"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács megállapodásra jutott két kulcsfontosságú menekültügyi és migrációs jogszabályról: a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletről, illetve a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletről. E két jogszabály alkotja a méltányos, hatékony és hosszú távon fenntartható új európai migrációs és menekültügyi politika gerincét.
A migráció közös európai kihívás és felelősség. A mai megállapodásunkkal nagy lépést tettünk afelé, hogy megvalósuljon egy méltányos és fenntartható európai migrációs és menekültügyi politika.
Maria Malmer Stenergard, svéd migrációügyi miniszter
A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet értelmében az EU-ban mindenhol ugyanazt a közös eljárást kell alkalmazni a nemzetközi védelemért folyamodó személyek ügyében. A rendelet ezenkívül tartalmaz egy olyan, a határokon folytatandó eljárást, amelynek köszönhetően gyorsan fel lehet majd mérni az EU külső határain, hogy egy kérelem megalapozatlan vagy elfogadhatatlan-e.
A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet a jelenleg hatályos dublini rendelet helyébe fog lépni. Az új rendelet azt hivatott meghatározni, hogy melyik tagállam felelős egy adott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. Létrehoz továbbá egy új migrációkezelési és szolidaritási mechanizmust, amelynek segítségével biztosítani lehetne a migránsok egyenlőbb elosztását az EU-ban.
Az uniós migrációs és menekültügyi jogszabályi keret, valamint a migráció külső dimenziója ugyanazon érem két oldala. A Tanács nyugtázta a Bizottság és az elnökség által a migráció külső dimenziójáról nyújtott helyzetismertetést, amelynek során olyan témákra is kitértek, mint a globális migrációs áramlások, valamint a migrációs nyomások kezelése érdekében az EU és a külső partnerek között folytatott együttműködés. A miniszterek különös figyelmet szenteltek a nyugat-mediterrán/atlanti útvonalra vonatkozó cselekvési tervnek, valamint a Tunéziában, Egyiptomban és Irakban fennálló helyzetnek.
Schengeni térség
A Bizottság ismertette a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentését, és ennek alapján a Schengen Tanács véleményt cserélt a schengeni térség általános helyzetéről. A miniszterek megállapodtak azokról a területekről, amelyekre a Schengen Tanácsnak a következő, 2023–2024-es schengeni ciklusban kiemelt figyelmet kell fordítania. Ezek a következők:
a határellenőrzés felfüggesztése a Bulgáriával és Romániával közös határokon
a visszaküldési rendszerek hatékonyabbá tétele
a bűnüldözési együttműködés fellendítése a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem érdekében
a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos munka megerősítése
A Schengen Tanács emellett tárgyalt a vízummentességi rendszerek nyomon követéséről is. A miniszterek az uniós vízumpolitika stratégiaibb alkalmazását szorgalmazták. Széles körben üdvözölték, hogy a Bizottság egy olyan jogalkotási javaslat elkészítését tervezi – ez év második felében –, amelynek célja a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus hatékonyabbá tétele. Ezáltal az EU várhatóan jobban fel lesz vértezve a vízummentességi rendszerekkel való visszaélés eseteinek kezelésére, valamint az EU-ba irányuló azon irreguláris migráció jelentős csökkentésére, amelynek oka, hogy nincs összehangolva a vízumpolitika az EU és a vízummentességgel rendelkező szomszéd országok között.
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző uniós ügynökség, az eu-LISA tájékoztatta a minisztereket az uniós információs rendszerek interoperabilitásának végrehajtásáról. E rendszereket a tagállamok a bűnözés elleni küzdelemre, a határellenőrzésre és a migrációs áramlatok kezelésére használják. Az ügynökség egyebek mellett e rendszerek végrehajtásának aktuális állásáról tájékoztatta a minisztereket. Az e rendszerek műszaki felkészültségével kapcsolatos módosított ütemterv előterjesztésére várhatóan az IB Tanács októberi ülésén fog sor kerülni.
Szintén az ülésnek a schengeni térséggel foglalkozó részéhez kapcsolódóan Románia beszámolt a schengeni tagállamok számára rendezett, 2023. május 9-i miniszteri fórumról. Románia és Bulgária tájékoztatta a delegációkat a menekültügy, a visszaküldés és a határigazgatás területét érintő kísérleti projektekről. Végezetül az elnökség tájékoztatást nyújtott a schengeni térséget érintő aktuális jogalkotási javaslatokról.
Belső biztonság / Bűnüldözés
Az elnökség és a Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a minisztereknek a hatékony bűnüldözést szolgáló adathozzáféréssel foglalkozó magas szintű szakértői csoport munkájának elindításáról. A szakértői csoport célja az lesz, hogy kidolgozzon egy elképzelést a bűnüldözés előtt álló jelenlegi és várt kihívásoknak a technológiai fejlődést – például a végponttól végpontig terjedő titkosítást használó elektronikus kommunikációt vagy a mesterséges intelligencia alkalmazását – figyelembe vevő kezelésének módjára, valamint hogy ajánlásokat tegyen az uniós szakpolitikák és jogszabályok kialakítására vonatkozóan.
A bűnözők egyre nagyobb mértékben használják fel a digitális szolgáltatásokat visszaélésszerűen bűncselekmények elkövetésére. Garantálnunk kell, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek azokkal az eszközökkel, amelyekre a bűnözés elleni küzdelemhez szükségük van, és e célból központi jelentőségű az adatokhoz való hozzáférés. Meggyőződésem, hogy a magas szintű szakértői csoport érdemben hozzájárul majd a bűnüldözés hatékonyabbá tételéhez.
Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter
Az EU egyre több összetett, hosszan tartó válsággal néz szembe, kezdve a nagy árvizektől az erdőtüzeken át a Covid19-ig. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja következtében pedig a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) incidensek előfordulásának kockázata is megnőtt. A miniszterek ezzel összefüggésben jóváhagyták a társadalom egésze rezilienciájának – többek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetésekkel szembeni felkészültségének – a polgári védelem keretében történő megerősítéséről szóló következtetéseket. A Tanács egyetért azzal, hogy a polgári védelem fontos szerepet tölt be az EU rezilienciájának fokozásában, valamint a CBRN-incidensek kockázatának enyhítésében.
A miniszterek munkaebéd keretében a terrorizmus, valamint az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel foglalkoztak. A napirenden szerepeltek még Oroszország Ukrajna elleni agressziójának az EU belső biztonságát érintő következményei, valamint a háború elől menekülők számára biztosított átmeneti védelem is.
Az elnökség emellett tájékoztatást nyújtott más jogalkotási javaslatok aktuális állásáról: a menekültügytől kezdve a migráción, a határigazgatáson és a vízumpolitikán át egészen a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányuló szabályokig.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az „Egyéb” napirendi pont keretében Szlovénia beszámolt a brdói folyamat keretében a szlovéniai Portorož-ban, 2023. április 3-án és 4-én tartott miniszteri találkozó következtetéseiről. A miniszteri találkozó résztvevői a belső biztonság és a migráció terén felmerülő jelenlegi kihívásokat vitatták meg, a figyelem középpontjában pedig a migránscsempészés elleni küzdelem terén folytatott szorosabb együttműködés állt. Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozóról, amelyre Stockholmban, 2023. június 20–21-én fog sor kerülni. A soron következő elnökséget képviselő spanyol delegáció ismertette munkaprogramját.
EU–Egyesült Királyság versenyjogi együttműködési megállapodás
A Tanács – vita nélkül – határozatot fogadott el a versenyjogi kérdésekben történő együttműködésről és információcseréről az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról.
A megállapodás ki fogja egészíteni az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodást – amely 2021. május 1-jén lépett hatályba –, és az uniós versenyjog alkalmazásával kapcsolatos kérdések tekintetében az Egyesült Királyság versenyjogi hatóságaival folytatott együttműködésre fog kiterjedni.
A Tanács elfogadott öt általános megközelítést – vagyis olyan, uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó közös álláspontokat, amelyek az Európai Parlamenttel való tárgyalások megkezdésének előfeltételei – a következő témákban: a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem, a nyilvános vita védelme, a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem és az uniós szankciók megsértése eseteinek bűncselekménnyé nyilvánítása.
A szervezett bűnözés elleni küzdelem a svéd elnökség egyik kiemelt prioritása. A ma meghozott fontos döntések révén javulni fog a bűnüldöző hatóságok képessége a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, tiszteletben tartva egyúttal az alapvető emberi jogokat. Ezáltal erősödni fog minden polgár szabadsága és biztonsága az EU tagállamaiban.
Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter
Az EU megszigorítja a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek a visszaszerzésére, illetve elkobzására vonatkozó szabályokat. A szabályok egyéb aktualizálásai mellett kötelezővé válna a tagállamok számára, hogy – bizonyos feltételek mellett – lehetővé tegyék a jogtalanul szerzett vagyon elkobzását. A Tanács általános megközelítést fogadott el e jogszabálytervezetről.
A Tanács általános megközelítést alakított ki a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos jogszabályjavaslatra vonatkozóan. A javaslat célja az újságírókkal és emberijog-védőkkel szembeni megalapozatlan, illetve visszaélésszerű bírósági eljárások megelőzése, valamint az ilyen eljárásokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályok meghatározása. A javasolt uniós jogszabálynak köszönhetően a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perbe fogott személyek számára többféle eljárási biztosíték és védelem fog rendelkezésre állni.
A Tanács megállapodott az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló uniós irányelv naprakésszé tételére vonatkozó álláspontjáról. Az irányelv hatálya alá tartozó kizsákmányolási formák között kifejezetten szerepelni fog – egyebek mellett – a kényszerházasság és az illegális örökbefogadás. Az uniós országoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatásokat tudatosan igénybe vevő személyekkel szemben szankciókra kerülhessen sor.
Nők elleni erőszak
A Tanács megállapodásra jutott a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló jogszabálytervezetre vonatkozóan. Ennek keretében többek között az EU egészében büntetendővé kíván nyilvánítani bizonyos cselekményeket, így például a női nemi szervi csonkítást, az internetes fenyegető zaklatást, valamint az internetes zaklatást. A javaslat foglalkozik továbbá a nők elleni erőszak bejelentésével, valamint az áldozatokat támogató és segítő intézkedésekkel, beleértve a kártérítést és az adatgyűjtést is.
Az EU-ban minden harmadik nő szenvedett már el fizikai vagy szexuális erőszakot, melyeket többnyire a kapcsolati partnerek követtek el (2014. évi adatok). Becslések szerint egyedül 2020-ban minden második fiatal nőt ért nemi alapú online erőszak. E javaslat ezért jelentős előrelépést fog képezni a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén.
A Tanács új jogszabályon dolgozik annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozó intézkedések megsértését bűncselekménnyé lehessen nyilvánítani. A jogszabály minimumszabályokat állapítana meg az uniós korlátozó intézkedések megkerülésével, illetve megsértésével kapcsolatos szankciók meghatározására vonatkozóan. A Tanács általános megközelítést alakított ki e jogszabálytervezetet illetően.
Ezen öt általános megközelítés mellett az elnökség tájékoztatta a minisztereket az igazságügy területére vonatkozó egyéb, függőben lévő jogalkotási javaslatokról is: a Parlamenttel a környezet védelméről és az igazságszolgáltatás digitalizációjáról folyamatban lévő megbeszélésekről, valamint a büntetőeljárások (egyik tagállamból a másikba történő) áthelyezéséről szóló javaslatról.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az igazságügyi miniszterek napirendjén szereplő egyéb napirendi pontok
A miniszterek emellett véleményt cseréltek az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban hozott uniós korlátozó intézkedések megsértése eseteinek kivizsgálásáról és büntetőeljárás alá vonásáról. A miniszterek megosztották egymással a nemzeti hatóságaik által e tekintetben hozott intézkedésekkel kapcsolatos információkat, és megvitatták a lehetséges legjobb gyakorlatokat és a fő kihívásokat. A megbeszélés rávilágított arra, hogy ezek a nyomozások és büntetőeljárások kihívást jelentenek, de arra is, hogy számos kihívás valamennyi tagállam számára közös. Számos delegáció megerősítette, hogy hozzáadott értéket jelent az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjének folytatása, valamint az, hogy az Eurojust és az Europol továbbra is támogassa a nemzeti hatóságokat. Az Európai Tanács a 2023. március 23-i következtetéseiben felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy erősítsék meg az összes szükséges végrehajtási eszközt, és a tagállamokkal együtt teljes mértékben koordinált megközelítést dolgozzanak ki e célból.
A munkaebéd során tartott vita keretében véleménycserére került sor a szervezett bűnözés elleni küzdelem igazságügyi vonatkozásairól, valamint a hatékony nyomozati intézkedések szükségessége és az alapvető jogok védelme között kialakítandó egyensúlyról.
A miniszterek naprakész tájékoztatást kaptak a működését 2021 júniusában megkezdett Európai Ügyészséggel (EPPO) kapcsolatos legújabb fejleményekről. 2022-ben az EPPO 865 nyomozást indított, amelyek nyomán jelenleg 1117 aktív nyomozás zajlik, a becsült kár pedig 14,1 milliárd EUR.
Az elnökség beszámolt továbbá az EU-nak az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozása terén elért eredményekről, és kitért arra is, hogy mit kell még tenni e cél elérése érdekében.
Az elnökség következtetéseket adott ki az LMBTI-személyek biztonságáról az Európai Unióban.
Egyéb
A svéd elnökség tájékoztatta a minisztereket az EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozóról, amelyre Stockholmban, 2023. június 20–21-én fog sor kerülni. Lettország tájékoztatta a delegációkat az Európa Tanács igazságügyi miniszteri konferenciájáról, amely Rigában, 2023. szeptember 11-én kerül majd megrendezésre.
A személyes adatok harmadik államok részére történő továbbítását illetően a Bizottság tájékoztatást nyújtott a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozat felülvizsgálatáról, valamint az EU–USA adatvédelmi kerettel kapcsolatos, folyamatban lévő munkáról és a 2023. évi igazságügyi eredménytábláról.
A szlovén miniszter tájékoztatta a delegációkat a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és más nemzetközi bűncselekmények kivizsgálására és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatására irányuló nemzetközi együttműködésről szóló új egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokról és az egyezmény elfogadásáról.
Végezetül a soron következő spanyol elnökség tájékoztatást nyújtott a munkaprogramjáról.
A migráció közös európai kihívás és felelősség. A mai megállapodásunkkal nagy lépést tettünk afelé, hogy megvalósuljon egy méltányos és fenntartható európai migrációs és menekültügyi politika.
A bűnözők egyre nagyobb mértékben használják fel a digitális szolgáltatásokat visszaélésszerűen bűncselekmények elkövetésére. Garantálnunk kell, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek azokkal az eszközökkel, amelyekre a bűnözés elleni küzdelemhez szükségük van, és e célból központi jelentőségű az adatokhoz való hozzáférés. Meggyőződésem, hogy a magas szintű szakértői csoport érdemben hozzájárul majd a bűnüldözés hatékonyabbá tételéhez.
A szervezett bűnözés elleni küzdelem a svéd elnökség egyik kiemelt prioritása. A ma meghozott fontos döntések révén javulni fog a bűnüldöző hatóságok képessége a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, tiszteletben tartva egyúttal az alapvető emberi jogokat. Ezáltal erősödni fog minden polgár szabadsága és biztonsága az EU tagállamaiban.