamarabb vizsgálják meg a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatosan a közelmúltban benyújtott bizottsági javaslatokat.

• Az Európai Tanács ülése, 2018. 10. 18.

A Tanács megvitatta azt a bizottsági javaslatot, amelynek értelmében kibővítenék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megbízatását, személyi állományát pedig 2020-ig 10 000 főre növelnék. A belügyminiszterek körében általános igényként fogalmazódott meg az Ügynökség megbízatásának megerősítése, különösen a visszaküldés és a harmadik országokkal való együttműködés terén. Emellett véleményt cseréltek az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának méretéről, összetételéről, feladatairól és jogköréről, valamint az alakulat teljes körű létrehozásának időkeretéről.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2018. 10. 11–12.

Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos munkavacsora keretében tárgyaltak a migrációról Salzburgban. A vezetők a harmadik országokkal, többek között Egyiptommal folytatott együttműködés megerősítéséről állapodtak meg. Donald Tusk még szeptember folyamán találkozni fog esz-Szíszi elnökkel az együttműködés előmozdítása érdekében. A vezetők ehhez kapcsolódóan arról is megegyeztek, hogy 2019 februárjában csúcstalálkozót tartanak az Arab Államok Ligájával.

• Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója, 2018. 09. 19–20.

Az uniós tagállamok megállapodtak a törökországi menekülteket támogató uniós eszköz további 3 milliárd EUR összegű – a szír menekültek támogatására szolgáló – finanszírozásának módjáról:

• 2 milliárd eurót az EU költségvetéséből fognak nyújtani
• 1 milliárd eurót pedig a tagállamok finanszíroznak majd az EU bruttó nemzeti jövedelméhez való hozzájárulásuk arányában

• A törökországi menekülteket támogató eszköz: a tagállamok megállapodtak a további finanszírozás részleteiről (sajtóközlemény, 2018. 06. 29.)

A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón az uniós vezetők olyan intézkedésekről állapodtak meg, amelyek a migránscsempészek elleni fokozottabb küzdelmet és az illegális migráció további csökkentését célozzák valamennyi migrációs útvonalon.

Az uniós vezetők támogatták a kutatási-mentési műveletek során a tengeren megmentett személyek által benyújtott menedékkérelmek elbírálására szolgáló regionális központok koncepciójának a kidolgozását.

• Az Európai Tanács ülése, 2018. 06. 28–29.

A Tanács átültette az uniós jogba az Egyesült Nemzetek Szervezete által június 7-én hat, Líbiában tevékenykedő emberkereskedőre és embercsempészre kiszabott szankciókat. Ez az első alkalom, hogy az ENSZ szankciókat alkalmaz emberkereskedőkkel szemben.

• A Líbiában folytatott emberkereskedelem elleni küzdelem: az EU – az ENSZ határozatával összhangban – hat emberkereskedőre és embercsempészre vetett ki szankciókat (sajtóközlemény, 2018. 06. 14.)

A belügyminiszterek megvitatták több migrációs probléma aktuális helyzetét és a további teendőket. Áttekintették, hogy miként lehetne fokozni az egyes területeken folyó munkát, ideértve:

• az uniós ügynökségeknek nyújtott támogatást
• az EU–Törökország nyilatkozat folyamatos betartását
• az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó uniós szükséghelyzeti alap megfelelő finanszírozását
• a nyugat-balkáni partnerek támogatását

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2018. 06. 04–05.

A Tanács zöld utat adott ahhoz, hogy az Európai Beruházási Bank további hiteleket folyósítson a migrációs kérdések rendezését célzó, Unión kívüli projektek számára. 3,7 milliárd EUR-t különítettek el olyan köz- és magánszektorbeli projektekre, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésére irányulnak.

• EBB: a Tanács további 3,7 milliárd EUR-t hagyott jóvá a migrációs kérdések rendezésére (sajtóközlemény, 2018. 02. 27.)

Az Európai Tanács vitát folytatott az EU migrációs politikájának külső és belső dimenziójáról. Az ülésen áttekintették, hogy az elmúlt két évben mi vált be és mi nem, valamint megvitatták, hogy hogyan erősítsék meg a migrációs politikát.

Az uniós vezetők annak a törekvésüknek is hangot adtak, hogy 2018. júniusig megállapodást érjenek el a dublini rendszer reformjáról. A vita alapjául a Donald Tusk elnök által a csúcstalálkozó előtt közreadott feljegyzés szolgált.

• Az Európai Tanács ülése, 2017. 12. 14–15.

Az állandó képviselők tárgyalási megbízatást hagytak jóvá két jogszabálytervezettel kapcsolatban: az egyik a menedékkérők védelemre jogosultként való elismerésére vonatkozik, a másiknak pedig az a célja, hogy a menedékkérők számára jobb életkörülményeket biztosítsanak Európában. Az elnökség így meg fogja kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

• A menedékkérők befogadására vonatkozó feltételek: a Tanács megállapodott a tárgyalási megbízatásról (sajtóközlemény, 2017. 11. 29.)

A Tanács elfogadta a határregisztrációs rendszerről szóló rendeletet, valamint a Schengeni határellenőrzési kódexnek a határregisztrációs rendszer tekintetében történő módosításáról szóló rendeletet.

Ez a rendszer a schengeni övezet külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok be- és kiutazására, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatokat rögzíti majd.

• A Tanács véglegesen elfogadta a határregisztrációs rendszert (sajtóközlemény, 2017. 11. 20.)

Az állandó képviselők jóváhagyták azt a megbízatást, amelynek alapján az elnökség tárgyalásokat folytathat a menedékkérők befogadására irányuló uniós áttelepítési keret létrehozásáról szóló rendeletről.

A rendelettervezet céljai a következők:

• jogszerű és biztonságos lehetőségek biztosítása az EU-ba való bejutáshoz
• közös szabályok kialakítása az áttelepítés és a humanitárius befogadás vonatkozásában
• hozzájárulás az azon nem uniós országokra nehezedő nyomás enyhítéséhez, amelyekbe nagy számú menedékkérő érkezett otthona kényszerű elhagyása után

• Uniós áttelepítési keret: a Tanács készen áll a tárgyalások megkezdésére (sajtóközlemény, 2017. 11. 15.)

Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy a jövőben határozottabban támogatják Olaszország és Líbia együttműködését, és megfelelő finanszírozást biztosítanak a migrációval kapcsolatos észak-afrikai projektekhez. „Néhány héten belül konkrét eredményeket várunk” – fogalmazott Donald Tusk elnök az ülést követően.

Ígéretet tettek továbbá arra, hogy a decemberi csúcstalálkozón folytatják az egyeztetést a dublini rendszer reformjáról, törekedve arra, hogy 2018 első félévében konszenzus alakuljon ki a kérdésről.

• Európai Tanács, 2017. október 19–20.

A Tanács 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. A Tanács egyúttal a következők érdekében módosította is a művelet megbízatását:

• a képzésben részt vevők nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása a líbiai parti őrségnek nyújtott képzés tartós hatékonyságának biztosítása céljából
• új megfigyelési tevékenységek végzése és információgyűjtés a líbiai export kőolaj illegális kereskedelméről
• az emberkereskedelemre vonatkozó információknak a tagállami bűnüldöző hatóságokkal, a FRONTEX-szel és az EUROPOL-lal való megosztására szolgáló lehetőségek bővítése

• A Tanács 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását (sajtóközlemény, 2017. 07. 25.)

Az állandó képviselők megerősítették a máltai elnökség és az Európai Parlament között június 29-én létrejött megállapodást, amely egyrészt a határregisztrációs rendszerről szóló javaslat, másrészt a Schengeni határellenőrzési kódexnek a határregisztrációs rendszer tekintetében történő módosításáról szóló javaslat politikai kérdéseire vonatkozik.

Ennek köszönhetően a még lezáratlan technikai kérdések megoldását követően létrejöhet az átfogó megállapodás.

Ez a rendszer a schengeni övezet külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok be- és kiutazására, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatokat rögzíti majd.

• Határregisztrációs rendszer: a Tanács megerősítette az elnökség és az Európai Parlament között a fő politikai rendelkezésekről született megállapodást (sajtóközlemény, 2017. 06. 30.)

A máltai elnökség és az Európai Parlament képviselői széleskörű ad referendum politikai megállapodást értek el az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletjavaslat mind a tizenkét fejezetéről.

A megállapodást a Corepernek a közeljövőben, a preambulumbekezdésekkel kapcsolatos további munkát követően még jóvá kell hagynia. A megállapodás nem tartalmazza a szöveg azon részeit sem, amelyek a közös európai menekültügyi rendszer felülvizsgálatáról szóló csomagba tartozó – és még nem véglegesített – egyéb jogalkotási javaslatokhoz kapcsolódnak.

• Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége: az elnökség és az Európai Parlament általános politikai megállapodást ért el (sajtóközlemény, 2017. 06. 29.)

Az uniós vezetők további intézkedéseket sürgettek a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal mentén Líbiából Olaszországba irányuló migrációs áramlás megfékezése érdekében. Ezzel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat emelték ki:

• további képzés és felszerelések biztosítása a líbiai parti őrség számára
• szorosabb együttműködés a származási és tranzitországokkal
• további erőfeszítések a visszaküldések számának növelése érdekében

A vezetők kijelentették, hogy sürgősen visszafogadási megállapodásokat kell kötni bizonyos nem uniós országokkal. Ismételten hangsúlyozták továbbá, hogy meg kell reformálni a közös menekültügyi rendszert.

• Az Európai Tanács ülése, 2017. 06. 22–23.

A miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el, amelyekben megerősítették, hogy az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel – többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájával – és a gyermek jogaira vonatkozó nemzetközi joggal összhangban a migráns gyermekeknek joguk van a védelemhez.

2015-ben és 2016-ban az EU-ban menedéket kérők harminc százalékát gyermekek tették ki, akik közül sokan a családjuk nélkül jöttek.

• A Tanács következtetései a migráns gyermekek védelméről

A Tanács engedélyezte, hogy kivételes körülmények esetén ideiglenesen fenn lehessen tartani a belső határellenőrzéseket. Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia a határai egyes szakaszain továbbra is arányos, ideiglenes határellenőrzést tarthat fenn, legfeljebb hat hónapos időtartamra.

• Schengeni térség: a Tanács a belső határellenőrzések alkalmazásának legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítását ajánlja

A Tanács ajánlást fogadott el a rendkívüli körülmények miatti ideiglenes belső határellenőrzés fenntartásáról. Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának egyes határszakaszokon továbbra is ajánlott arányos ideiglenes határellenőrzést fenntartani, legfeljebb három hónapos időtartamra.

• Schengeni térség: a Tanács a belső határellenőrzés fenntartását javasolja

Nem hivatalos csúcstalálkozójukon az uniós vezetők elfogadták a máltai nyilatkozatot, amelynek középpontjában a Földközi-tenger középső térségén keresztül húzódó útvonalon érkező migránsok számának csökkentését és az embercsempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítését célzó intézkedések állnak. Az EU 28 állam-, illetve kormányfője megállapodott mindenekelőtt arról, hogy fokozzák az együttműködést Líbiával, mivel 2016-ban a migránsok 90%-a innen indult át Európába.

• Az Európai Tanács tagjainak máltai nyilatkozata a migráció külső vonatkozásairól: a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kezelése, 2017. február 3.

A gyorsreagálású állományt az uniós tagállamok és a schengeni társult országok 1500 határőre alkotja. Válsághelyzetben e személyzetet azonnal a Frontex rendelkezésére bocsátják, amely öt munkanapon belül bevetheti őket.

• Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gyorsreagálású állományt hozott létre

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) jóváhagyta az Európai Parlamenttel kialakított kompromisszumos szöveget a Schengeni határellenőrzési kódex módosításáról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések releváns adatbázisok felhasználásával való megerősítése.

• Schengeni határellenőrzési kódex: megállapodás a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítéséről

A miniszterek megvitatták, hogy milyen hiányosságok tapasztalhatók az eddig elfogadott migrációs intézkedések végrehajtása terén. Vállalták többek között azt, hogy megnövelik az ügynökségek (elsősorban az EASO) számára biztosított tagállami szakértők számát.

Az ülésen a Tanács megvitatta a közös európai menekültügyi rendszer reformját, és jóváhagyta az elnökség által javasolt háromágú megközelítést.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2016. október 13–14.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. október 6-án hivatalosan megkezdte működését. A megnyitóra a Kapitan Andreevo határállomáson került sor Bulgária Törökországgal közös külső határán.

„Új valóságot teremtünk külső határainkon, ami a pozsonyi ütemtervben foglalt közös kötelezettségvállalás kézzelfogható eredménye, egyúttal pedig a tagállamok közötti egység gyakorlati megnyilvánulása” – közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök, a Tanács soros elnöke. „Mindez megkönnyíti majd a schengeni rendszer rendes működésének visszaállítását” – tette hozzá.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata az EU külső határainak szoros felügyelete és – a tagállamokkal együttműködésben – az EU külső határainál esetlegesen felmerülő biztonsági fenyegetések gyors felismerése és elhárítása.

A Tanács véglegesen jóváhagyta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, melynek fő feladata, hogy segítséget nyújtson a külső határok integrált igazgatásához. Az Európai Határ- és Parti Őrség gondoskodni fog a migrációs áramlások hatékony kezeléséről és az Unió magas szintű biztonságáról.

• Európai Határ- és Parti Őrség: végleges jóváhagyás

A Politikai és Biztonsági Bizottság felhatalmazást adott arra, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet megkezdje további két támogató feladatát, melyek a következők:

• a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése
• az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren

• Az EUNAVFOR MED Sophia művelet engedélyt kapott további két támogató feladat megkezdésére

A Tanács 2018. július 15-ig meghosszabbította az EUCAP Száhel Niger megbízatását. Emellett úgy módosította a misszió megbízatását, hogy az segítséget nyújthasson a nigeri hatóságoknak olyan intézkedések, technikák és eljárások kidolgozásához, amelyek révén jobban ellenőrizhető az irreguláris migráció.

• EUCAP Száhel Niger: meghosszabbított misszió, elfogadott költségvetés, módosított megbízatás

Az Európai Bizottság benyújtott egy második javaslatcsomagot a közös európai menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatban, továbbá javaslatot tett egy közös uniós áttelepítési keretprogram létrehozására.

• A közös európai menekültügyi rendszer reformjának befejezése
• A legális lehetőségek javítása: a Bizottság közös uniós áttelepítési keretprogramra tett javaslatot

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) megerősítette az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletjavaslat kompromisszumos szövegéről az Európai Parlamenttel elért megállapodást. Az Európai Határ- és Parti Őrséget egy európai ügynökség (a jelenlegi Frontex kibővített feladatkörrel) és a schengeni országok határigazgatásért felelős nemzeti hatóságai fogják alkotni.

• Európai Határ- és Parti Őrség: a Tanács megerősítette a Parlamenttel létrejött megállapodást

A Tanács egy évvel, 2017. július 27-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását, továbbá a következő két támogató feladattal ki is bővítette azt:

• a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése
• az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren

• Az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását egy évvel meghosszabbították, feladatkörét két új feladattal bővítették

A miniszterek megvitatták az aktuális helyzetet, ezen belül elsősorban a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását, illetve a Földközi-tenger középső térségén áthaladó migrációs áramlatok kérdését. Ismételten hangot adtak annak, hogy intenzívebbé kell tenni a migránsok Görögországból Törökországba való visszaküldését. Továbbá felkérték a részt vevő államokat arra, hogy gyorsítsák fel a szíriai menekültek Törökországból az EU-ba való áttelepítését, valamint a menedékkérők Görögországból és Olaszországból más tagállamokba való áthelyezését.

A Tanács határozatot fogadott el, amelynek célja, hogy egy évre felfüggessze Svédország azzal kapcsolatos kötelezettségeit, hogy nemzetközi védelemre szoruló személyeket helyezzen át Olaszországból és Görögországból. Emellett következtetéseket fogadott el a visszaküldésről és a visszafogadásról.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2016. június 9–10.

Az Európai Bizottság közleményt terjesztett elő a harmadik országokkal kialakítandó partnerségi keretről.

• A Bizottság közleménye az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról

A Bizottság emellett előterjesztette a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelvjavaslatot.

• A Bizottság javaslatot tett az Unión kívülről érkező, magasan képzett munkavállalókra vonatkozó kékkártya-rendszer reformjára

A G7-ek a migrációs és menekültválság világszintű megoldását szorgalmazták. A vezetők vállalták, hogy globális szinten fokozzák a menekültek és az őket befogadó közösségek szükségleteinek fedezéséhez nyújtott segítséget. Felszólították a pénzügyi intézményeket és a kétoldalú kapcsolat keretében adományozó támogatókat, hogy növeljék támogatásukat. Megállapodtak továbbá abban, hogy javítani kell a legális migrációs csatornák igénybevételének lehetőségét, és áttelepítési programok létrehozását is szorgalmazták.

• A vezetők nyilatkozatának teljes szövege, G7-csúcstalálkozó, 2016. május 26–27.
• G7-csúcstalálkozó, Isze-Sima (Japán), 2016. május 26–27.

A miniszterek megbeszélést folytattak a migráció külső vonatkozásairól. Áttekintették a vallettai cselekvési terv és az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását.

A Tanács az EUNAVFOR MED Sophia műveletről szóló következtetéseket fogadott el, amelyekben egy évvel meghosszabbította a művelet megbízatását és két további támogató feladatot is meghatározott.

• A Tanács következtetései a migráció külső vonatkozásairól
• A Tanács következtetései az EUNAVFOR MED Sophia műveletről
• Külügyek Tanácsa, 2016. 05. 23.

A belügyminiszterek véleménycserét tartottak a jelenlegi helyzetről. A megbeszélések középpontjában a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása, valamint a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon érkező migrációs áramlás állt.

A részt vevő tagállamokat arra kérték, hogy gyorsítsák fel a szíriai menekültek Törökországból történő áttelepítését, illetve a menedékkérők Görögországból és Olaszországból való áthelyezését az elfogadott határozatoknak megfelelően.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2016. 05. 20.

A Tanács ajánlást tartalmazó végrehajtási határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények esetén fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket. Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb hat hónapos időtartamra továbbra is ajánlott arányos ideiglenes határellenőrzést fenntartani határaik egyes szakaszain.

• A belső határellenőrzés fenntartására vonatkozó ajánlást fogadott el a Tanács

A miniszterek megbeszélésének központi témája a vallettai cselekvési terv végrehajtása és az „Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért” elnevezésű alap volt. Ezenkívül áttekintették a partnerországokkal folyó magas szintű párbeszédek állását is.

A Tanács megbeszélést folytatott arról is, hogy hosszan tartó válságok során hogyan lehet a legjobban támogatni a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyeket és a menekülteket.

• Külügyek Tanácsa (Fejlesztés), 2016. 05. 12.

Az Európai Bizottság több javaslatot is benyújtott a közös európai menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatban.

• A fenntartható és méltányos közös európai menekültügyi rendszer kialakítása felé

Emellett egy tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot is benyújtott, amely ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy rendkívüli körülmények esetén fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

A belügyminiszterek áttekintették a hatályos intézkedések végrehajtásában tett előrelépést. Emellett ismét felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell gyorsítani a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását.

A miniszterek tájékoztatást kaptak az Európai Határőrségről szóló rendelettervezettel kapcsolatban tett előrelépésről.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2016. április 21.

A miniszterek megvitatták a migráció külső vonatkozásait. Számba vették az EU és Törökország által tett nyilatkozatban szereplő intézkedések végrehajtása terén elért eredményeket, valamint áttekintették a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalhoz kapcsolódó kezdeményezéseket. Ezen túlmenően felhívták a figyelmet az emberkereskedők és a csempészek elleni küzdelmet célzó intézkedések és az Afrikának nyújtott uniós támogatás jelentőségére.

• Külügyek Tanácsa, 2016. 04. 18–19.

Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott az Európai Határőrségről szóló rendeletjavaslatra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. Amint az Európai Parlament elfogadja saját álláspontját, az elnökség megkezdi a tárgyalásokat, hogy 2016. június végéig politikai megállapodás szülessen.

Az Európai Határőrség felállításának fő célja az lenne, hogy az Unió külső határain biztosítsa és megvalósítsa az integrált európai határigazgatást, ami közös felelősségünk. Az Európai Határőrség az Európai Határvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból állna.

• Európai Határőrség: A Tanács készen áll a tárgyalásokra a Parlamenttel

A március 18-i EU–Törökország nyilatkozatot követően az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezéséről szóló tanácsi határozat módosítására. A javaslat 54 000 olyan új helyet irányoz elő, amelyeket szír állampolgárok Törökországból az EU területére történő áttelepítésére lehetne felhasználni.

• Javaslat – A Tanács határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 határozat módosításáról

Az Európai Tanács ismét a migrációs válság leküzdésére irányuló átfogó stratégiájáról tárgyalt.

Az EU és Törökország vezetői a március 18-i találkozójukon megállapodást kötöttek, melynek célja, hogy megfékezze a Törökországon keresztül Európába irányuló irreguláris migrációt, ellehetetlenítse az embercsempészek üzletszerű tevékenységét, valamint olyan alternatívát kínáljon a migránsoknak, amely nem jár az életük kockáztatásával.

• Az Európai Tanács ülése, 2016. március 17–18.
• EU–Törökország nyilatkozat, 2016. március 18.
• Az Európai Tanács következtetései, 2016. március 17–18.

A Tanács elfogadta a Bizottság által 2016. március 9-én javasolt költségvetés-módosítási tervezetet. Megállapodott abban, hogy az EU 2016. évi költségvetéséből 100 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 80,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot rendelkezésre kell bocsátani Görögország és a menekültügyi válság által leginkább érintett más tagállamok támogatására.

A költségvetés-módosítási tervezetet az Európai Parlamentnek is jóvá kell még hagynia.

A Tanács március 15-én rendelet fogadott el, amelynek értelmében Görögország és más érintett tagállamok segítséget kaphatnak az Uniótól a migrációs válság nyomán kialakult súlyos humanitárius helyzet enyhítésére. Az uniós humanitárius támogatás célja, hogy a menekültek élelmiszerhez, szálláshoz, vízhez és gyógyszerekhez juthassanak, és hogy fedezni lehessen egyéb alapvető szükségleteiket.

• Menekültválság: A Tanács létrehozta a szükséghelyzeti támogatási mechanizmust

A miniszterek áttekintették az aktuális helyzetet és az uniós vezetők által március 7-én jóváhagyott nyilatkozatban foglaltak megvalósítását. Az elnökség tájékoztatta őket az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló rendeletjavaslat jelenlegi állásáról is.

A Tanács következtetéseket fogadott el az embercsempészésről. Ezenkívül elfogadott egy végrehajtási határozatot az (EU) 2015/1601 határozat szerint Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30%-a áthelyezésének ideiglenes felfüggesztéséről.

• A Tanács következtetései az embercsempészésről
• A Tanács végrehajtási határozata az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat szerint Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30%-a áthelyezésének ideiglenes felfüggesztéséről

A Tanács megállapodott az Unióban kialakuló válságok kezelését célzó szükséghelyzeti támogatási mechanizmusról. Ennek keretében Görögország és más érintett tagállamok segítséget kaphatnak a migrációs válság nyomán kialakult súlyos humanitárius helyzet enyhítésére. Az uniós humanitárius támogatás célja, hogy a menekültek élelmiszerhez, szálláshoz, vízhez és gyógyszerekhez juthassanak, és hogy fedezni lehessen egyéb alapvető szükségleteiket.

A javaslat hivatalos elfogadásáról az Általános Ügyek Tanácsa dönt a március 15-i ülésén.

• Menekültügyi válság: a Tanács szolidaritása jeléül jóváhagyta a Görögországnak szánt szükséghelyzeti támogatást

Az uniós vezetők megbeszéléseket folytattak Törökország vezetőivel a migrációs válsággal kapcsolatos együttműködés elmélyítéséről. Szorgalmazták az EU–Törökország cselekvési terv maradéktalan és mielőbbi végrehajtását, valamint a szabálytalan belépések számának csökkentését a török–görög határon.

Megvitatásra került továbbá néhány, a válság kezelését célzó új javaslat. Donald Tusk elnököt bízták meg azzal, hogy az Európai Tanács következő üléséig dolgozza ki a részleteket.

• Az EU állam-, illetve kormányfőinek találkozója Törökországgal, 2016. március 7.
• Az EU állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata – 2016. március 7.

A Bizottság tanácsi rendeletjavaslatot nyújtott be az Unión belüli válsághelyzetek kezelését célzó sürgősségi támogatási eszköz létrehozásáról. Az eszköz révén humanitárius támogatást lehetne nyújtani a tagállamokat érintő nagyobb válsághelyzetek, így például a jelenlegi migrációs válság esetén.

• Javaslat – A Tanács rendelete az Unióban nyújtandó szükséghelyzeti támogatásról

A miniszterek megvitatták a jelenlegi migrációs helyzetet, és újólag hangsúlyozták, hogy közös európai megoldásra van szükség. A vita középpontjában a hatályos intézkedések végrehajtása terén elért eredmények, valamint a Törökországgal való együttműködés és a nyugat-balkáni útvonal állt.

A Tanács továbbá áttekintette az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló javaslattal kapcsolatos munkát.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2016. február 25.

Az Európai Unió vezetői következtetéseket fogadtak el a migrációs válságról. Ezek középpontjában a migrációval kapcsolatos európai konszenzus kialakítása és a már meghozott döntések végrehajtása állt. Az uniós vezetők kiemelték, hogy az alábbi területeken további előrelépésre van szükség:

• az EU–Törökország cselekvési terv végrehajtása
• humanitárius segítségnyújtás a menekülteknek, többek között a Nyugat-Balkánon
• az uniós tranzitzónák teljes körű működőképességének biztosítása
• az áthelyezésre, a visszaküldésre és visszafogadásra vonatkozó határozatok végrehajtása
• a külső határigazgatás javítása
• a schengeni övezet rendes működésének helyreállítása

• Az Európai Tanács ülése, 2016. február 18–19.

Az EU a közelmúltban értékelte, hogy Görögország miként alkalmazza a külső határok igazgatása során a schengeni vívmányokat. Az értékelés komoly hiányosságokat tárt fel, ezért a Tanács ajánlást fogadott el, amelyben javaslatot tesz Görögországnak arra vonatkozóan, hogy milyen korrekciós intézkedéseket alkalmazzon a hiányosságok megszüntetése érdekében.

• Ajánlás a külső határok igazgatása területén a schengeni vívmányok Görögország általi alkalmazásának 2015. évi értékelése során feltárt súlyos hiányosságok kiküszöbölésére
• Görögország schengeni értékelése: A Tanács ajánlást fogadott el a külső határokon tapasztalható hiányosságok orvoslása érdekében

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egy, a világ vezetőinek részvételével tartott londoni konferencián bejelentette, hogy az EU 2016-ban 3 milliárd EUR-val fogja segíteni a szíriai népet. A támogatás kedvezményezettje a szíriai lakosság, valamint az onnan érkező menekültek és a szomszédos országokban őket befogadó közösségek.

• Az EU több mint 3 milliárd EUR-t ajánlott fel Szíria támogatására a londoni konferencián
• Donald Tusk elnök felszólalása a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című londoni konferencián

A tagállamok megállapodtak a Törökországnak szánt 3 milliárd EUR összegű uniós menekülttámogatási keret finanszírozásáról. Ennek köszönhetően az EU további humanitárius segítséget tud majd nyújtani a Törökországban tartózkodó menekülteknek és az őket befogadó közösségeknek.

• Törökországi menekülteket támogató eszköz: a tagállamok megállapodtak a finanszírozás részleteiről

A Tanács megállapította, hogy minden feltétel teljesült ahhoz, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet keretében végrehajtható legyen a nyílt tengeren az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2240. sz. határozata. A határozat megerősíti a Sophia művelet felhatalmazását arra, hogy a művelet második, nyílt tengeri szakaszában intézkedéseket hozzon a Líbia területéről és part menti vizeiről kiinduló migránscsempészettel és emberkereskedelemmel szemben. A második szakasz 2015. október 7-én vette kezdetét.

• A Politikai és Biztonsági Bizottság határozata az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2240. sz. határozatának végrehajtásáról (2016. január 20.)
• Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2240. sz. határozatának elfogadása

A miniszterek emellett a 2016. február 4-én Szíria javára rendezendő londoni adományozói konferenciára készülve megvitatták az ott képviselendő uniós álláspontot. A konferencia résztvevőinek szándéka, hogy kezeljék a térségben a menekültek hosszú távú gazdasági szükségleteit, továbbá növeljék a leginkább érintett országok számára elérhető forrásokat.

Az Európai Tanács áttekintette a korábbi ülésein hozott döntések végrehajtását, és megállapodott arról, hogy felgyorsítja a munkát az alábbiak tekintetében:

• az uniós tranzitzónák működése
• a migránsoknak az Unión belüli áthelyezésére, illetve a visszaküldésére vonatkozó határozatok végrehajtása
• az EU külső határainak ellenőrzése
• együttműködés a származási és tranzitországokkal

Az uniós vezetők felkérték továbbá a Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg az EU külső határainak megerősítéséről szóló, december 15-i európai bizottsági javaslatot.

• Következtetések a migrációról – Európai Tanács (2015. december 17.)
• Az Európai Tanács ülése, 2015. december 17–18.

Az Európai Bizottság az európai migrációs stratégiára építve előterjesztett egy javaslatcsomagot, amelynek célja az EU külső határainak biztonságosabbá tétele és a migráció hatékonyabb kezelése.

• Az Európai Bizottság Európa külső határainak védelmére irányuló javaslatcsomagja (az Európai Bizottság sajtóközleménye)

A Bizottság a következőket is benyújtotta:

• Ajánlás a Szíriából érkező menekülteket védő, Törökországgal közös Önkéntes Humanitárius Befogadási Rendszerről (az Európai Bizottság sajtóközleménye)
• Javaslat az uniós áthelyezési mechanizmus alapján fennálló, Svédországra vonatkozó kötelezettségek ideiglenes felfüggesztésére (az Európai Bizottság sajtóközleménye)

Az igazságügyi miniszterek nyugtázták az igazságügyi együttműködéssel és az idegengyűlölet elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések terén elért eredményekről szóló jelentést.

A belügyminiszterek megvitatták a schengeni térség megerősítését szolgáló, korábban elfogadott intézkedések végrehajtását és a további teendőket.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2015. december 3–4.

Az EU és Törökország közös cselekvési tervet fogadott el a szíriai helyzet következtében előállt menekültügyi válság kezelésére.

Az EU és tagállamai növelni fogják a Törökországon keresztül az Európai Unióba tartó migrációs áramlás megfékezését szolgáló politikai és pénzügyi szerepvállalásukat. Az EU vállalta, hogy első lépésként 3 milliárd EUR összegben további forrást biztosít Törökország számára az országban tartózkodó nagyszámú szír menekült helyzetének javítására.

A cselekvési terv azon migránsok kapcsán is szorosabb együttműködést irányoz elő, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre.

Az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodást is teljes körűen alkalmazni fogják 2016 júniusától. Ezenfelül az EU és Törökország arra törekszik, hogy 2016 októberére befejeződjön a schengeni térséggel összefüggésben a török állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizációs folyamat.

• Az állam-, illetve kormányfők találkozója Törökországgal; EU–Törökország nyilatkozat, 2015. november 29.
• Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek találkozója Törökországgal, 2015. november 29.

A migránsok integrációja adta a Tanács négy formációban tartott üléseinek közös vezérfonalát. A miniszterek mindenekelőtt azt vitatták meg, hogy

• milyen szerepet tölt be az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka a migráció tekintetében
• milyen oktatási és képzési stratégiákkal lehet előmozdítani a közelmúltban érkezett migránsok és a migráns hátterű személyek integrációját
• milyen szerepet játszik a kultúrák közötti párbeszéd abban, hogy a migránsok és a fogadó országok között javuljon a kölcsönös megértés
• milyen nevelési lehetőségeket kínál a sport a hátrányos helyzetű fiatalok, köztük a migránsok támogatására

• Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács, 2015. november 23–24.

A megbeszélés középpontjában a nyugat-balkáni migrációs útvonalról rendezett magas szintű konferencia (október 8.) és a migráció kérdéseivel foglalkozó vallettai csúcstalálkozó (november 11–12.) nyomán hozandó intézkedések álltak. A miniszterek megelégedéssel nyugtázták az afrikai partnerekkel Vallettában folytatott megbeszéléseket. A nyugat-balkáni és a keleti migrációs útvonallal összefüggésben a Törökországgal, Libanonnal és Jordániával folytatott együttműködés kérdéseit tekintették át.

• Külügyek Tanácsa, 2015. november 16–17.

Az EU állam-, illetve kormányfői afrikai kollégáikkal találkoztak, hogy megvitassák a migrációval kapcsolatos kérdéseket. Cselekvési tervet fogadtak el, amely öt kiemelt kérdéskörrel foglalkozik:

• az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése
• legális migrációs csatornák kialakítása és a migrációs áramlatok e csatornákba terelése
• a migránsok és menedékkérők fokozottabb védelme
• a migránsok kizsákmányolása és a migránscsempészés elleni küzdelem
• a visszaküldés, a visszafogadás és a reintegráció terén folytatott együttműködés megerősítése

• Vallettai csúcstalálkozó, 2015. november 11–12. – cselekvési terv
• Vallettai csúcstalálkozó, 2015. november 11–12. – politikai nyilatkozat
• A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó, 2015. november 11–12.

Az uniós vezetők megvitatták a migrációs válság legújabb fejleményeit, és azt, hogy miként lehetne felgyorsítani a szeptemberben és októberben elfogadott intézkedések végrehajtását. Megbeszéléseik során kiemelt hangsúlyt helyeztek a Törökországgal folytatott együttműködésre.

Donald Tusk elnök újólag hangsúlyozta, hogy az EU-nak helyre kell állítania a külső határai feletti ellenőrzését, valamint hogy ténylegesen el kell végezni a migránsok regisztrálását.

• Donald Tusk elnöknek az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülését követő sajtónyilatkozata
• Az EU állam-, illetve kormányfőinek 2015. november 12-i nem hivatalos ülése

A miniszterek következtetéseket fogadtak el, melyekben további intézkedéseket határoztak meg a migrációs és menekültválság kezelésére. Az intézkedések célja:

• az EU-n belüli áthelyezés jelenlegi folyamatának felgyorsítása
• az EU külső határainak megerősítése
• az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem
• a visszaküldés és visszafogadás folyamatának javítása

A Tanács támogatta az elnökség arra vonatkozó döntését, hogy a politikai szintű integrált válságelhárítási intézkedéseket teljes körűen aktiválja.

• A Tanács következtetései a menekült- és migrációs válság kezelését szolgáló intézkedésekről
• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2015. november 9.

A luxemburgi elnökség úgy döntött, hogy „információcsere” üzemmódban életbe lépteti az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási intézkedéseket. Az uniós tagállamok és intézmények egy közös internetes platformon keresztül folyamatosan megosztják egymással az érintett területeken fennálló helyzettel kapcsolatos aktuális információkat. A Bizottság és az EKSZ rendszeresen átfogó elemzést tesz közzé a megosztott információkról.

A cél a migrációs áramlatok alakulásának nyomon követése, a döntéshozatal elősegítése és a jóváhagyott intézkedések jobb végrehajtása.

• Migrációs válság: Az EU Tanácsának elnöksége az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási intézkedések aktiválásával kívánja fokozni a tagállamok közötti információcserét

A miniszterek mélyreható megbeszélést folytattak a migrációról, és különösen a fejlesztési együttműködésről. Megállapodtak arról, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést harmadik országokkal annak érdekében, hogy megoldást találjanak az Európában és Európa partnerországaiban jelenleg tapasztalható közös problémákra.

• Külügyek Tanácsa, 2015. október 26.

Az Albániát, Ausztriát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Magyarországot, Németországot, Romániát, Szerbiát és Szlovéniát képviselő vezetők megállapodtak egy 17 pontos cselekvési tervről, amelynek célja a nyugat-balkáni migrációs útvonal mentén fekvő országok közötti együttműködés javítása a régiót sújtó menekültválság kezelése érdekében.

• A vezetők nyilatkozata a nyugat-balkáni útvonalon végigsöprő menekülthullámról szóló megbeszélést követően

Az EU vezetői az alábbi legsürgősebb feladatokról állapodtak meg:

• együttműködés a származási és tranzitországokkal: az állam-, illetve kormányfők üdvözölték az EU–Törökország cselekvési tervvel kapcsolatos megállapodást, és megegyeztek abban, hogy a vallettai csúcstalálkozón konkrét operatív intézkedéseket fognak hozni
• az EU külső határainak megerősítése: többek között a Frontex jelenlegi megbízatásán túlmutató integrált határigazgatási rendszerrel, valamint több száz további határőr bevetésével a görögországi és olaszországi uniós tranzitzónák biztonságának védelme érdekében
• visszaküldés és visszafogadás: a végrehajtás javítása a hatályos jogszabályok és megállapodások szerint, valamint a Frontex szerepének erősítése

• Az Európai Tanács ülése, 2015. október 15.
• Az Európai Tanács következtetései, 2015. október 15.
• Menekültválság: beszámoló a kiemelt intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről (Európai Bizottság)

Az EU külügyminiszterei megvitatták a migráció külső vonatkozásait. A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyek alapul szolgáltak az Európai Tanács október 15-i ülésén folytatott megbeszélésekhez.

• A Tanács következtetései a migrációról, 2015. október 12.
• A Külügyek Tanácsának ülése, 2015. október 12.

A Tanács megbeszélést folytatott az EU külső határainak jövőbeli igazgatásáról, és következtetéseket fogadott el a visszaküldési politika jövőjéről.

• A Tanács következtetései a visszaküldési politika jövőjéről, 2015. október 8.
• A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, 2015. október 8–9.

Az uniós bel- és külügyminiszterek török, libanoni, jordániai és nyugat-balkáni kollégáikkal találkoztak. Részt vettek a konferencián Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc társult országok miniszterei is.

A konferencia célja a partnerek közötti együttműködés fokozása volt annak érdekében, hogy erősödjön a szolidaritás és biztosított legyen a menekült- és migrációs áramlások rendezett kezelése. A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el.

• A Földközi-tenger keleti térségében, illetve a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó magas szintű konferencián kiadott nyilatkozat
• Konferencia a Földközi-tenger keleti térségében, illetve a Nyugat-Balkánon húzódó útvonalról, 2015. október 8.

A Politikai és Biztonsági Bizottság megállapodott arról, hogy az embercsempészek elleni művelet második szakaszának első alszakasza 2015. október 7-én kezdetét veheti. Ez lehetővé teszi majd a nyílt tengeren a gyanús hajók fedélzetére lépést, a hajók átkutatását, lefoglalását és átirányítását, a nemzetközi jognak megfelelően.

Megállapodás született arról is, hogy az EUNAVFOR Med művelet ezentúl a „Sophia művelet” nevet viseli, mégpedig a műveletben részt vevő egyik hajón világra jött újszülöttnek adott név után.

• EUNAVFOR MED: Az EU megállapodott az embercsempészek elleni művelet aktív szakaszának megkezdéséről, valamint arról, hogy a művelet ezentúl a „Sophia művelet” nevet viseli

Az uniós vezetők az alábbi legsürgősebb feladatokról állapodtak meg:

• a menekültek sürgős szükségleteinek kielégítése az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának, az Élelmezési Világprogramnak, Libanonnak, Jordániának, Törökországnak és más országoknak nyújtott támogatás révén
• segítségnyújtás a nyugat-balkáni országoknak a menekültáradat kezelésében
• az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése Afrikában
• az EU külső határainál kialakult helyzet kezelése
• az uniós frontországok támogatása uniós tranzitzónák kialakítása, továbbá áthelyezések és visszaküldések révén

Ezenkívül megvitatták, hogy hosszú távon miként kellene kezelni a migráció problémáját, Szíriával és Líbiával kapcsolatban pedig újabb diplomáciai lépéseket sürgettek.

• Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója, 2015. szeptember 23. – nyilatkozat
• Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója, 2015. szeptember 23.

A Tanács határozatot fogadott el egy olyan ideiglenes és rendkívüli mechanizmus létrehozásáról, amelynek révén migránsokat helyeznének át Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Ez a mechanizmus 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyen hivatott segíteni.

• A Tanács határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról
• A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, 2015. szeptember 22.

A Tanács elfogadta a végleges határozatát egy olyan ideiglenes és rendkívüli mechanizmus létrehozásáról, amelynek révén migránsokat helyeznek át Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Ez a mechanizmus 40 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyen hivatott segíteni.

Az elnökség következtetéseket dolgozott ki a migrációs válság kezelésére szolgáló intézkedésekről.

• A Tanács megállapodott 40 000 menekült Görögországból és Olaszországból más tagállamokba történő áthelyezéséről
• Az elnökségi következtetések teljes szövege
• A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, 2015. szeptember 14.

A Tanács értékelése szerint teljesültek a feltételei annak, hogy a művelet a második szakasz első alszakaszába lépjen. Az értékelés hivatalos része annak az eljárásnak, amellyel tovább lehet lépni a műveletek második, nyílt tengeri szakaszába.

• EUNAVFOR MED: a Tanács értékelése szerint megkezdődhet a műveletek második, nyílt tengeri szakaszának első alszakasza

Az Európai Bizottság a májusban előterjesztett európai migrációs stratégiára építve a következőkből álló második javaslatcsomagot nyújtotta be a menekültválság kezelése céljából:

• a sürgősségi áthelyezésekről szóló javaslat – 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezése az uniós frontországokból
• állandó áthelyezési mechanizmus az összes tagállam bevonásával
• a biztonságos származási országok közös európai listája
• hatékonyabb visszaküldési politika
• a menekülteket támogató intézkedésekre vonatkozó közbeszerzési szabályok
• a menekültválság külső dimenzióját kezelő intézkedések
• Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért

• Az Európai Bizottság javaslatcsomagja a menekültügyi válság kezelésére (Európai Bizottság – sajtóközlemény)

A belügyminiszterek megállapodtak arról, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben fognak hozzájárulni összesen 54 760, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy tagállamok közötti áthelyezéséhez, illetve az Unió határain kívülről történő áttelepítéséhez.

Emellett tanácsi következtetéseket fogadtak el egyes harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánításáról.

• Bel- és Igazságügyi Tanács, 2015. július 20.

Az uniós vezetők a Bizottság ütemterve és a Tanácsban folytatott megbeszélések alapján a következő területeket érintő intézkedésekről állapodtak meg:

• migránsok Unión belüli áthelyezése és az Unió határain kívülről történő áttelepítése
• visszaküldés és visszafogadás
• együttműködés harmadik országokkal

• Az Európai Tanács következtetései, 2015. június 25–26.
• Az Európai Tanács ülése, 2015. június 25–26.

A Tanács megindította az EUNAVFOR Med tengeri műveletet a Földközi-tengeren működő embercsempészek és emberkereskedők ellen. A művelet több szakaszból áll. Az első szakaszban az embercsempész és emberkereskedő hálózatok megfigyelése és felmérése a fő feladat.

• Embercsempészet és emberkereskedelem a Földközi-tengeren: a Tanács uniós tengeri műveletet indított

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Pierre Vimont nagykövetet nevezte ki személyes megbízottjává, akinek a feladata lesz az EU és afrikai országok részvételével tartandó vallettai konferencia előkészületeinek irányítása.

• Donald Tusk elnök: Pierre Vimont vezeti a Vallettai Konferencia előkészítését (2015. június 16.)

Az uniós belügyminiszterek a júniusi ülésükön megvitatták az Európai Bizottság által javasolt európai migrációs stratégia különböző aspektusait és a hozzá tartozó végrehajtási csomagot.

A delegációk többsége üdvözölte a stratégia átfogó és horizontális jellegét, valamint azt, hogy azonnali intézkedéseket fogalmaz meg a jelenlegi válságok kezelésére, és olyan hosszú távú intézkedéseket tartalmaz, amelyek nyomán várhatóan sikerül valódi európai migrációs politikát kialakítani.

• A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, 2015. június 15–16.

Az európai migrációs stratégia két héttel korábbi benyújtását követően a Bizottság előterjesztette a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagot, amely a következőkből áll:

• javaslat 40 000 nemzetközi védelemre szoruló személy Olaszországból és Görögországból más tagállamokba való sürgősségi áthelyezésére
• ajánlás a tagállamoknak 20 000 nemzetközi védelemre szoruló személynek az EU határain kívülről való áttelepítésére
• uniós cselekvési terv a migránscsempészet ellen
• iránymutatás az ujjnyomatvételről
• nyilvános konzultáció a kékkártya-irányelv jövőjéről

• A migrációs válság kezelésére irányuló javaslatcsomag, 2015. május 27. (Európai Bizottság – sajtóközlemény)

Az Európai Tanács április 23-i rendkívüli ülését követően a Tanács ismételten kijelentette, hogy fokozni kell a migráció és a fejlesztés közötti összefüggésekkel kapcsolatos munkát. Az Európai Bizottságot és az EKSZ-t pedig konkrét intézkedések kidolgozására kérte fel.

• Külügyek Tanácsa (Fejlesztés), 2015. május 26.

Az Európai Tanács instrukcióit követve a Tanács megállapodott egy uniós katonai művelet (EUNAVFOR Med) létrehozásáról annak érdekében, hogy az EU a Földközi-tenger térségében ellehetetlenítse az embercsempészek és az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét.

• Embercsempészet a Földközi-tengeren: a Tanács uniós tengeri műveletet hozott létre

A Tanács megállapodott az EU nigeri polgári missziójának kiterjesztéséről, hogy segítséget nyújtson a nigeri hatóságoknak az irreguláris migráció megelőzéséhez és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények elleni fellépéshez.

• Az EUCAP Száhel Niger az illegális migráció megelőzésének szolgálatában
• EUCAP Száhel Niger (EKSZ)

Az Európai Bizottság 2015. május 13-án elfogadta az európai migrációs stratégiát. Ebben hangsúlyozta, hogy a migráció hatékonyabb kezelésére van szükség, és ez közös felelősségünk.

A stratégia a migráció kezelésének minden vonatkozására kiterjed, és egységes keretbe foglalja a migráció belső és külső dimenzióját.

A stratégia az alábbi négy területen határoz meg konkrét intézkedéseket:

• az illegális migráció kiváltó okainak visszaszorítása
• életek mentése és a külső határok biztosítása
• határozott menekültügyi politika
• a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika

A Földközi-tengeren 2015 áprilisában történt tragikus eseményeket követően az uniós állam- és kormányfők megállapodtak: minden erejüket latba vetik annak érdekében, hogy a tenger ne szedjen újabb áldozatokat, és hogy kezeljék a migráció kiváltó okait. Álláspontjuk szerint elsősorban a következő négy fő területen kell intézkedéseket hozni:

• az uniós jelenlét megerősítése a Földközi-tengeren
• az emberkereskedelem elleni küzdelem
• az illegális migrációs áramlások megakadályozása
• a tagállamok egymás iránti szolidaritásának és a közös felelősségvállalásnak a megerősítése

Az uniós vezetők felhívták a figyelmet az „Európai migrációs stratégia” című készülő bizottsági közleményre, és szorgalmazták a vallettai csúcstalálkozó megrendezését, amelynek keretében migrációs kérdésekről fognak tárgyalni afrikai és más alapvetően érintett országokkal.

Emellett a Tritón és a Poszeidón művelet mielőbbi megerősítésére szólítottak fel. A műveletek 2015-ös és 2016-os pénzügyi keretét legalább a háromszorosára kell emelni.

• Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2015. április 23. – nyilatkozat