"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A miniszterek a hibrid támadások és a migránscsempészés kérdéséről tárgyaltak. Elsősorban áttekintették, hogy a meglévő eszközök mennyire hatékonyak e jelenségek kezelésében, valamint hogy milyen eszközökre van szükség a jövőbeli kihívásokra való jobb felkészültség érdekében.
Az elmúlt néhány hónapban a migrációs kihívás egy újabb vetületével kell szembenéznünk: a belarusz rezsim hibrid támadásával. Ezzel egyidejűleg ettől eltérő, ám nem kevésbé sürgető migrációs kihívások fenyegetik külső határainkat. A mai napon nyílt megbeszélést folytattunk arról, hogy milyen további intézkedésekkel erősíthetnénk külső határaink védelmét, illetve előzhetnénk meg emberéletek további elvesztését.
Aleš Hojs, Szlovénia belügyminisztere
A miniszterek megvizsgálták, hogy az EU milyen további intézkedéseket hozhat még a belügyek területén annak érdekében, hogy reagáljon a migráció hibrid fenyegetésként való felhasználására, és hogy elrettentsen a hasonló jövőbeli kísérletektől. Megvitatták, hogy milyen intézkedéseket kell sürgősen meghozni az EU-n belüli továbbutazások hathatós megelőzése és a csempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése érdekében. Figyelembe véve a migráció külső dimenziójának megerősítése érdekében az elmúlt hónapokban tett erőfeszítéseket, a miniszterek azt is megvitatták, hogy uniós szinten mely egyéb elemeket kellene prioritásként kezelni.
A miniszterek munkaebéd keretében megvitatták, hogy a migrációs és menekültügyi paktummal összefüggésben milyen megoldások tekinthetők fenntarthatónak.
Next Generation EU: a szervezett bűnözés beszivárgása
A miniszterek vitát tartottak a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alapról azzal összefüggésben, hogy miként lehetne a leghatékonyabban megelőzni, hogy a szervezett bűnözés beszivárogjon a törvényes struktúrákba és folyamatokba.
Nem engedhetjük meg, hogy az adófizetők pénze végül a szervezett bűnözést támogassa, vagy hogy a törvényes struktúrákkal és folyamatokkal való visszaélés nyomán legitim fórum nyíljon a bűnözői tevékenység folytatására. A miniszterek a mai napon rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos tisztában lenni a minket érintő fenyegetésekkel, és hogy közösen kell fellépnünk azok ellen.
Aleš Hojs, Szlovénia belügyminisztere
A miniszterek hangsúlyozták, hogy többféle eszközt kell bevetni és koordinált uniós megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a szervezett bűnözés beszivárgása a törvényes struktúrákba, illetve hogy fel lehessen lépni az ellen. Kiemelték továbbá, hogy a tagállamoknak információt kell cserélniük a törvényes struktúrák sebezhetőségeiről, aminek keretében több különböző mutatót kell értékelniük. A tagállamoknak és az érintett bel- és igazságügyi ügynökségeknek emellett jobb hírszerzési képet kell kialakítaniuk.
A miniszterek ezenkívül nyugtázták a prümi határozatra, a bűnüldözési együttműködésre, valamint az információcserére vonatkozó új javaslatokról szóló bizottsági tájékoztatást. A Tanácson belül szakértői szinten fog folytatódni a munka ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban.
A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciája
A miniszterek nyugtázták az állandó képviselőknek az általános megközelítéssel kapcsolatos tegnapi megállapodását, amelyet a Tanács várhatóan a december 20-i ülésén fog hivatalosan elfogadni.
Társadalmaink biztonsága és jóléte érdekében elengedhetetlen, hogy javuljon a kritikus infrastruktúráink rezilienciája. A Covid19-világjárvány, a hibrid fenyegetések és a szélsőséges időjárási események mind megváltoztatták biztonsági helyzetünket és rávilágítottak, hogy többet kell tennünk annak érdekében, hogy közösen felkészülten nézhessünk majd szembe a jövőbeli kihívásokkal. Az állandó képviselők tegnapi megállapodása, amelyet a Tanács várhatóan hamarosan hivatalosan is elfogad, fontos lépés e téren.
Aleš Hojs, Szlovénia belügyminisztere
A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvtervezet célja annak biztosítása, hogy az ilyen szervezetek készen álljanak a természeti katasztrófák, a terrorizmus vagy a Covid19-hez hasonló egészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, ellen tudjanak állni azoknak, illetve talpra tudjanak állni azokat követően. A tanácsi megbízás tervezete a következő kilenc ágazaton belüli szervezetekre terjed ki: energia, közlekedés, banki szolgáltatások, pénzügyi piaci infrastruktúrák, egészségügy, ivóvíz, szennyvíz, digitális infrastruktúra és űrkutatás.
A javasolt új szabályok értelmében a kritikus fontosságú szervezeteknek jelenteniük kell a zavart okozó biztonsági eseményeket a nemzeti hatóságoknak, az uniós tagállamoknak pedig azonosítaniuk kell a kritikus fontosságú szervezeteket, nemzeti kockázatértékeléseket kell végezniük, és stratégiát kell kidolgozniuk az ilyen szervezetek rezilienciájának biztosítására.
A Tanács általános megközelítésének hivatalos elfogadását követően megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
Az EU új szabályokat dolgoz ki annak érdekében, hogy nőjön a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, valamint ellenálló és sokktűrő képessége.
A schengeni vívmányok alkalmazása Horvátországban
A Tanács a mai napon megállapította, hogy Horvátország teljesítette a schengeni vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket. Annak, hogy a Tanács a későbbiekben olyan határozatot tudjon hozni, amely lehetővé teszi a belső határellenőrzés megszüntetését, az az előfeltétele, hogy megállapításra kerüljön, hogy Horvátország teljesítette a schengeni vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.
A miniszterek áttekintették a schengeni értékelési és monitoringmechanizmusról szóló tanácsi rendeletjavaslattal kapcsolatban elért eredményeket. A Tanácson belül szakértői szinten folytatódnak majd a megbeszélések.
A javaslat célja, hogy a schengeni térség jobban tudjon alkalmazkodni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokhoz, és ennek érdekében a mechanizmus stratégiai fókuszának megerősítésére, az értékelési és monitoringeljárások lerövidítésére és egyszerűsítésére, a schengeni vívmányok végrehajtása során az alapvető jogok tiszteletben tartásának szigorúbb ellenőrzésére, valamint az összes állami és uniós szereplő részvételének optimalizálására irányul.
Az interoperabilitás megvalósítása
A miniszterek véleménycserét folytattak az interoperabilitás megvalósításáról. Az eu-LISA és az Európai Bizottság értékelése alapján módosított ütemezésről állapodtak meg a következők kialakítására vonatkozóan: a korszerűsített Schengeni Információs Rendszer (2022. június közepe), a határregisztrációs rendszer (2022. szeptember vége), az ETIAS és az ECRIS-TCN (2023. május).
A cél továbbra is az, hogy 2023 végéig létrejöjjön az interoperabilitási architektúra.
Az Unió biztonsági és migrációs informatikai rendszerei (Infografika)
A terrorizmus elleni együttműködés
A miniszterek az Antiterrorista Szakértői Csoport jelenlétében tájékoztatást kaptak a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes hatóságok közötti együttműködésről.
Az európai terrortámadásokból levont tanulságok egyértelműen megmutatták, hogy a bűnüldözés és a hírszerzés szereplőinek együtt kell működniük. A miniszterek 2016 novemberében megállapodtak abban, hogy megvizsgálják az Antiterrorista Szakértői Csoport és az Europol közötti együttműködés lehetőségeit a közös érdekű területeken, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok kizárólagos nemzetbiztonsági hatáskörét.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az aktuális jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos munka legújabb fejleményeiről.
Beszámolt továbbá az EU és a Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszterei közötti találkozó eredményeiről, valamint a soron következő EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozó előkészületeiről és napirendjéről.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzéséről és az ilyen esetek kivizsgálásáról szóló, november 11–12-i virtuális miniszteri konferencia eredményeiről.
A Tanács soron következő francia elnöksége ismertette az elkövetkező hat hónapra vonatkozó munkaprogramját és prioritásait.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Covid19 tanulságai a bíróságok működése szempontjából
A miniszterek véleménycserét folytattak a Covid19-világjárvány tanulságairól a bíróságok működése és a szükséghelyzeti intézkedések bírósági felülvizsgálata, illetve vizsgálata szempontjából. Megvizsgálták, hogy a jelenlegi és a potenciális jövőbeli szükséghelyzetekből eredő aktuális és leendő kihívásokon hogyan lehetne felülkerekedni. A tagállamok megosztották egymással azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyeket a Covid19-világjárvány igazságszolgáltatási rendszerekre gyakorolt hatásának enyhítése érdekében alkalmaznak. Kiemelték mindenekelőtt, hogy feltétlenül folytatni kell a digitalizációval kapcsolatos munkát annak biztosítása érdekében, hogy – a megfelelő biztosítékok és az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – minden polgár élhessen az igazságszolgáltatáshoz való jogával.
A világjárvány okozta nehézségek ellenére nemzeti rendszereink és alkotmánybíróságaink általában ellenállónak bizonyultak. Gondoskodnunk kell azonban arról, hogy a következő válság bekövetkezésekor – függetlenül annak jellegétől – még felkészültebbek legyünk. A mai ülésen hangsúlyozott egyik elem az igazságszolgáltatási rendszereink digitalizálásának fontossága volt, és az elkövetkező hónapokban folytatni is fogjuk ezt a munkát, polgáraink javára.
Marjan Dikaučič, Szlovénia igazságügyi minisztere
Küzdelem a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellen
A munkaebéd során a miniszterek megvitatták, hogy miként lehetne eredményesebben küzdeni a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellen annak érdekében, hogy Európa befogadóbbá és védelmezőbbé váljon. Megbeszéléseik során elsősorban a következő kérdésekkel foglalkoztak: a tagállamok milyen főbb kihívásokkal és hiányosságokkal szembesülnek a jelenség kezelése során, milyen tényezők segíthetnék az e téren tett erőfeszítéseiket, milyen legjobb gyakorlatok azonosíthatók a civil társadalommal és az informatikai cégekkel folytatott együttműködés terén, továbbá milyen bevált gyakorlatokról tudnak beszámolni az áldozatok meghatározott csoportjainak támogatásával és védelmével kapcsolatban.
A gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekményeknek nincs helye nyitott, demokratikus társadalmainkban. Két fontos területen kell folytatnunk a munkát: biztosítanunk kell, hogy a közösségimédia-platformok eltávolítsák felületükről a gyűlöletbeszéd megnyilvánulásait, valamint érvényre kell juttatnunk a büntetőjogi válaszintézkedéseinket. Emellett arról is gondoskodnunk kell, hogy az áldozatok megfelelő támogatásban részesüljenek, valamint hogy kezeljük a kiváltó okokat. Ehhez el kell mélyíteni a kutatást, és össze kell fogni a civil társadalommal és más közszférabeli szervekkel.
Marjan Dikaučič, Szlovénia igazságügyi minisztere
Az elektronikus bizonyítékokról szóló rendelet
A miniszterek áttekintették a Tanács és az Európai Parlament között az elektronikus bizonyítékokról szóló rendeletről folyó tárgyalásokkal kapcsolatban elért előrehaladást.
A szlovén elnökség alatt szakértői szinten folytak a megbeszélések, melyek középpontjában az értesítési rendszer állt. A jogalkotók között az értesítési kötelezettségekkel kapcsolatban fennálló fő nézetkülönbség a megőrzésre, illetve a közlésre kötelező határozattal kapcsolatos eljárásokban részt vevő államok szerepét érinti.
Az elnökség megjegyezte, hogy a Tanács jelentős engedményeket ajánlott a Parlamentnek a megállapodás elérése érdekében. Ezeket az engedményeket a Parlament egyelőre nem tartotta elégségesnek.
Az EU csatlakozása az emberi jogok európai egyezményéhez
A miniszterek tájékoztatást kaptak az EU-nak az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE) való csatlakozása tekintetében fennálló aktuális helyzetről. Az elnökség beszámolt az Európa Tanácsban folyó tárgyalások előrehaladásáról és az illetékes tanácsi szervekben folytatott előkészületekről.
A csatlakozási tárgyalásokat az Európa Tanács ad hoc csoportja folytatja le. A jelenlegi félévben tartotta az ad hoc csoport a 10., 11. és 12. ülését. A megbeszélések középpontjában az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás konkrét uniós mechanizmusai, a felek közötti kérelmek, az uniós tagállamok közötti kölcsönös bizalom elve és a KKBP területéhez kapcsolódó kérdések álltak. E munkával párhuzamosan a szakértők a leendő csatlakozási megállapodáshoz szükséges belső uniós szabályok előkészítésével is foglalkoztak.
A Bizottság és az elnökség tájékoztatta a minisztereket az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásával kapcsolatos legújabb fejleményekről. Az ülés ezen részén az európai főügyész is részt vett.
Az Európai Ügyészség már több mint 400 vizsgálatot indított, a becslések szerint több milliárd euróra rúgó károkozás miatt, és már folyamatban van számos kulcsfontosságú nyomozási intézkedés. Házkutatási és lefoglalási műveleteket hajtott végre, és már több gyanúsított őrizetbe vételére is sor került az Európai Ügyészség által folytatott eljárások keretében. Az Európai Ügyészség munkája nyomán már megszületett az első olyan ítélet is, amely megállapította a büntetőjogi felelősséget.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az aktuális jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos munka aktuális állásáról.
A Bizottság ismertette az uniós igazságszolgáltatási rendszerek digitalizálására irányuló közelmúltbeli javaslatait, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló első jelentését, amely – tematikus megközelítést követve – az alapvető jogoknak a digitális korban való érvényesülésére összpontosít. A Bizottság utalt továbbá az idénre és jövőre tervezett, az igazságügy területére – többek között a polgári és büntető igazságszolgáltatásra – vonatkozó jövőbeli javaslatokra.
Az elnökség beszámolt az EU és a Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszterei közötti találkozó eredményeiről, valamint a soron következő EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozó előkészületeiről és napirendjéről.
A Tanács soron következő francia elnöksége ismertette az elkövetkező hat hónapra vonatkozó munkaprogramját és prioritásait.
A Tanács vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.
Az elmúlt néhány hónapban a migrációs kihívás egy újabb vetületével kell szembenéznünk: a belarusz rezsim hibrid támadásával. Ezzel egyidejűleg ettől eltérő, ám nem kevésbé sürgető migrációs kihívások fenyegetik külső határainkat. A mai napon nyílt megbeszélést folytattunk arról, hogy milyen további intézkedésekkel erősíthetnénk külső határaink védelmét, illetve előzhetnénk meg emberéletek további elvesztését.
A világjárvány okozta nehézségek ellenére nemzeti rendszereink és alkotmánybíróságaink általában ellenállónak bizonyultak. Gondoskodnunk kell azonban arról, hogy a következő válság bekövetkezésekor – függetlenül annak jellegétől – még felkészültebbek legyünk. A mai ülésen hangsúlyozott egyik elem az igazságszolgáltatási rendszereink digitalizálásának fontossága volt, és az elkövetkező hónapokban folytatni is fogjuk ezt a munkát, polgáraink javára.